„Ez az évkönyv igen hasznos segítség, hiszen termékpálya szemléletben mutatja be a piac előző évi eseményeit, a világpiaci tendenciákat, a mezőgazdasági alágazatok helyzetét, és a tanulságokat összegezve próbálja előrevetíteni, hogy milyen folyamatok várhatók” – méltatta az Agrárláz 2022 évkönyvet az eseményen résztvevő szakembereknek és újságíróknak Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Hozzáfűzte: a konferencián az ő tiszte – a szervezők felkérése alapján –, hogy felvázolja az európai uniós és a hazai támogatási környezetet, amely segíti a gazdaságok, vállalkozások fejlődését.

A NAK elnöke kiemelte: amivel biztos számolni lehet – és ez felbecsülhetetlen jelentőségű, hangsúlyozta –, hogy a következő években rendkívüli mértékű forrás áll rendelkezésre a hazai agrárium számára. Aminek alapján minden túlzás nélkül állítható, hogy a magyar vidék, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar megújulás előtt áll.

„Büszke vagyok arra, hogy részben az agrárkamara kezdeményezésére született meg a kormányzati döntés arról, hogy hazánk a maximális mértékű, 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít az EU-ból érkező vidékfejlesztési források mellé, amivel párhuzamosan a pillérek közötti átcsoportosítás is alkalmazható. Ennek köszönhetően 2027-ig az első (I.) pillérben 3300 milliárd forint áll a magyar termelők rendelkezésére. A vidékfejlesztési támogatások, azaz a második (II.) pillér esetében 2800 milliárd forint lehívása válik lehetővé 2023-tól; az átmeneti időszakban, tavaly és idén elérhető mintegy 1500 milliárd forinton túl. Tehát a korábbi összeg háromszorosából, 4300 milliárd forintos vidékfejlesztési forrásból, a közvetlen támogatásokkal együtt pedig összesen több mint 7600 milliárd forint támogatásból részesülhet az ágazat a mostani uniós pénzügyi ciklusban.

Ezután Győrffy Balázs részletezte a közös agrárpolitika (KAP) I. pillérének intézkedéseit. Mindenekelőtt a közvetlen támogatásokról szólt, és kitért arra, hogy az alap jövedelemtámogatás lehívásához egy olyan feltételrendszer előírásait kell teljesíteni, amely ötvözi a kölcsönös megfeleltetést és a zöldítés bizonyos elemeit. Az alap jövedelemtámogatás egy hektárra jutó pontos összege egyelőre nem ismert, de a „boríték” mintegy 58 százaléka áll majd rendelkezésre erre a jogcímre, így nagyjából hektáronként 58 ezer forintos összeggel lehet számolni.

Megemlítette azt is, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők jövedelem támogatására Magyarország a közvetlen támogatások 1,4 százalékát fordítja, a generációs megújulás előmozdítása érdekében. Így a fiatal termelők hektáronkénti támogatása az eddigi összeg két-két és félszeresére emelkedik, a területi felső korlát is 300 hektáros birtokméretre módosul. Az újraelosztó (redisztributív) támogatás pedig új elem lesz a kis és közepes birtokmérettel rendelkező gazdaságok támogatásara, ami a közvetlen kifizetések 10 százalékának újraelosztását jelenti. Az agro-ökológiai alapprogram a másik új elem a közvetlen támogatások körében, amely a jelenlegi zöldítéshez hasonló, a környezet és klíma szempontjából kedvező többletvállalásokat jutalmazza évenkénti, hektáralapú kifizetési rendszerben a mezőgazdasági üzem teljes területére.

A termeléshez kötött támogatások kapcsán elmondta: az érzékeny mezőgazdasági ágazatok számára terület- vagy állatlétszám alapon biztosított, termeléshez kötött támogatás esetében sikerült megőrizni a korábbi 13+2 százalékos támogatási szintet. Szólt továbbá az átmeneti nemzeti támogatásról is, ami folyamatos kivezetés mellett, de még továbbvihető. Ez az érzékeny, munkaigényes ágazatokat segítő – nemzeti forrásból finanszírozott – támogatási konstrukció, ami a tej-, a szarvasmarha-, a juh- és a dohányágazat magyarországi fennmaradása tekintetében bír kiemelt jelentőséggel – magyarázta a NAK elnöke.

A KAP II. pillérének intézkedései, azaz a vidékfejlesztési források mintegy 51 százaléka gazdaságfejlesztési célokra használható fel. Ezen belül is kiemelt jelentőségű az élelmiszeripar megújítása, illetve a mezőgazdaságban az egy hektárra vetített hozzáadott-érték emelését segítő és hatékonyságot növelő beruházások ösztönzése. Eddig több mint 3400 kertészeti üzem pályázatát fogadták be, 150 milliárd forintot meghaladó értékben, és még 180 milliárd forint értékben tervez a kormány forrást biztosítani a kertészet modernizációjára. Megemlítette: eddig több mint 600 nagyobb állattartó telep fejlesztését közel 420 milliárd forinttal, a kisebbeket 50 milliárd forinttal támogatta a kormányzat. További, összesen 280 milliárd forint értékben terveznek forrást adni az állattartás modernizációjára.

Kitért arra is, hogy a nagyobb üzemek összetett fejlesztésére eddig közel 500 pályázattal 380 milliárd forint támogatási igény érkezett be. A következő időszakban még legalább 400 milliárd forint fejlesztési forrás kihelyezését tervezik, reálisan ennyit tud felhasználni az ágazat ennyi idő alatt. Külön egyszerűsített pályázatot tartanak fenn a kisebb feldolgozóknak. Így összességében a hazai élelmiszer-feldolgozás kibocsátásnak háromnegyedét adó több mint 2000 üzem újulhat meg. Hasonló modernizációs intézkedésekre még 250 milliárd forint fejlesztési forrást terveznek. Ezzel a legéletképesebb 3500-7000 hazai szántóföldi növénytermesztő üzem hosszú távú nemzetközi versenyképességét biztosíthatjuk. A három intézkedéssel összesen mintegy 120 milliárd forint értékben tervezi a kormány támogatni 2-4 ezer mező- és erdőgazdálkodó fiatal gazda indulását, gazdaságátvételét, valamint az idős gazdák visszavonulásának segítését.

Győrffy Balázs rámutatott: külön figyelmet fordítanak a kistermelőkre, egyszerűsített pályázattal az állattartókat, a kertészeket és az önellátásból kilépő őstermelőket támogatják. Összességében 60 milliárd forintot terveznek költeni erre a célra, ezzel 10-20 ezer kistermelőnek biztosítanak lehetőséget a helyi élelmiszer-ellátásban.

Továbbá a mezőgazdasági öntözésfejlesztés pályázata is folyamatosan nyitva áll, a közösségek támogatás-intenzitása pedig ezen a területen 70 százalékos. Így 120 milliárd forint támogatással elérhető lehet az öntözhető terület 300-400 ezer hektárra növelése. Emellett Magyarország tíz éve fejleszti mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerét, amely mára a legfejlettebb Európában. 2012 óta működik a II. pillér, a biztosítási díjtámogatás, amelyet mára 25 ezer termelő 1,65 millió hektáron veszi igénybe. A 2018 óta működő – „III. pillér” –, a NAK által üzemeltetett jégkármérséklő rendszer. A környezet és az éghajlat védelmét szolgáló beavatkozások a II. pilléres, vidékfejlesztési források minimum 35 százalékának felhasználásával szerepelnek az ágazat stratégiai tervében. A 180 milliárd forinttal az állattartást erősítő, piacilag előremutató új állatjóléti támogatásokat vezetne be a kormány, valamint az őshonos állattartás, a növényi genetikai állomány megőrzését támogatná az időszak végéig. A program végéig így az erdészeti fejlesztésekkel együtt 1300 milliárd forintot fordítanának a zöld átállásra, lefedve a művelt területek és az állatállomány harmadát, illetve felét, ezzel a valaha volt legzöldebb fejlesztés valósulna meg. A klasszikus vidékfejlesztési támogatásokra összesen a II. pilléres források 10 százaléka, tehát mintegy 365 milliárd forint fog rendelkezésre állni.

A NAK elnöke külön is kiemelte a kamara feladatait az uniós közös agrárpolitikával kapcsolatban. Így a tervezési folyamat során a NAK és az együttműködő szakmai szervezetek mindent megtettek azért, hogy a hazai agrár-élelmiszeripar jövőjét nagyban meghatározó intézkedések maximálisan a szektor képviselőinek igénye szerint alakuljanak.

A 2023-tól induló támogatási rendszerben minden gazdálkodónak egyénileg kell eldöntenie, hogy mely támogatási lehetőségeket tudja leginkább kihasználni. A NAK falugazdászai felkészülten állnak majd minden gazdálkodó rendelkezésére, hogy a lehető legjobb döntéseket hozhassák meg a támogatások igénylésekor. Az agrárkamara számos tájékoztató rendezvény megtartását is tervezi, hogy tagjai minél több információt kapjanak a stratégiai terv tartalmáról és az éppen aktuális pályázati lehetőségekről. Emellett a NAK honlapján és hírlevelein keresztül is naprakész információkkal szolgál a pályázati lehetőségekről.

Mind a gazdálkodók, mind pedig az egyes termékpálya-szereplők, döntéshozók a jövőben is számíthatnak a kamarára. „Ahhoz, hogy teljesüljenek a valamennyiünk érdekeit szolgáló célkitűzések, szükség van az alapos tájékozottságra, felkészültségre, valamint az agrárium szereplői közötti szoros együttműködésre. A kamara a jövőben is megbízható partner lesz e téren” – zárta összegzését Győrffy Balázs.

Globális hatások és azok hazai következményei

A világszerte érezhető globális sokkhatásokra helyi válaszokat kell adni, megtalálva a legcélszerűbb megoldásokat – ezekről a kérdésekről tartottak sajtótájékoztatóval egybekötött szakmai partnertalálkozót április második felében az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. Agrár és Élelmiszeripari Üzletágának vezető munkatársai, szakértői Budapesten.

Megjelent ugyanis a magyar mezőgazdaság egyik több szakmai információt tartalmazó évkönyve, az Agrárláz 2022; valamint közzétették az idei első negyedévi összegzések alapján készült Takarék AgrárTrend Indexet – jelentették be az eseményen.

A szakemberek felhívták a figyelmet: a koronavírus-járvány, az afrikai sertéspestis, a baromfi-influenza, a műtrágyahiány, a világszerte növekvő infláció vagy a brit európai uniós tagság megszűnése után felerősödő sofőrhiány csak néhány olyan sokkhatás, ami tavaly befolyásolta az agrárszektor működését.

Ezeket a változásokat, a főbb piaci folyamatokat és a háttérben húzódó összefüggéseket mutatja be az Agrárláz című évkönyv 2022-es kiadása. Emellett a könyvben a Takarékbank és az MKB Bank Agrár és Élelmiszeripari Üzletágának szakértői mindemellett felvázolják az idei évre vonatkozó várakozásokat is. Hangsúlyozva, hogy a magyar agrárszektorban az adottságok, a szaktudás és a legjobb gyakorlatok mind rendelkezésre állnak a sikeres alkalmazkodáshoz és az ágazat megújuláshoz.

„A vidék és az agrárium vezető bankjaként számunkra alapvető fontosságú az agrárszektor támogatása, ügyfeleink legmagasabb szintű kiszolgálása. Célunk, hogy stratégiai partnerként előmozdítsuk tartós sikerüket, ezáltal hozzájárulhassunk a vidék és az élelmiszer-ágazat fenntartható fejlődéséhez. Ezt szolgálja az Agrárláz című évkönyvünk sorrendben harmadik, idei kiadása is. Azt hangsúlyozzuk, hogy globálisan kell gondolkodnunk, átfogóan kell látnunk a világ dolgait, de helyi szinten kell megoldásokat találnunk és cselekednünk” – mondta a könyvbemutatón Szabó Levente, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, az MKB Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese.

A kiadvánnyal a Takarékbank és az MKB Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága segíteni akarja a tájékozódást a világ élelmiszer-termelési viszonyaiban, amire még nagyobb szükség van az idén, miután mind a nemzetközi árupiacok és termelési viszonyok, mind pedig a kedvező finanszírozási környezet esetében lezárult egy békésebb és jobban kiszámítható időszak.

„A mezőgazdaság jó néhányszor megélt már hasonló időszakokat” – fogalmaz a több mint 160 oldalas kiadványban Hollósi Dávid, a Takarékbank és az MKB Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, hozzátéve: a konkrét kiváltó okok esetenként ugyan eltérők voltak, a mezőgazdaság azonban mindig túl tudott ezeken lendülni, sőt, a kihívások és az ezt követő alkalmazkodás révén az adott ágazat meg is erősödött. Mint írja – az adottságok, a szükséges szaktudás és a követendő legjobb gyakorlatok mind rendelkezésre állnak a magyar mezőgazdaságban.

Az elmúlt két év rendkívüli alkalmazkodását követően újabb sokkhatással szembesülnek az agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplői az orosz–ukrán háború miatt – derült ki a Takarékbank és az MKB Bank elemzőinek összegzéséből, amelyet a magyar agrárium szereplőinek megkérdezésével készítettek.

A Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 első negyedévében 31,1 pontra csökkent az előző negyedévi 31,7 pontról. Ez az érték hozzávetőleg azonos azzal, amit 2020 harmadik negyedévében, a koronavírus-járvány második hulláma idején mutatott a bank agrárpiaci felmérése. A helyzetértékelés minden termékpályán romlott a 48 pontos skálán a 2021. októbertől decemberig tartó időszakhoz képest, ami elsősorban a február óta tartó háború hatásainak tudható be a Takarékbank és az MKB Bank szakértői szerint.

A januártól márciusig vizsgált időszakban alapvetően befolyásolta Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja az agrárgazdaság szereplőinek kilátásait, így az index értéke továbbra is elmarad az egyensúlyi szintnek tekintett 35-től. A szántóföldi növénytermesztők a tavalyinál akár háromszor magasabb áron jutnak műtrágyához. Ennek oka, hogy rendkívüli mértékben megemelkedett a földgáz ára, ami több helyen a műtrágyagyárak leállásához vezetett.

Az állattenyésztési termékpályákon végbementek az év eleji átárazások, de a magas takarmányárak miatt az áremelések nyomán sem állt helyre a termelés jövedelmezőségi szintje. Az élőállat és az állati termékek átvételi ára 25-40 százalékkal nőtt, ez az emelkedés azonban a takarmányárak tavalyi emelkedésének beárazását jelenti, a jelenleg tapasztalható energiaár-robbanás hatását jövedelmi szinten még nem fedezi.

Az egyes alapvető élelmiszerekre februárban bevezetett hatósági ár termelői és feldolgozói szinten nem fejtett ki érdemi hatást, az előrejelzéseknek megfelelően inkább egyfajta tartós akcióként érzékelhető a piacon. Az élelmiszerárstop hamarosan lejár, a piaci szereplőket ezzel kapcsolatban elsősorban az foglalkoztatja, meghosszabbítják-e az intézkedést.

Meghatározóak az agrárlogisztikai kérdések, erre még inkább rávilágított az orosz–ukrán háború. Az elemzés szerint jelenleg az előző évi készletek fedezik a világ élelmiszer-szükségletét. A szállítási útvonalak elérése korlátozott és egyre drágább, ami a kapacitások szűküléséhez vezetett.