A tájékoztatás szerint ennek a célnak az eléréséhez ma hazánknak a nemzetközi pályázati jelenlétét kell erősítenie, valamint a termelők érdekeit jobban szolgáló tudásátadás hatékony megszerzését kell kiemelten támogatnia. Az AM és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ezen elvek érvényesülésének segítésére hozta létre az Agrárkutatási, Innovációs és Tudásmegosztási Rendszer Munkacsoportot.
Az AM és a NAK közös szervezésében ismét megalakult az Agrárkutatási, Innovációs és Tudásmegosztási Rendszer Munkacsoport (az angol rövidítést használva, AKIS) közel száz, a teljes hazai ágazati spektrumot lefedő szakterület képviselőjének részvételével.
A munkacsoport korábban, 2017 elején NAK-on belüli horizontális működési elvű, úgynevezett KFI csapatként jött létre a szakmai igazgatóságok tudásátadással és innovációval kapcsolatos törekvéseinek összehangolására. Idővel a munkacsoport kibővült az AM, az agráregyetemek és kutatóintézetek képviselőivel, illetve néhány gyakorlati munkát végző szereplővel. Ez a korábbi KFI munkacsoportként ismertté vált tudásmegosztási megoldásokkal foglalkozó formáció ez év július 5-én hivatalosan is megújult, és új néven, AKIS munkacsoportként folytatja munkáját.
Az AKIS az Agrárkutatás, Innovációs és Tudásmegosztás rövidítéseként immáron magába foglalja a tudásátadás témáit is, így a szaktanácsadást, szakképzést és a felsőoktatást. Az átalakulás oka, hogy 2019-ben kezdetét veszi a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai tervezése, amelynek fontos része lesz az úgynevezett AKIS terv kidolgozása. A tervezésben a szakhatóságok munkája mellett szerepet kap a társadalmi igények megjelenítése, amelynek egyik fő fórumát jelenti majd a megújult munkacsoport.
A munkacsoport alakuló ülésén Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettes arról beszélt, hogy a közösség építés a munkacsoport egyik kiemelt funkciója lesz. Emellett kitért arra is, hogy a NAK fontos szerepet vállal a gyakorlati igények becsatornázásában az uni közös agrárpolitikájának (KAP) hazai tervezése során.
Juhász Anikó, a szaktárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a munkacsoport megújulásával közös a szervezet munkájában résztvevők célja, a termelők munkájának támogatása. Kiemelte: az együttgondolkodó közösség kialakulásához elengedhetetlen, hogy egy nyelvet beszéljenek a szakemberek, azaz ugyanazt értsék az adott fogalmak alatt. Ennek fényében mutatta be a KAP és AKIS terv legfontosabb céljait, szereplőit és az előttünk álló feladatokat. Rámutatott: Az eredményes pályázati sikerekhez, a jó kiírások mellett kutatási kapacitás- és képességfejlesztésre is szükség van. Mi több – húzta alá -, nem szabad elfelejteni a nemzetközi lobbitevékenységet sem ezen a területen.
A helyettes államtitkár szerint ez utóbbiban sokat fejlődött Magyarország az elmúlt években. Hiszen a hazai agrárkutatás érdekeinek brüsszeli képviseletéért uniós szinten is sikeresnek ítélt BIOEAST kezdeményezést vezet az Agrárminisztérium, 11 közép-kelet-európai ország részvételével. Ősztől pedig a már elnyert H2020 pályázat támogatja a BIOEAST kezdeményezés még hatékonyabb érdekérvényesítését. Szó esett az Állandó Agrárkutatási Bizottság (SCAR) stratégiai bizottságainak hatásáról az európai agrárkutatás stratégiai programozására. A BIOEAST kezdeményezéssel főként a SCAR bizottságain keresztül tud közvetlen hatást elérni az uniós döntéshozásban azért, hogy a régiónk számára kedvező H2020 pályázati kiírások szülessenek – mondta Juhász Anikó.
Az ülésen elhangzott, hogy Báldi Andrást, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Ökológiai Kutatóközpont csoportvezetőjét tagjává választották annak a nemzetközi kutató-tervező csoportnak (SCAR Foresight Group – Előretekintő Csoport), amelynek feladata az agrárágazatban várható kihívások azonosítása a jövőkutatás eszközeivel. Ez az ötödik előretekintő munkája a SCAR testületének, amelynek 6 fős szakértői testületében egyedüli kelet-európaiként részt vesz a magyar kutató, a BIOEAST lobbitevékenységének köszönhetően.
A SCAR előretekintő dokumentumai eddig mindig stratégiai útmutatónak bizonyultak, amelynek ajánlásai alapjaiban határozták meg a kutatási keretprogramok agrárkutatási tématerületeit, valamint a KAP innovációs céljait (jelenleg H2020 SC2 tématerületet, és a KAP EIP intézkedéseit). Ilyenek voltak korábban a biomassza alapú (Bioeconomy) stratégia kidolgozása, a klímaváltozással kapcsolatos kihívások felmérése, az élelmiszerrendszerekben való gondolkozás (Food2030 stratégia), az EIP-Agri agrár-innovációs eszközrendszerének kidolgozása, vagy éppen a H2020 pályázatokban az úgynevezett sokszereplős (Multiactor Approach) megközelítés bevezetése. Ezért most is oda kell figyelni, hogy a 2020 utáni Horizont Europe agrárkutatási irányait az elkövetkező 7 évre meghatározó dokumentumban érvényesüljenek a régiónk és ezen belül hazánk agrárgazdaságának sajátosságai és érdekei.
Az előadásokat műhelymunka követte, ahol a szakértők mondták el véleményüket az AKIS tervezéssel kapcsolatosan. A legtöbben a bemutató- és tangazdaságok fejlesztésének igényét, a szakmai szaktanácsadás fejlesztését, a Horizon 2020 nemzetközi projektekben való részvételek megkönnyítését említették meg. Az is körvonalazódott, hogy hasonló tematikus rendezvények szervezése szükséges, ahol egy-egy ágazat szakemberei oszthatják meg jó gyakorlataikat, kérdéseiket, kutatási eredményeiket és ismerhetik meg egymást. A következő időszakban a már említett irányok mentén folytatódik a munka, immáron az AKIS munkacsoport keretein belül – közli a tájékoztatás.
