A Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál február elején alakult meg a Legelő-, és Rétgazdálkodási Munkacsoport (rövid nevén: Gyepgazdálkodási Munkacsoport).

Az alakuló ülésen Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke úgy fogalmazott: a gyepgazdálkodás a húsmarha- és juhtartásban nélkülözhetetlen, komoly jelentőségű, ennek megfelelően a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell kapnia. A létrejött munkacsoport tevékenysége révén jelentős előrelépéseket lehet elérni, egyúttal növelni a legelők, rétek fontosságának társadalmi elismertségét is. Emellett a munkacsoport szakmai muníciót is kíván adni a döntéshozók számára.

Wagenhoffer Zsombor, a NAK Állattenyésztési Osztályának elnöke szerint – a szakterület kiváló tudósainak erőfeszítései ellenére – az elmúlt évtizedekben nem sikerült felmérni országosan a gyepek állapotát. Első lépésként a hazai gyepterületek kiterjedéséről és minőségéről egzakt adatokat kell összegyűjteni, ami alapul szolgálhat egy gyepstratégia megalkotásához. Továbbá meg kell találni a természetvédelmi és az állattenyésztési szempontok egyensúlyát a gyephasználatban.

Csomai Géza, a NAK Állattenyésztési Osztály Legeltetésre Alapozott Állattartási Alosztályának vezetője hangsúlyozta: a húsmarha- és a juhtartás nem rentábilis legeltetés nélkül, a gyepgazdálkodásnak kiemelkedő jelentősége van az ágazat fejlődésében.

A megalakult munkacsoport szakmai vezetőjének Tasi Juliannát, a MATE Gödöllői Campus nyugalmazott egyetemi docensét választották. Véleménye szerint sürgősen szükség van arra, hogy a legeltetésre és gyepekről származó takarmányokra alapozott állattenyésztő ágazatokra, valamint magára a gyepgazdálkodásra nagyobb figyelem irányuljon; növelni kell annak szakmai és társadalmi elismertségét. Ugyanakkor szükséges az ágazatban dolgozók összefogása, szakmai képviselete, valamint a gazdálkodás szakszerűségének javítása is. A csoport alapító tagjai között egyetemi oktatók, kutatók, tenyésztőszervezeti vezetők és gyakorló gazdák vannak.

A munkacsoport legfontosabb céljai és feladatai között szerepel egyebek mellett: a legelő- és rétgazdálkodással foglalkozók összefogása, szakmai képviselete, a döntéshozók szakmai támogatása;  a hazai gyepterületek teljes körű, országos felmérése, gyepkataszter megalkotása; a legelő- és rétgazdálkodási stratégia kidolgozása az ágazati szereplők bevonásával.

Továbbá fontosnak tartják még a tudományos eredmények átadását, új vizsgálatok elindítását, szervezését, platformok teremtését; valamint a szaktanácsadást, a szakmai képzéseket, a továbbképzéseket, bemutatók, szervezését; ágazati bemutató gazdaságok kiválasztását, szakmai támogatását, nemzetközi kapcsolatok fejlesztését; a gyepgazdálkodás és a természetvédelem közötti kompromisszumok elősegítését, érdekegyeztetési platform biztosítását, valamint a legelők és rétek megőrzését célzó társadalmi tevékenység szervezését – tartalmazza az ismertetés.