Zsigó Róbert, a június 7-én először megtartandó Élelmiszerbiztonsági Világnap beharangozó sajtótájékoztatóján elmondta: az élelmiszerbiztonság fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az ide vonatkozó közvélemény-kutatások eredményei szerint a magyar emberek számára - az egészségügy után - az élelmiszerbiztonság a második legfontosabb kérdés. Az agrártárca ezért is készül az eseményre több szemléletformáló akcióval. Így például az Élelmiszerbiztonsági Világnap alkalmából állították össze a „Vásárolj okosan!” című, a tudatos vásárlásról szóló kiadványt. Az embereknek vásárlóként ugyanis lehetőségük és egyben felelősségük is van abban, hogy a rendelkezésére álló információk alapján eldöntsék, hol és mit vásárolnak, vagy mit tesznek a családjuk asztalára. A kiadvánnyal elsősorban arra szeretné felhívni a figyelmet az Agrárminisztérium (AM), hogy „már az élelmiszerekkel való első találkozáskor, a vásárláskor mi magunk is sokat tehetünk az élelmiszerbiztonságért” – mutatott rá az államtitkár.
Zsigó Róbert bejelentette: a hazai piac védelme, valamint a minőségi élelmiszerek kivitelének növelése érdekében létrehoznak egy, a hatóság által garantált állami védjegyet. Ez egy olyan hazai, jó minőségű, biztonságos termékeket jelölő szimbólum lesz, amely a vásárlók számára hiteles és valódi garanciát biztosít. Emellett Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) további erősítése érdekében fejleszteni kívánják a kiemelt ellenőrzési kapacitásokat is kirendeltségek létrehozásával. Tovább a jelenlegi – magas színvonalú, de széttagolt – laboratóriumi hálózat megerősítése érdekében a következő években mintegy 8 milliárd forintból egy új laborkomplexumot szeretnének létrehozni. Jelenleg a tervezés szakasza zajlik.
Az államtitkár emlékeztetett: a Nébih-hel – amelyet 2012-ben hoztak létre – szinte egyidős a hivatal ZöldSzám szolgáltatása, melynek segítségével az állampolgárok gyorsan és ingyenesen jelezhetik, közvetlenül a hatóságnak, ha valamilyen élelmiszerlánc-biztonsági problémát tapasztalnak. A zöldszám ismertsége évről-évre egyre nő. Csak 2018-ban több mint 10 000 megkeresés érkezett ezen az információs csatornán. Ebből mintegy 2100 volt a közérdekű bejelentés. A csalások, a hamisítások felderítésére specializálódott a gyors reagálású, operatív egység, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága (KÜI). A szervezet létjogosultságát egyértelműen alátámasztja, hogy az Európai Unió felmérései szerint a kábítószer-kereskedelem után az élelmiszerlánc-termékekkel való visszaélés, a hamisítás és az adóelkerülés áll a második helyen az illegális tevékenységek sorában. A KÜI megalakulása óta több mint 3600 ellenőrzést végzett. A forgalomból kivont terméktételek mennyisége meghaladja a 15 ezer tonnát. Több mint 1280 esetben szabtak ki bírságot, amelynek összértéke meghaladja az 1,6 milliárd forint.
Kitért rá: a kormány 2013-ban elfogadta az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiát. Ebben a 10 évre szóló dokumentumban fogalmazták meg először (több más sarokpont mellett) a szakemberek az élénk közkapcsolati rendszer kialakítását, a nyitott, oktató, azaz edukatív és tudatos kommunikáció fontosságát. Az élelmiszerlánc-biztonság fenntartásában ugyanis a felkészült vállalkozások és a szigorú, következetes hatóság mellett kulcsszerepe van a tudatos vásárlóknak is. Ennek érdekében a Nébih több mint fél tucat szemléletformáló kampányt működtet jelenleg is.
Az élelmiszerlánc egyik kiemelt területe a közétkeztetés, ahol mintegy 1,5-2,0 millió embert látnak el naponta. A közétkeztetés helyzetének javítása érdekében 2015-ben elindították a „Minőségvezérelt közétkeztetés” programot. Eddig ezen a területen mintegy 4700 főző-, és több mint 3650 tálalókonyhai audit történt. Jelezte: az elmúlt két évben a Nébih uniós pályázati forrásokból egységesítette és optimalizálta az Élelmiszerlánc-felügyeleti Rendszer (FELIR) adatmodelljét. Ezzel (az Európai Unióban elsőként olyan élelmiszerlánc-biztonsági hatósággá vált, amely tudatosan felépített adatvagyon-gazdálkodást folytat.
Zsigó Róbert az Agro Napló kérdésére elmondta: az élelmiszerlánc-felügyeleti díj 10 százalékát kötelezően fejlesztésre fordítják. A fennmaradó összeg 40 százaléka a Nébih költségvetése, 60 százalék pedig a megyei kormányhivatalok költségvetése. (A Nébih költségvetése most évente mintegy 20 milliárd forint körüli összeg.) Az élelmiszerbiztonság nem olcsó dolog, de - ahogy már elhangzott – ezt a területet a magyar emberek nagyon fontosnak tartják – mondta az államtitkár.
