Bagdán Boglárka úgy fogalmazott: a tudományos diákköri mozgalom "a tehetséges, fiatal Kárpát-medencei magyarság, valamint a felnőtt tudós nemzedék találkozója, amely felhívja a társadalom figyelmét a tudomány és a tehetséggondozás jelentőségére".  Szavai szerint "ösztönözni kell a fiatalokat a mezőgazdaságban, az agrártudományokban való szerepvállalásra, ez szükséges a vidéki életforma fenntartásához, az elvándorlás megállításához" - mutatott rá az agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár, leszögezve: "az agrárium kulcsa az ifjúság kezében van". A versenyen részt vevő mintegy 300 hallgató között a hazaiak mellett Erdélyből, a Felvidékről és a Délvidékről érkezett diákok is részt vettek a tudományos munkában, most első alkalommal középiskolások is bekapcsolódtak az agrárszekcióba.

A helyettes államtitkár méltatta a tanácskozásnak otthont adó, 150 éves múltra visszatekintő debreceni agrártudományi kar munkáját, amely "felkészült a 21. századi kihívásokra, és e tevékenységben számíthat az agrártárca támogatására".

"A kormánynak az agrártárca mindig segédkezet nyújt abban, hogy a kellő feltételeket biztosítsa az innovatív kezdeményezések számára" - hangsúlyozta, hozzáfűzve, "a nemzeti kabinet a magyar agrárium fontos részeként tekint az oktatásra, a tudományos háttérmunkára".

Csernoch László, a DE rektorhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő agrárszakembereinek globális kihívásokkal kell szembenézniük, ilyen a klímaváltozás, a túlnépesedés, az egészséges ivóvíz és élelmiszerek biztosításának kérdése.

Bács Zoltán, a DE kancellárja a tudományos diákköri mozgalomnak az utánpótlásképzésben betöltött fontos szerepét hangsúlyozta.

Németh Tamás akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) agrártudományi osztályának vezetője kiemelte: nagy hiány van képzett szakemberekből az oktatásban, a kutatásban és a gyakorlatban egyaránt. Szerinte a jövő szakembereinek alkalmazkodniuk kell a változásokhoz az agrárium területén is: példakánt említette azt a tényt, hogy az elmúlt 30 évben Magyarországon "egymillió hektár föld elveszett", más, nem mezőgazdasági célokra használják.

Pénzes Béla, az OTDK agrártudományi szakmai bizottságának elnöke elmondta: Debrecen hatodik alkalommal adott otthont az agrárszekciónak, ahol 27 tagozatban 287 dolgozat született. Mind a 27 tagozatban első, második és harmadik díjat adtak ki a legsikeresebb munkák elismerésére, ezen túlmenően 50 különdíjat is kiosztottak - ismertette.

A Debreceni Egyetem 12 év után adott újra otthont az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Agrártudományi Szekciójának - derült ki a rendezvény megnyitóján. Április 16-a és 18-a között 27 tagozatban minden eddiginél több, csaknem 300 hallgató mutatta be kutatási eredményeit az agrárkaron.

A versengést Nagy István agrárminiszter nyitotta meg. Köszöntőbeszédében a fiatal kutatókat a globális kihívásokra adandó válaszok keresésére biztatta, arról beszélt, mindenre a tudás jelenthet megoldást.

A globális jelenségekből adódó kihívásokkal nap mint nap szembesülünk. Ezekre tisztán agrárválasz nem létezik, csak a társtudományokkal együtt tudjuk kidolgozni a szükséges megoldásokat. A Debreceni Egyetemnek ebben van óriási lehetősége és egyben feladata, hiszen valódi universitasként működik, a tudományterületek integráltan, közösen meg tudják találni azokat a lehetőségeket, melyekkel biztosan tekinthetünk a jövőbe – mondta újságírói kérdésre válaszolva a szakminiszter.

Nagy István példaként említette többek között az egyetem precíziós gazdálkodásban elért eredményeit, valamint élelmiszer-fejlesztéssel, csomagolástechnológiával kapcsolatos törekvéseit. Mint fogalmazott: a Debreceni Egyetem tevékenysége a régió jelenét és jövőjét is meghatározza. Innovatív fejlesztéseket vár az intézménytől és a kutatói eredmények minél nagyobb mértékű gyakorlati hasznosulását.

Karunkon hat évtizedes múltra tekint vissza a tudományos diákköri tevékenység, ez idő alatt két és félezer debreceni agráros hallgató gondolta úgy, hogy a kutatásban látja a jövőt. Tehetség-nevelésünket a klasszikus agrártudományok mellett ma már az élelmiszerlánc-szemlélet hatja át és csak egy lépésre vagyunk attól, hogy mindezt beillesszük a körforgásos biomassza-gazdaság rendszerébe  - emelte ki az OTDK nyitóünnepségén mondott köszöntőjében Komlósi István, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

Példaértékű az OTDK Agrártudományi Szekciója, hiszen a magyar vidék értelmiségét kívánjuk újraépíteni és éppen emiatt rendkívüli jelentőségű az, hogy már a középiskolás korosztályt is ösztönözzük a kutatói pályára. Megnyitjuk előttük ezt a tudományos tehetséggondozó fórumot, ami egyedülálló a világon, tavaly bekerült a Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumába – hangsúlyozta Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke a megnyitón.