Egy nagy kiterjedésű anticiklon határozza meg időjárásunkat a múlt hét közepe óta, melyben vasárnapig még hűvös, majd a hét elejétől meleg, de mindvégig igen száraz légtömegek érkeztek fölénk. Csapadék utoljára múlt szerdán hullott, amikor az északkeleti országrészben és a keleti határszélen 4-7 mm, az Alföld nagy részén és a Dunántúl északi tájain 0,5-4 mm, az ország délnyugati harmadán viszont egyáltalán semmi nem esett (1. ábra). Egész márciusban ez volt egyébként eddig a legcsapadékosabb nap, és az utóbb említett területeken ebben a hónapban még nem hullott csapadék. Az elmúlt három hónap csapadékösszege 40-80 mm-rel marad el a sokéves átlagtól (2. ábra), a középső országrészben és az Északi-középhegység térségében mindössze 15-25 mm esett (3. ábra). Ebből adódóan a talajok nem töltődtek fel nedvességgel a tél folyamán, a felső egy méteres réteg telítettséghez képesti vízhiánya 30-90 mm közötti (4. ábra). A rendkívül száraz, poros felső 5-10 cm-es réteg alatt tartalmaznak a talajok nedvességet, a felső egy méteres réteg nedvességtartalma 60-85% közötti a növények számára hasznosítható víztartalom arányában (5. ábra), ez azonban jóval kevesebb az ilyenkor szokásosnál. Egy esetleges tavaszi vagy nyári szárazság során lehetnek ennek a nedvességhiánynak igen komoly következményei, mert egy ilyen helyzetben a növények az alsóbb talajrétegből sem fognak tudni kellő mennyiségű nedvességet felszívni.

A hőmérsékletek elég szélsőségesen alakultak az elmúlt egy hét során. Éjszakánként továbbra is fagyok voltak jellemzőek, ahogy márciusban majdnem minden nap, és nem csak a fagyzugokban, hanem országszerte sokfelé hűlt -4 és -8 fok közé a levegő. Hétfőtől a magasban több fokkal melegebb légtömegek érkeztek fölénk, éjszakánként jelentős hőmérsékleti inverzió alakult ki, ami a minimum hőmérsékletekben a domborzattól függően nagy területi különbségeket eredményezett (6. ábra). A maximum értékek a múlt hét második felében még 10-12 fok körül alakultak, szerdán pedig már országszerte 20 fok fölé emelkedett a legmelegebb órák hőmérséklete (7. ábra). A napi hőingás így jellemzően 20 fok fölött alakult, egyes fagyzugos tájakon a 30 fokot is elérte.

Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga a hét közepén az ország nagy részén már 6 és 8 fok között alakult.      

Az őszi vetések jellemzően jól teleltek, márciusban viszont igen nagy szükségük lenne már számottevő csapadékra. Miskolc térségében még jó állapotban vannak mind a kalászosok (8. ábra), mind a repce állományai (9. ábra), de a poros talajfelszín itt is jól látható. A nagy napi hőingás, a kemény éjszakai fagyok és meleg nappalok mellett a talaj felső rétege naponta megemelkedett, majd lesüllyedt, ami az őszi vetések gyökérzetét károsíthatta. A hétvége jelentős éjszakai lehűlései főként a középső és déli országrészben okoztak fagykárokat a korai gyümölcsösökben, de az alacsonyabban fekvő ültetvényekben a hét első felében is szükség volt a fagyvédelemre. Az elmúlt napok meleg időjárása gyors fejlődésnek indította a vegetációt, és ezen belül a gyümölcsfákat is, ebből adódóan már a kevésbé erős fagyok is károkat okozhatnak.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a március közepére vonatkozó állapotot láthatjuk. Az ország nagy részén a február végihez hasonlóan, 0,3 és 0,5 között alakult az index átlagos értéke, a márciusban megszokottnál 2-3 fokkal hűvösebb időben nem sokat fejlődött a vegetáció. Ez a változást mutató térképen is látszik, gyakorlatilag stagnál a zöld tömeg mennyisége, még nem kezdődött el a „kizöldülés”. Az anomália térkép szerint a legtöbb helyen az ilyenkor szokásosnál így is nagyobb mennyiségű a zöld tömeg, a keleti országrészben vannak az átlagosnál kevésbé zöld területek, ami arrafelé az őszi vetések gyengébb állapotára utalhat.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (10. és 11. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. A március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben kissé még meghaladja az optimális értéket, de az ország nagyobb részén már 90-120 mm-rel elmarad attól.

A hőmérséklet elég tág határok között ingadozott eddig a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták. Február közepétől pedig egyes napokon a déli és nyugati országrészben már a 15 fokot is meghaladta a nappali csúcsérték. Márciusban ismét lehűlés érkezett kemény éjszakai fagyokkal, így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra.

Az előttünk álló egy hétben jövő hétfő estig még folytatódik a száraz, jellemzően napos időjárás, bár a hétvégétől már gomoly- és fátyolfelhők is megjelennek az égen, de csapadék ezekből még nem fog hullani. A hőmérséklet szélsőségei csökkennek, egyre kisebb területen hűl éjszakánként fagypont alá a levegő, és pár fokkal a nappali felmelegedés is mérséklődik. Vasárnaptól csak kevés helyen, főként a fagyzugokban kell fagyos éjszakákra számítani. Keddtől egyre több felhő, és elszórtan már csapadék is megjelenik az országban, de nagy területre kiterjedő, számottevő mennyiségre a jövő hét második felében van esély. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet a jövő hét közepére az ország nagy részén már eléri a 10 fokot.     

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. március 24.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

Forrás: met.hu