A pénzintézeti vezető a közelmúltban azon a partnertalálkozóval egybekötött sajtótájékoztatón beszélt erről, ahol bemutatták az MKB Bank és a Takarékbank agrár és élelmiszeripari szakértői által összeállított – a magyar mezőgazdaság múlt évi teljesítményén alapuló – előrejelzéseit, várakozásait, innovációs lehetőségeit, amit az Agrárláz című összefoglaló legújabb kötetében tettek közzé. Továbbá ismertették a Takarék AgrárTrend Index legfrissebb, idei első negyedéves adatait is.
A Magyar Bankholding felső vezetője kifejtette: a Takarékbank jövő májusi csatlakozásával létrejön Magyarország egyik legnagyobb bankja, ami már most a három bankon keresztül a legnagyobb agrárügyfélkörrel bír, piaci részesedése ezen a piacon ugyanis eléri a 25 százalékot, ami mintegy 40 ezer agrárügyfelet jelent. Így több mint 400 milliárd forintnyi finanszírozást nyújtanak a fúzióban résztvevő hitelintézetek a szóban forgó ügyfeleknek. Ezért a következő öt évre szóló stratégiában kiemelt szerepet kap az agrárium a tulajdonosok döntése alapján.
A mostani piaci pozíció erre lehetőséget biztosít, és azt a megoldást is adja, hogy a már kiépített partnerség alapján ezt továbbfejlessze és építse a Magyar Bankholding részesedését növelve ezen a piaci területen, egyre több szolgáltatást nyújtson a magyar agráriumnak. Ez a stratégia azt is célul tűzte ki, hogy a szolgáltatások ne csupán a pénzügyekre szorítkozzanak, hanem a Magyar Bankholding a magyar agrárium működési rendszerének szerves, ökonómiai részévé váljon, illeszkedjen bele abba. Az Agrárláz kiadvány évről évre való közreadása már ennek a folyamatnak a része, ami már szakmai műhelymunka. A kötetbe foglalt információk pedig, a visszajelzések szerint segítséget jelentenek az ágazati szereplőknek a gyorsan változó gazdasági környezetben, az ahhoz való alkalmazkodásban – mondta Szabó Levente.
A Pannon Értéktár Zrt. gondozásában megjelenő Agrárláz című kiadvány harmadik, idei kötetét Hollósi Dávid, az MKB Bank Nyrt. és Takarékbank Zrt. Agrár és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója mutatta be a jelenlévőknek. Elöljáróban elmondta: a kiadványon dolgozó szakértők egybehangzó véleménye szerint a magyar mezőgazdaságnak a jövőben csak akkor lehet előremutató jövőképe, ha az ágazati szereplők a termékpályák hatékony működését, működtetését tartják szem előtt, mint a gazdasági tevékenységük egyik legfontosabb értékteremtő működési elemét, az alapanyag előállítástól a feldolgozáson át a fogyasztókig, beleértve a kereskedelmet, az inputanyag-előállítást és a mezőgazdasági gépforgalmazást is. Így lehet egy termékpályán hosszú távú biztos jövedelmezőséget biztosítani – hívta fel a figyelmet a banki vezető.
Az agrárüzletágban dolgozó pénzintézeti szakembereknek nincs könnyű dolguk, mert azt a stratégiát fogalmazták meg maguknak, hogy az agrár- és agrobiznisz ügyfeleket egy üzletágban kezelik, ami a magyar mezőgazdaság sokszínűsége miatt rendkívül munkaigényes és összetett feladat. A magyar agráriumnak nemcsak a tevékenysége sokrétű, hanem a vállalkozási struktúrája is, mivel mikro- és nagyvállalati működési forma egyaránt megtalálható benne. Így egy üzletágon belül kell megfogalmazni azt a működési modellt, ami sikeres lehet minden vállalkozási formában. De a hitelintézetnek termékalapon is kell tudni finanszírozni, például az Agrár Széchenyi Hitelkártyát és az egyedi nagyvállalati igényeket, például nagyberuházásokat, továbbá a mérlegalapú finanszírozást is biztosítani kell. Ezért fontos a szakmai műhely, mert a mezőgazdasági termelés mind egy tőről fakad lényegében, de igen sokszínű mégis, ugyanúgy, ahogyan a gazdasági folyamatok is.
Ennek alapján mérhetők fel a tendenciák és a cselekvés lehetséges módjai. Ennek alapján adhatók szakmai visszajelzések, tanácsok a termelőknek, feldolgozóknak – mutatott rá az ügyvezető igazgató. Hozzáfűzte: így várhatóan az idei év a forgóeszköz-finanszírozásról szól majd, azaz a gazdálkodáshoz szükséges forrásbiztosítás kerül előtérbe, vagyis a 2022-es év nem a beruházások éve lesz a magyar agráriumban, hanem a megváltozott viszonyokhoz való alkalmazkodásé.
Jelezte: az Agrárláz eddigi két kötete ugyanúgy, ahogyan a mostani harmadik is az aktualitásokkal foglalkozik, így például tavalyelőtt a madárinfluenzával, az afrikai sertéspestissel, és a Green Deal-lel; a múlt évben pedig a koronavírus-járvány hatásaival, különös tekintettel az élelmiszeripari alágazatokra, valamint az uniós közös agrárpolitika (KAP) átmeneti intézkedései voltak napirenden. Idén a kötet egyik fontos témája az időjárás és annak hatásai az agráriumra; de központi kérdés az energia biztosítása a munkafolyamatokhoz, valamint az áru eljuttatása a megrendelőkhöz, azaz a logisztika és a zöld gondolkodás, valamint a finanszírozás szintén előtérbe kerül 2022-ben.
Hollósi Dávid külön is szólt a magyar baromfiágazatról, amit sikerágazatként és exportorientált tevékenységként jellemzett, amire igaz az a mottó, hogy „gondolkodj globálisan, de cselekedj lokálisan”. Mindezt alátámasztja az a tény, hogy ezen a területen „Európa top10-es exportőre a magyar baromfiágazat, és 130-140 százalékos önellátottsági szinten vagyunk”. Megemlítette még az energiapiac alakulását is, ami jelentősen befolyásolja a magyar agrárium tevékenységét. Így ez a téma az idén központi szerepet kap a gazdasági területek között. Mivel az agráriumnak és az élelmiszeriparnak komoly energiaigénye van, ezért a kockázatok a különböző termékpályák más-más szintjei jelenhetnek meg különböző alkalmazkodási lehetőségek mellett – foglalta össze.
Közölt néhány megállapítást arról is, hogy 100 forint elköltéséből a termék-előállítás során keletkező jövedelemből kinek mennyi jut, és fenntartható-e a továbbiakban ez a jövedelem-elosztás. Az elemzés szerint elmondható: 100 fogyasztói költés profitjából a mezőgazdaság 15 százalékkal, az élelmiszeripar 37 százalékkal, a nagykereskedelem 20 a kiskereskedelem pedig 28 százalékkal részesedik (a kereskedelembe a költés profitjának 48 százaléka kerül). Ennek alapján megállapítható, hogy a termékpályán a jövedelemelosztás nem követi a kockázateloszlás mértékét. A termék elsődleges előállítója mindössze 15 százalékkal részesedik – ebből is a legnagyobb hányad támogatás – a profitból, miközben a mezőgazdaságnak nagy termelési kockázata. Megjegyezte: a post harvest, vagyis a betakarítás utáni előkészítés növelheti a mezőgazdaság részesedését a profitból, hozzáfűzve, hogy az élelmiszeriparban magas hozzáadott-érték képzése történik, és ezt tovább kell növelni. Közölte azt is, hogy a kereskedelemnek jelentős a költségrátája – hűtés, tárolás, szállítás –, amit el kell ismerni. De szerinte ez a mostani elosztási arány akkor lehet egészségesebb, ha egyre inkább az egyharmad-egyharmad-egyharmad arány irányába tolódik el – vélekedett a banki vezető.
Az orosz–ukrán háborús konfliktus hatásait Hollósi Dávid a kukoricatermelés példáján keresztül mutatta be. Közölte: ebből a terményből a világon átlagosan mintegy 1 milliárd tonna terem évente. Ennek a mennyiségnek Ukrajna mintegy 2-3 százalékát állítja elő. Pedig a legtöbben ennél lényegesen nagyobb mennyiségre gondolnak – hívta fel a figyelmet. Tájékoztatott arról is, hogy a kukorica átlagos zárókészlete évente mintegy 320 millió tonna, amiből Ukrajna 6-7 százalékkal részesedik. A világ exportja ebből a mennyiségből, mintegy 130-150 millió tonna, amiből Ukrajna 10-15 százalékot ad. Viszont a kínai kukoricaimport felét, a spanyol 30 százalékát, a holland 40 százalékát, az olasz és az egyiptomi import 25-25 százalékát teszi ki az ukrán kukorica. Ez a globalizált helyzet jelentős kockázatokat rejt, elsősorban további áremelkedésre lehet számítani ennek alapján – mondta az ügyvezető igazgató.
A Takarék AgrárTrend Indexet Héjja Csaba senior elemző mutatta be, aki arról beszélt többek között, hogy a Takarék AgrárTrend Index lényege: az adatok információvá való transzformálása. Ennek alapja, hogy negyedévente a szakértők megkérdezik a termékpályák vezető szakembereit, hogy mit gondolnak saját termékpályájukról. Ezután az adatok összegzéséből vonják le a következtetéseiket, felhasználva az előző elemzések következtetéseit is. Ebből az adathalmazból jön létre az a bizalmi mutató, azaz index, ami negyedévente jelzi a magyar agrárium és élelmiszeripar éppen aktuális helyzetét az adott negyedévben. Ez jelenleg 31,1 pont, ami 0,6 ponttal kisebb, mint tavaly utolsó negyedévben volt. Ezt az orosz–ukrán háború hatásának és az ebből adódó bizonytalanságnak tudják be elsősorban a szakértők, de az időjárás is közrejátszhatott mindebben, például a kertészetekben – vélekedett a szakértő. Kijelentette, idézve egy banki ügyfelet, hogy ma „az elérhetőség fontosabb, mint az ár”.
Utalt arra is, hogy a Takarék AgrárTrend Index értékét 8-48 pont között kell értelmezni. Vagyis a mostani érték nem olyan alacsony, mint 2020 első negyedévében volt a pandémia miatt, amikor valamivel 29 pont alatt volt. Elmondta: a TrendIndex értékét, a magyar élelmiszer-gazdaságban betöltött súlya miatt leginkább a szántóföldi növénytermesztés helyzetértékelése mozgatja. De fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy az állati terméket előállító termékpályák manapság ellentétes pályát írnak le a szántóföldi növénytermesztéssel szemben. A vegyes gazdaságokban a szántóföldi növénytermesztés jövedelme kompenzálja az állattenyésztésben keletkező veszteségeket – jegyezte meg az elemző.
Héjja Csaba kiemelte: kevés szó esik a logisztikáról, pedig az igen fontos, mert a terményárak drágulásában az is jelentős szerepet játszott és játszik, hogy nem mindig lehet időben árualaphoz jutni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gabonapiacon a szállítási költségek természetesen reagálnak az olajár emelkedésre. Ám a jelenlegi helyzetben figyelembe kell venni azt is, hogy a mostani turbulens időszakokban a szállítási kapacitások elérhetősége az, ami érdemben befolyásolja az árak alakulását. Így jelenleg egy tonna gabona elszállítása egyik helyről a másikra – a Nemzetközi Gabona Tanács adatai szerint – 2,5-3-szor annyiba kerül, mint 2013-ban nemzetközi viszonylatban – hozta a példát a senior elemző. Hozzátette: nemzetközileg meghatározó ezen a területen a konténeres tengeri szállítás, míg Magyarországon elsődleges a közúti fuvarozás, ez 60 százalék, ami az üzemanyag árának emelkedése miatt már most jelentős költségtényező.
De arról is beszélt, hogy az agrár- és az élelmiszerpiacot helyileg és globálisan is jelentősen befolyásolja a kínai helyzet: a Covid-járvány miatti szállítási nehézségek; a kínai sertéslétszám visszatelepítése, mivel a növekvő kereslet növeli a takarmányárakat, annak ellenére, hogy a szállíttatók igyekeznek diverzifikálni a szállítás eszközeit.
Ezzel rövid távon nehezen érhető el érdemi hatás; az ukrán gabonára ugyanis szüksége van a világnak, mennyiségi pótlására megoldást kell találni – vélte az elemző.
