A múlt hét második felében csak egy csütörtökről péntekre átvonult hidegfronthoz kötődően fordultak elő záporok az északi országrészben, 5 mm-t meghaladó mennyiség csak északnyugaton esett. Ugyanakkor az ország jelentős részén: a Dunántúl déli felén nagy területen, illetve a Tiszántúl nagy részén és a Tisza-tó térségében egyáltalán semmi vagy 1 mm-nél kevesebb csapadék hullott, ami a port sem verte el. Ezen a héten pedig kedden érkezett egy hidegfront, ahhoz kapcsolódott záporos csapadék, de jelentősebb mennyiség ezúttal is csak foltszerűen, kevés helyen hullott. A két gyenge csapadékhullámból csak kisebb körzetekben esett 5 mm-t meghaladó mennyiség (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege az északkeleti országrészben nagy területen még a 20 mm-t sem éri el (2. ábra), csaknem országos a csapadékhiány (3. ábra). Nem jobb a helyzet 90 napra visszatekintve sem, nagy területen van 60-80 mm-es csapadékhiány az átlaghoz képest, ráadásul a 90 napot megelőzően, januárban és februárban is nagyon száraz idő volt (4. ábra). Nem meglepő, hogy a talaj egyre szárazabb, főként a felszín közeli réteg van sokfelé kritikusan száraz állapotban (5. ábra), de az Alföld nagy részén a felső fél méteres réteg nedvességtartalma sem éri el a 40%-ot a növények számára hasznosítható vízkészlet arányában (6. ábra). Elsősorban a nyári növényekre, az egyelőre sekélyen gyökerező kultúrákra vonatkozó mezőgazdasági aszály jelentős nagy területen, de az őszi vetések is egyre többfelé kénytelenek az aszály következményeit elszenvedni. A talajok nedvességvesztését fokozta a nyáriasan magas hőmérséklet is. A múlt héten szerdától fokozódott a meleg, ami csütörtökön érte el tetőfokát, amikor az ország nagy részén élénk délnyugati szél mellett 30 fok fölötti maximumokat mérhettünk. A pénteki hidegfront után átmenetileg felfrissült a levegő, de hétfőn már újra 30 fok közelében alakultak a maximumok. Kedden estétől érkezett hűvös levegő fölénk, mely nyugalomba jutva csütörtökre okozta a leghidegebb reggelt, sokfelé 0 fok közelébe hűlt a levegő egy héttel a Fagyosszentek után (7. ábra) – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, amelyet az Agro Napló is megkapott.
Az áprilisi csapadék és a májusi meleg hatására az őszi vetések jellemzően szépen fejlődtek az elmúlt időszakban. Az őszi árpa és egyre többfelé a búza is már a kalászhányás fenológiai fázisában van, a repce pedig a meleg időben hamar elvirágzott, már a becők képződnek. Ezeknek a növényeknek is nagyon jól jönne a csapadék, mert az Alföldön egyre többfelé már a mélyebb talajrétegekből sem tudnak elégendő nedvességet felszívni. A nemrég kisorolt napraforgó és kukorica állományoknak viszont égető szüksége lenne áztató esőre az optimális fejlődéshez, mert a 2-4 illetve 1-3 leveles kis növények a poros talajban alig jutnak nedvességhez.
Legfontosabb mézelő növényünk, az akác dandárvirágzásban van Miskolc térségében (8. ábra). Errefelé nem volt jelentősebb fagykár, mint másfelé az országban, sok a virág, az időjárás azonban nem optimális. Mérsékelten meleg, szélcsendes időre lenne szükség a sokáig tartó virágzáshoz, a jó mézeléshez, az elmúlt napokban előfordult nyári meleg azonban gyorsítja az elvirágzást, a szeles idő pedig a hordást akadályozza.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken az április utolsó és május első hetére jellemző állapotot láthatjuk. Az index értéke 0,5 fölött alakul már, ami azt mutatja, hogy országszerte magas a zöld tömeg aránya. A legtöbb helyen további zöldülés figyelhető meg az előző időszakhoz képest, azonban ismét vannak az aszály hatását mutató vörös foltok a változást mutató térképen. Az Alföld középső-keleti tájain, illetve a Bodrogközben és Győr térségében figyelhető meg leginkább a csökkenés. Az anomália térképen az ország nagy részén a sokéves átlaghoz képest nagyobb mennyiségű zöld tömeg látható, kiterjedt vörös foltok, melyek a vegetáció szokásoshoz képesti elmaradását jelzik, az Északi-középhegység erdeiben, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gyümölcsöseiben mutatkoztak.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 200 és 250 foknap között alakulnak, intenzíven növekednek. Az idei értékek már 40-70 foknappal magasabbak, mint 2021-ben ilyenkor (amely év a hűvös májusáról is emlékezetes), a sokéves átlagtól vett lemaradás pedig lassan eltűnik. Bár a lemaradás csökken, de továbbra is azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál egy szűk héttel korábban, az ilyenkor szokásosnál viszont kicsit később következnek be.
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramon[*] (9. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt vagy csak nagyon keveset kapott. Május első felében többször is záporos csapadék hullott itt-ott az országban, kisebb körzetek megáztak, nagyobb területek azonban szárazon maradtak. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értéknek megfelelő, de az ország nagyobb részén 80-140 mm-rel elmarad attól, sőt, néhol 170 mm körüli a hiány, azaz az ideális mennyiségnek csak a fele hullott le.
A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, de május elején melegedés kezdődött, és gyors növekedésnek indult a hőösszeg.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Győr térségére vonatkozóan mutatunk be (10. ábra). Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május első felében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál kevesebb csapadék hullott mostanáig, és vannak tájak, ahol már most kritikusan száraz a talaj felszín közeli rétege, ahonnan jelenleg a kukorica a nedvességet gyűjti. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg.
A következő egy hét során is két markáns időjárási változás érkezik hazánk fölé. Az első hidegfront szombaton csak elszórt záporokat, zivatarokat hoz, a következő kedden-szerdán már többfelé hozhat jelentősebb csapadékot. Sőt a legfrissebb számítások szerint csütörtökre mediterrán ciklon érkezhet, amely az országos áztató esőket tudja meghozni, de ez még meglehetősen bizonytalan. Keddig a talaj jellemzően tovább szárad, ezt követően azonban van esély a nedvességtartalom jelentős növekedésére. Különösen a szombat és a vasárnap ígérkezik szelesnek, de a növényvédelmi munkák tervezésénél a változatos széljárásra nagyon kell figyelni. A hőmérséklet nyáriasan alakul, csak a frontok hoznak majd frissebb levegőt. A minimumok is többnyire 10 Celsius fok fölött alakulnak majd, az utolsó Fagyosszent, május 25., Orbán nem hoz fagyveszélyt.
Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!
[*] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.
(Forrás: OMSZ)
