A mögöttünk álló 8-10 napban igen meleg időben volt részünk néhol heves zivatarokkal. Az ország nagy részén kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál (1. ábra). A múlt hét első felében csak elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok, de egy-egy hevesebb zivatar akár felhőszakadással ekkor is előfordult. Csütörtökön azonban már a hajnali óráktól délnyugat felől heves zivatarzóna haladt át az országon, melyet főként a Dunántúlon károkozó szélvihar is kísért (2. ábra). Aznap hazánk északi, északnyugati felén többfelé hullott le hirtelen 10-25 mm, de az Alföld keleti, délkeleti felén csak 1-5 mm esett (3. ábra). A múlt hét második felében száraz napok következtek, majd hétfőtől szerda estig főként északkeleten és délnyugaton voltak záporok, zivatarok, melyekből ezeken a tájakon helyenként 10-20 mm is lehullott (4. ábra). Az elmúlt harminc nap csapadékösszege azonban országosan nagy területen mutat 20-50 mm hiányt (5. ábra). A talaj felső fél méteres rétege a Dunántúl északi és délkeleti tájain, Budapest tágabb környezetében valamint az Alföld jelentős részén kritikusan száraz (6. ábra), de a mélyebb talajrétegek nedvességtartalma még kielégítő a növények számára (7. ábra).
Rövid megszakításokkal két hete tart a hőség, amely vasárnap és hétfőn tetőzött, amikor a napi középhőmérséklet a déli országrészben a 29-30 fokot is elérte (8. ábra). Többfelé éjszakánként sem hűlt 20 fok alá a levegő (9. ábra), napközben pedig 33-39 fokokat mérhettünk. Keddtől kissé mérséklődött a forróság, de még szerdán is 30-35 fokig melegedett a levegő – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.
A repce és az árpa betakarítása már a legtöbb helyen befejeződött, a búza aratása javában zajlik. A tarlók tárcsázása is már sokfelé megtörtént. A meleg, száraz napokon jól lehetett haladni a munkákkal.
A kukorica és a napraforgó a legtöbb helyen szépen fejlett. A kukorica a címerhányás állapotában van, a napraforgó pedig virágzik. Egyelőre a mélyebb talajrétegben még országszerte találnak vizet, de főleg az Alföldön már egyre jobban hiányzik számukra a nedvesség. A további optimális fejlődésükhöz a következő hetekben bőséges csapadékra lenne szükség a szemek képződéséhez, majd növekedéséhez (júliusban 100 mm csapadék lenne számukra optimális).
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a június második felére vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban még magas az index értéke, de a kalászosok és a repce érése miatt már jelentősen csökken. A csökkenés a délkeleti országrészről (amely az előző időlépcsőt érintette) már az ország zömére áttevődött. A nyári növények zöld tömege ugyanakkor még kissé növekszik. Az anomália térkép szerint a sokéves átlagnál továbbra is országszerte magasabb az index értéke, azaz a növényzet fejlettebb, dúsabb, zöldebb a szokásosnál.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 760 és 880 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek északon és nyugaton, a magasabbak délkeleten vannak, az országon belüli különbség egyre nő. Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg. A tavalyi évhez képest 40-90 foknap a hiány, a sokéves átlaghoz képest viszont már csak 10-40 foknap, az elmúlt időszakban sokat csökkent. Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai pár nappal később következnek be a szokásosnál.
A kukoricára számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon[*] (10. és 11. ábra). A tavalyi évhez hasonlóan az idén is késve kezdődött a kukorica vetése. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talaj hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. A talajnedvesség kedvezően alakult még a vetés kezdeti időszakában, április közepétől azonban főként az Alföldön többfelé kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, és május első dekádjában is kevesebb eső öntözte a friss vetést az optimálisnál. Így a felső talajréteg, ahonnan a kukorica ilyenkor a nedvességet gyűjti, elsősorban az Alföldön kiszáradt. A hónap közepén érkezett bőséges csapadék azonban pótolta nedvességet, a növények fejlődése optimálisan alakult, de északkeleten, ahol kevesebb esett, május végére ismét szárazzá vált a talaj. Június elején éppen időben érkezett az újabb csapadék, hogy megszüntesse a Tiszántúl északi felén kialakulóban lévő aszályt, majd a hónap utolsó dekádjában is országszerte záporok öntözték az állományokat. Július első két dekádjában is a záporos csapadékforma volt a jellemző, foltokban nagyobb mennyiség is leesett, míg egyes területek, főleg az ország középső széles sávja (nagyjából a Mosonmagyaróvár – Budapest – Szeged vonal környéke) egyre szárazabbá vált. A tenyészidőszak eddig eltelt részében hazánk nagyobb részén az optimális körül alakult az összegzett csapadék, tartósabb hiány a Tiszántúlon fordult elő.
A hőmérséklet áprilisban, májusban és júniusban is gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, így jelenleg az összegzett hőösszeg jócskán elmarad az optimálistól.
Az előttünk álló egy hétben gyakran változékony, de többnyire meleg időben lesz részünk. Pénteken és szombaton nyugat felől nedvesebb légtömegek érkeznek fölénk, több hullámban várható eső, zápor, akár heves zivatar. Szombaton a déli és keleti országrészben várható nagyobb mennyiség. Vasárnap és hétfőn száraz időben lesz részünk, majd hétfő estétől szerda estig ismét többfelé számíthatunk záporokra, zivatarokra, ekkor a több csapadék hazánk északi felén valószínű. Összességében a következő egy hétben sokfelé van esély 10-20 mm csapadékra, az északi országrészben 30-40 mm is hullhat. A hőmérséklet eleinte visszaesik kissé. A csúcsérték pénteken főként az Alföldön haladja majd meg a 30 fokot, a hétvégén pedig 30 fok körül vagy néhány fokkal az alatt alakul. A jövő hét elején ismét melegszik az idő, és átmenetileg visszatér a hőség 35 fok körüli maximumokkal, de szerdán egy hidegfront hatására északnyugat felől lehűlés kezdődik.
(Forrás: OMSZ)
Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!
[*] A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
