Nagy István a világ legnagyobb mezőgazdasági vására, a Nemzetközi Zöld Hét (IGW) keretében tartott tanácskozáson kiemelte: az évszázad közepére elérheti akár a 10 milliárdot is a világ népessége, miközben a szántóterület 40 százalékkal, az ivóvízkészlet pedig 30 százalékkal csökken. Így kulcskérdés a hatékonyság növelése, vagyis többet kell termelni kevesebb ráfordítással. Ebben egyre fontosabb a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás, az új vállalatirányítási rendszerek és termékpályák működését segítő digitális megoldások alkalmazása - mondta a magyar szaktárca irányítója.

Kiemelte – tett közzé a kormányzati hírportál -, hogy a globális élelmiszerfogyasztás alakulását legfőképpen a fejlődő országok városiasodással és "tömeges migrációval" együtt járó népességnövekedése határozza meg. Ez az alapvető élelmiszerek, köztük a búza, a kukorica és a rizs iránti kereslet növekedését is eredményezi, amihez alkalmazkodniuk kell az élelmiszerellátási láncoknak is.

Nagy István a konferencia szünetében a közmédiának adott nyilatkozatában azt is aláhúzta, hogy Magyarország "helyzeti előnyben" van, mivel a lakosságának bő kétszeresét, 20 millió embert tud ellátni élelmiszerrel, és így "nagyon jó úton jár". Ezt mutatja a többi között a kormány öntözésfejlesztési programja, amelynek révén elérheti a 400 ezer hektárt - a termőföld 8 százalékát - az öntözéses gazdálkodásba bevont terület nagysága - mondta a miniszter.

Hozzátette: európai léptékkel mérve is igen jelentős az a minden korábbinál nagyobb szabású fásítási program is Magyarországon, amelynek célja az ország erdővel borított területének növelése 21 százalékról 27 százalékra. Így "majdnem minden harmadik négyzetméter az országban erdő lesz", aminek révén az erdők között megmaradó terület is sokkal inkább alkalmas lesz mezőgazdasági termelésre.

A konferencián a 71 ország agrárminisztere vett részt. Tanácskozásuk végén elfogadott közös állásfoglalásukban a biztonságos, változatos és fenntartható élelmiszer-ellátáshoz szükséges kereskedelmi rendszer kialakítását is sürgették. Kiemelték, hogy még mindig világszerte 820 millió ember éhezik, és további 2,5 milliárd embert sújt az alultápláltság.

Az élelmiszer-ellátás biztonságát garantáló világkereskedelmi rendszer azért is elengedhetetlen, mert a termőföld és a vízkészlet megoszlása igen egyenetlen - hangsúlyozták a nyilatkozatban, utalva a Világbank kimutatására, miszerint a termőterület nagysága 65 országban nem éri el az ellátáshoz - megfelelő vízforrás mellett sem - minimálisan szükséges fejenkénti 700 négyzetmétert.

A berlini Nemzetközi Zöldre a szervezők várakozása szerint 400 ezren látogatnak el a tíz nap alatt. Magyarország ismét önálló nemzeti standdal mutatkozik be, amelyet Nagy István nyitott meg. A 600 négyzetméteres közösségi standon az idén is hagyományos magyar fogásokat kínáló vendéglő várja a látogatókat, és bemutatkozik 16 társkiállító, a többi között szarvasgombából készített termékekkel, húskészítményekkel, gyógyteákkal, gyógynövényes mézekkel, hidegen sajtolt olajokkal és édességekkel.

Az Agrármarketing Centrum (AMC) szervezésében kialakított nemzeti standon a hagyományos magyaros ízek és ételek is megjelennek, mint például a vecsési savanyúságok vagy a kürtőskalács, a vendéglő étlapjára pedig klasszikus, és az IGW vendégeinek körében igen kedvelt fogások kerültek, mint a gulyásleves, a lángos és a marhapörkölt – tartalmazza a tájékoztatás.

Magyarország elkötelezett a balkáni térség támogatásában

Magyarország elkötelezett a balkáni térségek csatlakozásának és fejlesztésének támogatásában – mondta a magyar agrárminiszter a német fővárosban, aki részt vett a Nyugat-Balkáni Vidékfejlesztési miniszteri konferencián, a Berlini Agrárminiszteri Csúcstalálkozó keretében.

Nagy István a kerekasztal beszélgetésen arról beszélt, hogy kitűnő kezdeményezésnek tartja a nyugat-balkáni térség országainak támogatását az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvéseikben. Hozzátette: az Agrárminisztérium (AM) egyike azon magyar kormányzati szervezeteknek, amelynek szakértői a legtöbb, az Európai Unió által finanszírozott intézményfejlesztési projektben vettek részt az elmúlt 10 évben, számos tapasztalatra téve szert az ilyen jellegű együttműködésekben.

A tárcavezető kiemelte: „a közös célok eléréséhez elengedhetetlen az országaink közötti együttműködés, továbbá fontos célkitűzés, hogy a régió országai lépésről lépésre közelebb kerülhessenek az EU-hoz való csatlakozáshoz”. Magyarország megtiszteltetésnek tekinti, hogy hozzájárulhat a Dél-Kelet Európai Regionális Vidékfejlesztési Állandó Munkacsoport munkájához - mondta el Nagy István.

A miniszter felhívta a figyelmet: 2020 tavaszán immár 16 esztendeje lesz, hogy Magyarország tagja az Európai Uniónak, de a megoldandó feladatokkal kapcsolatos kihívások még nem merültek feledésbe. Így Magyarország kiemelt feladatnak tekinti, hogy segítse a csatlakozás előtt álló országokat abban, hogy az európai közösségnek tagjai lehessenek.

Hangsúlyozta: az Európai Uniós Előcsatlakozási Alapból származó források kiemelt fontosságúak. Ezért a következő pénzügyi ciklus keretében is szükséges ezek szinten tartására, lehetőség szerint növelésére. Ezzel is elősegítve a nyugat-balkáni országok gazdasági és politikai reformjait – olvasható az összegzésben.