Az édesipar a leginnovatívabb szakágazatok egyike az élelmiszeriparban, és ezt a képességet napjainkban különösen jól kamatoztathatja, mert számos kihívást kell megválaszolnia a szerteágazó, egymással akár ellentétesen ható fogyasztói igényektől kezdve a világjárvány gazdasági következményein át a klímaváltozásig. A magyar édességgyártók intenzív újításokkal válaszolnak ezekre a kihívásokra – hívta fel a figyelmet Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium (AM) Élelmiszer-gazdasági és -minőségpolitikai Főosztályának vezetője, aki az eseményen jelenlévőknek a szaktárca nyári aktualitásairól, többek között az Élelmiszerkönyv felülvizsgálatról, a pályázatokról, valamint a jogszabályi változásokról beszélt az élelmiszerek területén
Hangsúlyosan említette meg például, hogy a fenntarthatóság növelése érdekében az élelmiszeriparban korszerűsítik az üzemek hűtését-fűtését, napelemes megoldásokat telepítenek, csökkentik a csomagolásban felhasznált anyagok mennyiségét, miközben újrahasznosíthatóságra törekednek, termelési folyamataikban mérséklik a vízhasználatot, és népszerűsítik a mértéktartó fogyasztást.
Az élelmiszert előállító vállalatok, cégek gyártástechnológiájukat is folyamatosan fejlesztik és automatizálják, hogy a fogyasztói igények és a piaci körülmények változásaira gyorsan és rugalmasan reagáljanak, miközben kínálatukat teljes kiőrlésű, bio, organikus, cukormentes, fehérjével dúsított, magas kakaótartalmú termékekkel szélesítik.
A főosztályvezető ismertette még azt is, hogy a magyar élelmiszeripar évek óta fejlődési pályán halad mind a hatékonyságot, mind pedig a jövedelmezőséget tekintve, Ez az ágazat jelenleg mintegy 140 ezer embernek nyújt megélhetést Magyarországon. Most mintegy 4 ezer vállalkozás működik ezen a területen – tájékoztatott a szakember, megjegyezve: számuk csökkenő tendenciát mutat. A terület hatékonysága – így az édesiparé is – növekvő, és a magyar élelmiszeripar exportja ugyancsak egyre hangsúlyosabb. A magyar élelmiszeripar éves árbevétele mintegy 4100 milliárd forint. Az export aránya pedig 40 százalék körüli.
Felkai Beáta Olga megjegyezte ugyanakkor, hogy a koronavírus-járvány múlt évi hatása az élelmiszeriparban is éreztette hatását. Bár a visszaesés kisebb volt az átlagosnál. Ám, ahol veszteség keletkezett, ott érzékenyen érintette az adott céget. Ennek ellenére az ágazatban működő vállalatok hatékonysága tavaly is növekedett. Ez a modernizálás és esetenként már a robotizáció hatása – jelentette ki.
Megemlítette: a háztartások élelmiszerre fordított kiadásai emelkednek, ugyanúgy, ahogyan a szeszes italokra és a dohányárura fordított pénzösszegek is. Beszélt arról is, hogy a termékek ára emelkedik nemcsak hazánkban, de máshol a világban is, és ez az emelkedés fogyasztói szempontból gyakran jelentős mértékű. De nemcsak a drágulás „szemmel látható”, hanem az elfogyasztott élelmiszerek mennyisége is emelkedik. Mindezt alátámasztatja az is, hogy a magyar élelmiszeripar termelési értéke tavalyelőtt folyó áron 3538,5 milliárd forint volt, a növekedés pedig 5 százalék. A múlt évben az ágazat termelési értéke folyó áron 3811,1 milliárd forintot tett ki, míg a növekedés 1 százalékos volt. Az egyetlen olyan feldolgozóipari ágazat volt, ahol 2020-ban nem volt csökkenés – jegyezte meg a főosztályvezető, hozzátéve: ez főként az exportértékesítésnek köszönhető. Mivel a belföldi értékesítés csökkent, visszaesett például a közétkeztetés és a HORECA-szektor is.
Megemlítette: az unióban az édesiparban, több, mint 13 ezer cég tevékenykedik, aminek 99 százaléka kkv, azaz kis és közepes vállalat. Az ágazat kibocsátása jelenleg mintegy 60 milliárd euró, vagyis mintegy 21 ezer milliárd forint. Utalt ugyanakkor arra, hogy a magyar édesipar teljesítményéről nem állnak rendelkezésre egzakt statisztikai adatok, de – mint mondta – a magyar édesipar a magyar élelmiszeripar erős ágazata. Külön is kitért rá, hogy mind az EU-ban, mind pedig Magyarországon az édesipar kifejezetten fogékony az újdonságokra, vagyis az innovációra. Ezért is fordít erre a területre jelentős forrásokat, jelentős fejlesztéséket valósítva meg ezen a területen.
Mindez Magyarországon azért is fontos, mert az édesipar az élelmiszeripar egyik leginnovatívabb területe, Az édességfogyasztás ugyanis néhány éve már - trendszerűen – a minőségi termékek irányába tolódik el hazánkban. Így a fejlesztéseknél jelentőséggel bír, hogy lehet-e az adott beruházáshoz támogatott forrásokat igénybe venni. A támogatási lehetőségek lehetnek közvetlen, vagy közvetett elérésűek – hívta fel a figyelmet a főosztályvezető. Hozzáfűzte: a források jelentős hányada a Vidékfejlesztési Programból (VP) származott, de lehetőség volt igénybe venni a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pénzeit is. Erre a célra összesen mintegy 468 milliárd forint állt rendelkezésre az unió elmúlt költségvetési időszakában 2014-2020 között.
A mostani uniós költségvetési időszakban elsődleges lesz például az édesipari cégek ajánlása alapján a modernizáció és a digitalizáció támogatása. Felhívta a főosztályvezető a figyelmet arra is, hogy a 2022-es és a 2023-as év finanszírozási szempontból átmeneti év lesz, így a rendelkezésre álló VP-források felhasználhatóságára nagyobb figyelmet kell fordítani, különös figyelemmel arra, hogy a magyar kormány 80 százalékra növelte ennek a keretnek a nemzeti forrásból történő támogatását. Például ennek eredményeként jelent meg egy 50 milliárd forint összegű támogatási lehetőségre kiírt pályázat mikro- és kisvállalkozásoknak eszközbeszerzésre, valamint megjelent egy 200 milliárd forint értékű felhívás is ugyanebben hónapban, ami komplex fejlesztéseket támogat. A mostani uniós költségvetési időszakban az ágazat a kormány döntése alapján 750 milliárd forint összegű támogatott forrást vehet igénybe – mondta a főosztályvezető.
Beszélt még a közvetett eszközökről is, amivel segíteni lehet a cégeknek a forrásokhoz való hozzájutásban. Ilyen lehetőség lehet például – mondta – a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegy, amelynek használata többlet pontokat ér egy-egy pályázat elbírálásakor. De ilyen lehet a Digitális Élelmiszeripari Stratégia (DAS) egyes elemeinek alkalmazása, továbbá a Magyar Élelmiszerkönyv megújított változatában foglaltak maradéktalan betartása, a szakbizottságok munkájának támogatása, amit az édesipari szereplők általában meg is tesztnek – foglalta össze Felkai Beáta Olga. Hozzáfűzte: az iparági szervezetek, köztük a MÉSZ közreműködésével a minisztérium a digitális élelmiszeripari stratégia fejlesztésén, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv frissítésén, többek között az édesipari termékek irányelvének felülvizsgálatán és a kézműves termékekre vonatkozó szabályozáson is dolgozik.
Fogyasztói oldalon az életstílushoz illeszkedő táplálkozás igénye az egyik meghatározó trend az élelmiszeriparban, így az édesség piacán is, mindez pedig a gyártók számára alkalmazkodási kényszerrel jár, amit a cégek általában figyelembe vesznek kínálatuk kialakításánál - mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének (MÉSZ) elnöke.
Hozzátéve: míg a tájékozottabb és pénzügyileg stabilabb réteg ízletes, organikus, természetes, fehérjedús, kevés cukorral vagy anélkül készülő, de édesítőt sem tartalmazó termékeket keres, addig a szűkösebb forrásokkal rendelkezők azt várják az édességtől, hogy finom legyen, sok és olcsó – derült ki egy friss felmérésből (Euromonitor International, Voice of the Consumer: Health and Nutrition Survey, 2021). A felmérésből azonban az is kitűnik, hogy sokan a széles skálájú és jelentős kínálat ellenére sem tudják táplálkozási elképzeléseiket megvalósítani. Így megkérdezettek közül: az árak miatt 38 százalékuknak, időhiány miatt 27 százaléknak kell lemondaniuk elképzeléseik megvalósításáról. Míg azok aránya szintén 27 százalék, aki számára nem elég komfortos az adott étel elkészítése, vagy egyszerűen nem tudott főzni a felmérésben résztvevők 20 százaléka.
A járványhelyzet és a klímaváltozás együttes hatása eközben szintén formálja a piacot, szűkülnek az erőforrások – hívta fel a figyelmet a MÉSZ elnöke. Hozzáfűzte: az alapanyagok beszerzése és a termék előállításhoz való előkészítése is egyre nehezebb. Az édességgyártásban kritikus fontosságú termények, például a kakaóbab, a kávé, a növényi olajok pedig megállíthatatlanul drágulnak, De a szállítási költségek is rohamosan nőnek, emelkednek a munkabérek és a csomagolóanyagok költségei is, a hiány miatt, sőt, az egészségvédelmi intézkedések fenntartása is egyre drágább. Emellett a gyártás átfutási ideje is növekszik a különböző anomáliák miatt.
A környezeti változások – klímaváltozás – azaz az általános felmelegedés és az ebből fakadó nehézségek ugyancsak jelentősen érintik az édesipart. Például a vízkörforgás megváltozása; a termőterületek csökkenése, mivel az alapanyagokat egyre nehezebb megtermelni; az alapanyagok – cukor, kakaó, kávé, növényi olajok – drágulása szintén sújtja az édesipart. Magyarországon az egyre gyakoribb hóhullámok okoznak nehézségeket, ugyanis a hőséggel általában a viharok is együtt járnak, veszélyeztetve az infrastruktúrát is. Mindezt a modernizációval, az innovációval és a hatékonyság növelésével, valamint az oktatás kiszélesítésével, és a fenntarthatósági elemek – például a vízfogyasztás csökkentése; a hűtés-fűtés korszerűsítése; a mértékletes fogyasztás népszerűsítése továbbá az újrahasznosított anyagok használata – következetes alkalmazásával ellensúlyozhatják az ágazat vállalatai.
A hazai édességgyártók a múltban is gyorsan reagáltak a piac változásaira, így a nyári nassok termékkategóriájában is lépést tartottak a technológia fejlődésével – derült ki Török Róbertnek, a rendezvény helyszínéül szolgáló, az idén 55 éves Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatójának és főmuzeológusának előadásából. Hideg nyalat néven a fagylaltot például már a XVIII. században élvezhették a hazai fogyasztók. Nyalókát pedig 1925-ben már Magyarországon is készítettek, Pécsen Sopianae néven gyártották a pálcikás cukorkát, de ekkora már Budapesten is alapítottak üzemet a nyalóka előállítására. Így indult hódító útjára a nyalóka Magyarországon. Mindössze másfél évtizeddel azután, hogy Amerikában a múlt század elején feltalálták, a guminyalókát, ezután fejlődött önálló termékké az újfajta édesség, A nyalókát önálló termékként 1931-ben vezették a világpiacra, Lolly Pop néven.
Nyalókák, italporok, kekszek, pralinék
Kézműves nyalókáival először a külföldi piacot, majd a hazai fogyasztókat is meghódította a Foltin & Foltin Kft. A színezéket is beleértve kizárólag természetes alapanyagokkal dolgozó cég viszonylag kis tőkebefektetéssel is versenyképes tud lenni a nemzetközi piacon, mondta Foltin András ügyvezető igazgató és Régi Tamás kereskedelmi igazgató. Az 1991-ben alapított manufaktúra ma már 14 országba szállít – ügyfelei közé tartozik például a párizsi Disneyland –, termelése 2019-ben elérte a 3,78 millió darabot. A Foltin & Foltin innovatív megoldásairól ismert, a nyelven maradó céglogót a vállalatok például Instagram kampányokban használják. A cukormentes változatban is elérhető, kézműves nyalókák így rugalmasan egyedi igényekre alakítható ajándéktárgyként jelennek meg: szuvenírként többek között élményparkok és sportegyesületek is kínálják.
Az idén 35 éves TUTTI Élelmiszeripari Kft. tavaly decemberre készült el új irodaépületével és korszerű, szűk folyosós magas raktárával, amely 600 négyzetméteren további 3 ezer raklap kapacitást ad az alapanyagok és a legyártott termékek tárolásához, a fenntarthatóságot pedig a beruházás részeként telepített napelemekkel növeli – mondta Németh Ferenc, a cég kereskedelmi igazgatója. A TUTTI első terméke, a szabadalmazott fagylaltpor ma már 46 -féle ízben kapható, ez a paletta idén sárkánygyümölcsös és földimogyorós változattal bővül. A Holland kakaóporról is ismert, az áruházláncok számára saját márkás termékeket is gyártó cég, amelynek árbevétele 50 százalékban exportól származik, BodySelect márkanéven étrend-kiegészítő termékvonallal is jelentkezett, amelyet online forgalmaz, többszörösen díjazott jegeskávé italporát pedig három új ízben (mokka, karamell és kókusz), hozzáadott cukor nélküli és koffeinmentes, valamint laktózmentes és vegán változatban, öt- és hétadagos, kompakt csomagolásban is kínálja a hazai piacon.
Mentes termékekkel újít az idei nyárra a Győri Édes – mondta Hadnagy Melinda, a Mondelez Hungária Kft. keksz termékkategóriájának vezető márkamenedzsere. Hozzáadott cukor nélküli és gluténmentes változat készült a népszerű kekszből, amelynek már az innovációt eredményesen kommunikáló csomagolása is nagy sikert aratott, a májusi bevezető kampány idején, a forgalmazás kezdete előtt jól szerepelt a közösségi médiában.
Négy finom nyári ízben, epekrémes, citromízű joghurtos, őszibarackos maracujás és meggykrémes változatban tér vissza idén a Merci gyümölcsös pralinéválogatása, amely először 2017-ben mutatkozott be a hazai piacon, így már ötödik éve az idény sikeres limitált kiadása, mondta Elek Orsolya, a Storck Hungária Kft. marketing menedzsere. Vadonatúj termék a gyártó nimm2 Soft Fizzy olvadó cukorkája pezsgő hatású töltelékkel, valódi gyümölcslével és vitaminokkal, amely szintén négyféle ízben kapható. Ugyancsak valódi gyümölcslével készül, és hozzáadott vitaminokat tartalmaz a Storck másik újdonsága, a nimm2 Smilegummi Funfari gumicukorka, amelynek csomagolása kilenc színnel és hatféle ízzel, hosszú nyakú állatfigurákkal idézi a szafarik hangulatát.
