A videó Győrffy Balázs NAK-elnök Facebook-oldalán és Youtube-csatornáján érhető el, illetve meghallgatható a Soundcloudon és a Spotify-on.

Az agráriumot a termelést illetően kevésbé rázta meg a koronavírus-járvány – fogalmazta meg véleményét Csányi Sándor. Magyarázatként hozzáfűzte ennek fő oka az lehet, hogy az ágazatban a munka nagy része a szabad levegőn zajlik, így kevésbé voltak kitettek a fertőzésnek a munkavállalók a közvetlen fertőzésnek, inkább a zárt térben működő élelmiszeripari üzemekben volt ok az aggodalomra.

A biztonsági intézkedéseknek köszönhetően hazánkban nem volt tömeges megbetegedés az üzemekben, szemben több más európai országgal. Piaci oldalról viszont komoly hatások jelentkeztek, különösen a HoReCa szektorba beszállító termelőknél, illetve ki kellett szolgálni a járvány első heteiben ugrásszerűen megnövekedett keresletet is. De összességében az agrárium kedvezőbb helyzetben volt sok más ágazatnál – állapították meg a beszélgetés résztvevői. Megjegyezték azonban, hogy a kialakult helyzet rámutatott az integrációk fontosságára és a hosszú távú elköteleződések hasznos voltára az ágazatban.

A koronavírus és a sertéspestis ugyanakkor teljesen összezavarta a sertéspiacot, jelentős volt a piacvesztés – összegezték a helyzet következményeit a beszélgetés során. Az emelkedő sertésárak miatt a tenyésztőknek jó éve volt, de ez már nem mondható el a húsipari szereplőkről. Hiszen az élő sertések drágulása csak alig tudott megjelenni a termelői és fogyasztói árakban. Vannak arra utaló jelek, hogy kezd normalizálódni a piac – jegyezte meg Csányi Sándor.

Egyetértettek abba, hogy a mintagazdaságokra, de ezek inkább most integrátorok. Ez utóbbiakra nagy szüksége van a hazai agráriumnak. Nyugat-Európában már 200 évvel ezelőtt is szerveződtek szövetkezeti alapon olyan láncok – magyarázta Csányi Sándor –, amelyek élelmiszeripari üzemeket birtokoltak. Ma ez inkább fordított formában valósul meg, az élelmiszeripari cégek építik ki a saját hálózataikat.

Az integrációk azért is fontosak, mert megváltozott a kereskedelem szerkezete, napjainkban az élelmiszerek 90 százalékát az áruházláncokban értékesítik, amelyek igénylik a biztos mennyiséget és az állandó minőséget. A magyar áruk az import termékekkel versenyeznek, csak úgy lehetünk versenyképesek, ha az egész lánc – az alapanyag-termeléstől az élelmiszer-előállításig – nagyon hatékony.

Ebben egy komoly tudással rendelkező integrátor tud segítséget nyújtani. Az együttműködés minden szereplőnek biztonságot ad. Az integráció nem „gyarmatosítás”: a kisgazdaságoknak tudástranszfert és biztos piacot jelent – ebben közös véleményen voltak a beszélgetőtársak. Szóesett még ebben a blokkban a hosszú távú földbérletről is: Csányi Sándor véleménye az volt, hogy a beruházás megtérülése indokolja a hosszú távú, például a 20 éves földbérletet, komoly beruházásba (például: öntözésfejlesztésbe, valódi precíziós gazdálkodásba) ugyanis csak így lehet belefogni – szögezte le a nagyvállalkozó.

Az EU Termőföldtől az Asztalig és Biodiverzitás Stratégiájával az a legfőbb probléma, hogy fűnyíróelv szerint fogalmaz meg célkitűzéseket. Például azt, hogy 50 százalékkal kell csökkenteni felhasznált a növényvédő szerek mennyiségét, miközben Hollandiában hektáronként háromszor annyit juttatnak ki, mint hazánkban – állapították meg egyetértő módon.

Rohamosan nő a világ népessége, és főként ott, ahol kevés termőföld áll rendelkezésre. Ennek előbb-utóbb érezni kell a hatását, így az agrárium versenyképesen működő szereplői számára – együttműködéssel – ez a jövő jót hozhat, de ehhez például ki kell használni az öntözés és a digitalizáció adta lehetőségeket – fejtette ki véleményét Csányi Sándor.