Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főigazgatója üdvözölve a megjelenteket kiemelte: a múzeum már 125 évvel ezelőtt is foglalkozott az állattenyésztéssel is, mint a magyar mezőgazdaság egyik legfontosabb szakterületével, a teljes agráriumot pedig 1826 óta szolgálja. Célja, hogy felmutassák az értékeket és hagyományokat, az Állattenyésztők Napja pedig egy jó alkalom arra, hogy az állattartásra egy környezetbarát ágazatként tekintsenek a szakemberek és a mezőgazdaság iránt érdeklődők.

A múlt maga a rend – mondta Zászlós Tibor, a MÁSZ elnöke -, amit át kell vezetni a jövőbe, mert meg kell mutatni ezt a jelenlegi állattenyésztőknek is, akik most a fejlődést képviselve egy, az innovatív jövőbe mutató rendszer kiépítését végzik az ágazatban. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége az Agrármarketing Centrum együttműködésével idén egy kiadványban olyan állattenyésztőket, családi és társas vállalkozásokat mutat be a két szervezet, amelyek kiemelkedőek az általuk képviselt ágazatban, és példaként szolgálhatnak az állattartók számára ebben a nehéz időszakban. A MÁSZ elnöke kiemelte: összefogás nélkül pedig nem lehet eredményeket elérni.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a kormány zöld állattenyésztési stratégiájáról számolt be. Az Állattenyésztők Napja kapcsán többek között arról beszélt, hogy az állattenyésztés a teljes mezőgazdasági tevékenység 40 százalékát jelenti.

Kiemelte: tiszteletben kell tartani az európai emberi szükségleteket, fogyasztói igényeket, és minden vitát tudományos és szakmai alapon kell lefolytatni. Kifejtette: a klímaváltozás a mezőgazdaságot érinti a legjobban, ezért érdemi lépéseknek kell történniük, és vissza kell utasítani minden olyan tévhitet, ami a mezőgazdaságot a klímaváltozás legfőbb előidézőjének tartja.

Emellett 2030-ra kötelező, 32 százalékos ammónia csökkentési előírás van érvényben, ehhez pedig az Agrárminisztérium saját programokat indított el, például a Telephelyfejlesztési Programot, ez jelenti a trágyatárolási kezelést, az istállótechnológia modernizálását és a takarmányozás korszerűsítését. A Telepfejlesztési Program végrehajtására 400 milliárd forint támogatást nyújtanak. A trágyakihelyezést szabályozó rendelet módosítását 3-4 éves kutatói munka előzte meg, aminek eredménye, hogy a trágya kijuttatására vonatkozó tilalmi időszak egy hónappal később, november 30-tól kezdődik. A gazdák termelési feltételei ezzel is javulnak majd. A következő években a környezeti kihívások kapnak nagy hangsúlyt. Az Agrárminisztérium célja az állattartók ösztönzése egy zöldebb, fenntarthatóbb jövő elérése érdekében – közölte az államtitkár.

A globális kihívásokat emelte ki Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója, aki ezek közül megemlítette: a felmelegedés, az éhezést, a betegségek és az egyenlőtlenségek csökkentését, a környezetkímélő életmód fontosságát, a fenntartható és etikus állattartást és gazdálkodást.

Jelezte: mindezt úgy kívánják elérni, hogy a magyar mezőgazdaság és a magyar gazdák ennek nyertesei legyenek. Az unióban napirenden lévő Zöld Megállapodás célja, hogy a világ első klímasemleges földrész legyen Európa 2050-re. Huszönkilenc év alatt, 2019-ig már 25 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása. A hosszútávú célok elérése érdekében a következő tíz évben további 40 százalékkal kellene csökkenteni a kibocsátást. Az ágazat sikeres jövőjéhez építeni kell a magyar tenyészállat, hús, tej, tojás brandjét – hívta fel a figyelmet a MÁSZ ügyvezető igazgatója, hozzáfűzve: erősíteni kell a szakmaközi szervezeteket, és kiemelten kell kezelni az állatjóléti, állatvédelmi, állategészségügyi, levegő- és klímavédelmi fejlesztéseket is.

Ondré Péter, Agrármarketing Centrum ügyvezetője elmondta, hogy a közösségi agrármarketing feladatok ellátásával aktív szerepet tölt be a magyar agrárium versenyképességének javításában. Az elmúlt évek termékpálya-eredményeit vizsgálva a sertéshús-, a mangalicahús-, a baromfihús- és a tej- fogyasztást ösztönző kampányok teszik ki az AMC népszerűsítési tevékenységének jelentős részét.

Szerinte kiemelkedő jelentősége van a fogyasztói demokráciának és a fogyasztók tudatos döntésének is. A jövőbeni terveik között idén novemberben baromfihús-, decemberben sertéshús-fogyasztásösztönző kampány is szerepel. A MA-HAL-lal együttműködésben pedig már hatodik éve tart a halfogyasztást ösztönző, tudatos táplálkozást célzó program is, melynek eredményeként, 20-25 százalékkal nőtt a hazai halfogyasztás.

Kiemelte azt is, hogy október 7–10. között rendezik az idei Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárt (OMÉK) az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás társrendezvényeként. A Hungexpo területén tartott eseményen a szakmai programok között az állattenyésztők is kiemelt szerepet kapnak.

A konferencia zárásaként átadták a Magyar Állattenyésztésért Díjat, amit Szávay Gábor kapott, aki az általa irányított gazdaság vezetőjeként a szarvasmarha és lótenyésztés fejlesztésével, a tenyésztőszervezeti és szövetségi szerepvállalásával az országos tenyésztésszervezési rendszer modernizálásával a magyar állattenyésztés korszerűsítéséért érdemelt ki. Emellett további 52 gazdaság kapott elismerő oklevelet kiemelkedő ágazati szerepvállalásáért - olvasható az összefoglalóban.