Ezzel egy időben, miközben Földünk növekvő népességének élelmezése továbbra is nagy kihívást jelent, sok olyan országban, amelyek nagyban függenek az importtól, az élelmiszer-tartalékok kifogyásának kockázata egyre közvetlenebbül fenyeget: a világ 27 országa több mint 50%-ban függ az orosz és ukrán búzától (ez azt is jelenti, hogy 750 millió embert fenyeget alultápláltság vagy éhínség).

Annak érdekében, hogy számításba vegyék az éhezés jelentette veszélyt ezekben az országokban, tárgyalások folynak a környezet és a termelés közötti egyensúly megtartásáról, ami a 2023-as KAP alapját jelenti (és ezt kell alkalmazni a következő vetésnél).

A gazdaságok szintjén ez a helyzet arra készteti a termelőket, hogy felülvizsgálják tápanyag-gazdálkodásukat vagy a növénytermesztés során elvégzett beavatkozások számát annak érdekében, hogy amennyire lehet, kordában tudják tartani a termelés költségeit (ami most Franciaországban a tonnánkénti 250 vagy akár 300 eurót is elérheti a korábbi 160 euró/tonnához képest).

A hozamnak továbbra is meghatározó a szerepe abban, hogy az árrés megmaradjon és a növekvő költségeket lehetőség szerint ellensúlyozzuk. Elkerülhetetlennek látszik a hozam optimalizálása; viszont csökkenésének hatására a költség-haszon olló ijesztő mértékben nyílna szét.

Ebben az összefüggésben a hibridbúza egyedülálló előnyei az eddigieknél is figyelemre méltóbbak: már az 500-600 kg/ha-os átlagos terméselőny (francia adatok) lehetővé teszi, hogy magasabb haszonra tegyünk szert fix és arányos ráfordítás mellett. Több kísérlet is bizonyította a hibridbúzák előnyeit a jó tápanyag-hasznosításban, ami a stabil terméshozamok alapja: ez is egy olyan tény, ami fokozott érdeklődésre tarthat számot azokban az időkben, amikor a tápanyagok nagyon megdrágulnak, a termelési költségek pedig az egekbe szöknek.

Forrás: www.asur-plantbreeding.com