A virágos növények ősei a triász földtörténeti időszakban, 245–202 millió évvel ezelőtt jelentek meg. A legkorábbi virágos növények mintegy 160 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki, majd 120 millió éve terjedtek el. Számos növény esetében a virágport a szél szállítja az egyik virág porzóiról a másik termőtestére, de a zárvatermők 87,5%-a állati beporzást igényel. Mintegy 300 ezer különböző növényfaj azért fejleszt nektárban, virágporban gazdag, finoman illatozó, csábító színű virágokat, hogy magához vonzza a beporzókat, amelyek virágról virágra járva bőséges táplálékhoz jutnak. Sőt, nemcsak a virágot látogató egyedek, hanem utódaik is részesülnek a cukrokban, fehérjékben, vitaminokban gazdag élelemből.

A virágos növény–beporzó együttműködések hosszú évmilliók alatt kifejlődött hálózatának megfelelő működése alapvető fontosságú az emberiség számára. Az állati beporzást igénylő fák, cserjék, vadvirágok jelentik a táplálékhálózatok alapját. Haszonnövényeink 70%-a sem fordulna termőre az állati beporzás (pollináció) nélkül. Tény, hogy sok alapvető fontosságú gabonaféle, továbbá a kukorica és a rizs szélbeporzású növény, viszont a vitamin- és nyomelemtartalmuk miatt az egészséges táplálkozáshoz elengedhetetlen zöldségek és gyümölcsök termését a beporzók biztosítják számunkra. A takarmánynövények egy része is az állati beporzóktól függ, megfelelő takarmány nélkül pedig búcsút mondhatunk a tejnek, a tejtermékeknek, a húsféléknek és a tojásnak is.

Ezeket az alapvető összefüggéseket mutatja be az MTA Ökológiai Kutatóközpont ismeretterjesztő kiadványa, a Beporzók a kertünkben – avagy a háttérben munkálkodó természet. A gazdagon illusztrált füzet megjelentetésének nem titkolt célja, hogy felhívja rá a figyelmet: az alcímében említett „háttérmunka” egyre nehezebbé válik, aminek az emberi tevékenység a legvalószínűbb kiváltó oka. Az MTA ÖK kiadványa tárgyszerűen, kizárólag kutatásokkal alátámasztott adatok bemutatásával figyelmeztet a kockázatokra. Üzenete a következő: ha nem tesszük beporzóbarátabbá a mezőgazdaságot, és nem gondoljuk át e szempontból az egész élelmiszer-termelési, -ellátási és -fogyasztási láncot, akkor annak mi magunk fogjuk kárát látni.

Beporzók a kertünkben – avagy a háttérben munkálkodó természet. Az MTA ÖK ismeretterjesztő kiadványa
Forrás: MTA Ökológiai Kutatóközpont

Szerkesztette: Kovács-Hostyánszki Anikó. Szakmai lektor: Kemencei Zita, Sárospataki Miklós, Szigeti Viktor. Megjelenését támogatta az MTA EU–10/2017-es EU-s és hazai kutatóintézeti pályázata.

A kiadvány itt letölthető az MTA ÖK honlapjáról, vagy nyomtatott változatban megvásárolható a vácrátóti botanikus kert portáján (250 Ft).

A téma felvezetéseként a kiadvány néhány kevéssé ismert tényt mutat be a virágok és beporzók kifinomult együttműködéséről:

• Világszerte mintegy 20 ezer, Magyarországon több mint 700 vadméhfaj él. A beporzásban nélkülözhetetlen rovaroknak csupán az életmódjuk vad, fészküket önállóan építik a legkülönfélébb helyeken. Többségük nem szociális viselkedésű, magányos életmódot folytat.
• Alapvető hiba a vadméheket összetéveszteni a darazsakkal. A vadméhek megjelenésükben nagyon sokfélék: a kis álarcosméhek (Hylaeus spp.)hossza néhány milliméter, míg a nagy fadongóé (Xylocopa spp.) 3–4 centiméter. Színük az egyszerű sötéttől a sárga vagy piros mintázaton át a fémszínűen irizálóig terjedhet.
• A paradicsom különösen hatékony beporzói a poszméhfajok, mert a szárnyizmaik keltette rezgések elősegítik a virágpor kiömlését a portokból. Éppen emiatt üvegházi kultúrák megporzására egyre gyakrabban alkalmaznak mesterségesen nevelt poszméhcsaládokat.
• Számos gyógynövényt rovarok poroznak be, ilyen a citromfű, a hársfafajok, a kakukkfű, a kamilla és az orvosi zsálya.
• A kakaóbab egészen apró termetű szúnyogok és tripszek beporzásának köszönhető. A kávé- és a teacserje is rovarbeporzású növények.
• Fontos beporzók a zengőlegyek és más légyfélék, a nappali lepkék, az éjszaka aktív lepkék; Észak- és Közép-Amerikában a kolibrik, Ausztráliában, Mexikóban és egyes trópusi vidékeken a denevérek. A nálunk különlegességnek számító mangót a fullánktalan méhek porozzák be.