Feldman Zsolt nyitóelőadásában úgy fogalmazott: a kormány elkötelezett abban, hogy szabályozási és támogatási eszközökkel elősegítsen egy fenntarthatóbb talajművelést és használatot, hiszen ez a gazdálkodók érdeke is.

Az államtitkár rámutatott: a talaj állapotára negatívan hat a klímaváltozás, de az is, ha a gazdálkodó nem a megfelelő technológiát választja a műveléshez. Kulcskérdésnek nevezte a talajerő-utánpótlást, amihez összetett tudás, technológia, és innováció kell.

Feldman Zsolt ismertette: Magyarországon mintegy 500 ezer hektáron használnak talajoltóbaktérium-készítményeket, ez a gazdák mintegy 11 százalékát jelenti. A kormány segíti a termelőket abban, hogy a talajélet erősítéséhez, serkentéséhez a megfelelő technológiát alkalmazzák.

Az államtitkár felidézte, hogy a Magyar Talajvédelmi Szövetség (MTSZ) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közös vizsgálatot indított három évvel ezelőtt a baktériumos talajoltás hatékonyságának mérésére. Az eredmények azt mutatják, a talajoltásnak termésnövelő és minőségjavító hatása van a növénykultúrákban, az adatok alátámasztják a mikrobiális oltóanyagok hatékonyságát, a talajoltás szükségességét.

A talajt megfelelő szabályozással és a gazdálkodók ösztönzésével is védeni kell, ezek kombinációja hozhatja azt, hogy a magyar termőföldeken a talaj egészséges legyen - mondta Feldman Zsolt.

Kitért arra is, hogy Magyarország aktívan bekapcsolódott több európai uniós projektbe is, így 1 millió eurónak megfelelő forrást biztosít ahhoz a széleskörű európai együttműködésben zajló kutatási programhoz (EJP Soil), amely a mezőgazdasággal és a talajjal kapcsolatos nemzetközi kutatómunkát, tudásanyagot fogja össze. Az Agrárminisztérium az Európai Innovációs Partnerség (EIP-AGRI) program segítségével széleskörűen támogatja a mezőgazdasági innovációt és a tudás terjesztését.

Arról is beszélt, hogy a 2023 utáni uniós közös agrárpolitika (KAP) tervezésénél fókuszban van a környezeti elemek fenntartható alkalmazása, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a mostaninál jóval nagyobb területen valósuljon meg a talajkímélő gazdálkodás és a talajélet egészségének helyreállítása.

Hozzátette: számos olyan ösztönzőre lehet számítani, amely a mezőgazdasági termelőket a fenntarthatóbb talajművelés irányába tereli. A KAP keretei között az általuk alkalmazott, környezeti szempontból előnyösebb termelési gyakorlatokat egy háromszintű támogatási rendszer keretei között fogják segíteni.

A Valor i2b Központ és a Magyar Mikrobiológiai Társaság (MMT) talajbiológiai szakosztálya konferenciáján a talaj biológiai védelmének fontosságára hívták fel a figyelmet, és bemutatták az ezzel összefüggő legújabb kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását – ismertette az AM összegzése.