Nagy István – az MTI-hez eljutatott közleményében – arról tájékoztatott: a magyar mezőgazdaság és a magyar gazdálkodók jövője szempontjából sorsdöntőnek bizonyulhat a brüsszeli tanácsülés, amelynek kiemelt témája a KAP 2023-2027 közötti szabályozási keretének elfogadása.

Szavai szerint – idézi a minisztert az agrártárca kommünikéje, amit lapunk is megkapott – most dől el, hogy a kétéves, átmeneti időszakot követően milyen feltételekkel kaphatják meg a magyar gazdák az őket megillető agrártámogatásokat a következő időszakban. A 2021-2027-es költségvetési keret már ismert, most a szakpolitikai részletszabályokról születnek döntések – hívta fel a figyelmet.

Az agrárminiszter közösségi oldalára feltöltött videó-üzenetében kijelentette: Magyarország álláspontja alapján a kisebb területen gazdálkodó, így védtelenebb termelőknek is megkülönböztetett elbánásban kell részesülniük, hiszen "ők formálják a magyar vidéket".

"Kiállunk az állattenyésztő gazdaságok, a zöldséget és gyümölcsöt termelő kertészek, valamint a fehérjenövényeket termelő gazdálkodók támogatásainak megőrzése mellett is. Számukra a mindennapi megélhetésről van szó" – fogalmazott Nagy István.

Azt is megemlítette, hogy a leghevesebb vita a környezet- és klímavédelmi intézkedésekre fordítani tervezett források tartalmi kérdéseiről zajlik, ami - szavai szerint - közvetlenül érinti a termelők mindennapjait. Magyarország célja, hogy egyensúlyt teremtsen a versenyképesség és a klímavédelem szempontjai között - mondta.

Kiemelte: Magyarország olyan támogatási rendszerért harcol, amely a termelők ösztönzésével, nem büntetésével segíti a fenntarthatósági szempontokat. A területalapú kifizetéseknek továbbra is biztosítaniuk kell a gazdák jövedelembiztonságát. A vidékfejlesztési forrásokból megvalósítható beruházásoknak pedig a versenyképességet kell szolgálniuk - közölte.

"Fontos alapelv, hogy teremtett világunkért felelősséggel tartozunk, de egyúttal a gazdák versenyképességét is meg kell őriznünk" – mutatott rá Nagy István.