A múlt hét közepe óta kissé változékonyabbra fordult időjárásunk. Szerdán este egy hidegfront érkezett, melynek hatására péntek estig az északnyugati országrészben, valamint hazánk északi, északkeleti harmadán többfelé, az Alföld más részein foltokban hullott 5-15 mm csapadék, de néhol egy-egy kiadósabb felhőszakadás is előfordult. A hétvégén az ország keleti felén elszórtan voltak záporok, egy-egy zivatar is kialakult, de a legtöbb helyen száraz, nagyrészt napos idő volt a jellemző. Kedden újabb gyenge front érkezett kisebb esővel, záporokkal, néhol zivatarral, de az ország nagyobb része ezúttal is kimaradt a csapadékból. Az elmúlt 10 nap során inkább csak az északi országrészben hullott 10 mm-t meghaladó csapadék, hazánk nagyobb részén alig esett, ami a meleg, napos időben hamar elpárolgott (1. ábra). A 30 napos csapadékösszeg szinte országszerte jelentős, 20-70 mm hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest (2. ábra). Az elmúlt napokban előfordult záporok nyugaton és északon átnedvesítették a felső talajréteget, azonban a mélyebb rétegek az ország nagyobb részén kritikusan szárazak (3. ábra) – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.

A hőmérséklet az elmúlt napokban mintegy 4-5 Celsius fokkal magasabban alakult az ilyenkor szokásosnál. A csúcsértékek jellemzően 25 és 30 fok közé emelkedtek, csak a tartósabban felhős napokon és részeken maradt ez alatt. A derült éjszakákon a 10 fok közelébe süllyedő minimumok és a hajnali ködfoltok azonban már az őszt jelzik.

A kukorica (4. ábra) és napraforgó is beérett, a napraforgó aratása sokfelé zajlik (5. ábra). Az optimális szemnedvességhez a száraz, meleg időjárás kedvező.

Az őszi káposztarepce jellemzően már a csírázás, kelés fázisában van, a magágy előkészítéséhez, a vetéshez és a magok keléséhez a hónap első dekádjában az ország nagyobb részén kedvező volt a talaj fölső rétegének nedvességtartalma, azóta azonban az ország nagyobb részén egyre jobban kiszáradt a talaj, kiadós csapadékra lenne szükség a növény optimális korai fejlődéséhez.   

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink szeptember első felére vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban már jelentősen csökken az index értéke, a nyári növények elveszítik zöld tömegüket, és a természetes vegetáció sem olyan zöld már, mint a nyár derekán. Ezt a folyamatot ellensúlyozza kissé, hogy a tarlók sokfelé kizöldültek a nyár végére, ugyanakkor az elvetett repce táblák még jórészt növénymentesek. Az anomália térképen az Alföld déli, délkeleti és középső területein már augusztusban megjelent nagy kiterjedésű vörös folt, ahol a csapadékhiány miatt a sokéves átlagnál alacsonyabb az index értéke, tovább nőtt az előző időszakhoz képest. Az ország nagyobb részén azonban még mindig magasabb a zöld tömeg mennyisége az ilyenkor szokásosnál.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1430 és 1650 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek északon és nyugaton, a magasabbak délkeleten vannak (6. ábra), az országon belüli különbség továbbra is növekszik. A kukorica az éréshez szükséges mennyiséget már bőven elérte. Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg a tavalyi évhez képest, jelenleg mintegy 40-100 foknap a hiány. A sokéves átlaghoz képest a nyár végére zárkózott föl a hőösszeg, jelenleg már 10-60 foknap előny a jellemző. Mindez azt jelenti, hogy a növények „utolérték magukat”, az érés fázisa már a szokásos időpont körül történik.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon[*] (7. és 8. ábra). A tavalyi évhez hasonlóan az idén is késve kezdődött a kukorica vetése. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talaj hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. A talajnedvesség kedvezően alakult még a vetés kezdeti időszakában, április közepétől azonban főként az Alföldön többfelé kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, és május első dekádjában is kevesebb eső öntözte a friss vetést az optimálisnál. Így a felső talajréteg, ahonnan a kukorica ilyenkor a nedvességet gyűjti, elsősorban az Alföldön kiszáradt. A hónap közepén érkezett bőséges csapadék azonban pótolta nedvességet, a növények fejlődése optimálisan alakult, de északkeleten, ahol kevesebb esett, május végére ismét szárazzá vált a talaj. Június elején éppen időben érkezett az újabb csapadék, hogy megszüntesse a Tiszántúl északi felén kialakulóban lévő aszályt, majd a hónap utolsó dekádjában is országszerte záporok öntözték az állományokat. Július első két dekádjában is a záporos csapadékforma volt a jellemző, foltokban nagyobb mennyiség is leesett, míg az Alföld nagy része, valamint Budapest és Mosonmagyaróvár környéke egyre szárazabbá vált. Július végén több hullámban kiterjedt zivatarrendszerek okoztak nagy területen jelentős csapadékot, de az ország középső része ebből kimaradt, így arrafelé a hónap végére aszályos körülmények alakultak ki, míg a Dunántúl nyugati részén vízbőség volt. Augusztus első hetében országszerte bőséges csapadék hullott, ami különösen az alföldi állományoknak jött jókor. Augusztus második, harmadik és negyedik hete csak elszórt záporokat hozott, azonban a nedvesség a talajban a legtöbb helyen kitartott. A hónap végén, szeptember elején érkezett záporok már az érés fázisában érték a növényt, azóta viszont száraz, meleg időjárás az uralkodó, ami optimális az érés szempontjából. A tenyészidőszak eddig eltelt részében hazánk nagyobb részén kevéssel az optimális alatt alakul az összegzett csapadék, a hiány az elmúlt másfél hónapban indult növekedésnek. Az Alföld középső részén és a Tiszántúlon volt a nyár folyamán elmaradás, mely jelenleg 70-130 mm között alakul.

A hőmérséklet áprilisban, májusban, júniusban és augusztus első dekádjában is gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, így az összegzett hőösszeg jócskán elmarad az optimálistól azzal együtt is, hogy júliusban valamint augusztus második és szeptember első felében az átlagosnál melegebb volt az idő.

A folytatásban továbbra is jobbára meleg levegő áramlik fölénk, csak a borongósabb, esős napokon esik vissza a hőmérséklet. Szombaton nyugat felől egy frontrendszer éri el térségünket, így a hét végén mindkét nap sokfelé várható eső, zápor, zivatar. Összességében nagy területen hullhat jelentős, 10-20 mm-t meghaladó csapadékmennyiség. A jövő hét első felében aztán ismét szárazra és naposra fordul az idő, azonban hajnalonként párásságra, foltokban ködre lehet számítani. A talaj tehát a hét végén várhatóan sokfelé megázik annyira, hogy a repce fejlődése ideális lehessen. A hőmérséklet csúcsértéke szombaton és vasárnap a borongós és tartósan csapadékos területeken 20 fok alá esik vissza, de a jövő héten már ismét a 25 fok körüli értékek lesznek a jellemzőek.

(Forrás: OMSZ)

[*] A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).