A Hírklikk portál számára Millei Ilona készített interjút Raskó György agrárközgazdásszal, az interjúból idézzük:
– Az elmúlt száz év eddigi legnagyobb aszálya sújtja Magyarországot, az Alföldet. Milyen következményekkel jár ez?
– Két dolog biztos, az egyik az, hogy az alföldi gazdáknak nagyon komoly veszteségeik lesznek – már vannak – az idén. Tavasszal fejtrágyáztak, amihez akkor megvették a drága műtrágyát, amiből most semmi nem térül meg. A nagy aszály Békés és Csongrád megyére és még a Jászságra is jellemző, ott a hektáronkénti költségek 150 ezer forinttal megemelkedtek úgy, hogy a gazdák abban bíztak, ez a magas árak miatt meg fog térülni. Most hiába van magas ár, ha nincs mit eladni, akkor elképesztő mértékű a veszteség. A korábbi évekhez képest ez a legnagyobb különbség. Míg korábban egy esetlegesen aszályos évben az alföldi gazdák nagy része nulla eredményre „kijött”, vagyis nagyjából a költségeiket fedezték, legfeljebb nem volt jövedelmük, most általánosan hatalmas vesztesége lesz mindegyiküknek. Egy egyszerű példa: a búzából egy hektár termelési költsége most egy átlagos alföldi gazdának körülbelül 450 ezer forintjában kerül. Hogyha megtermelt három tonnát, akkor a mostani, elképesztően magas árak mellett is maximum olyan 350-380 ezer forint árbevételre számíthat. Vagyis hektáronként minimum 70-100 ezer forint vesztesége lesz. Ez drámai mértékű. Amit mondtam nemcsak a búzára, hanem a többi termékre is igaz. Akinek van két-három terméke, búza, kukorica, napraforgó, vagy repce, azokból is nagyon rossz lesz a termés. Például repcéből csak másfél tonna termett, és hiába 250 ezer forint körül van a repce hektáronkénti átvételi ára, ha együttesen 350 ezer forint bevétel, az a félmilliós költséggel szemben újabb 150 ezer forint veszteség. A lényeg, hogy az input árak ilyen elképesztő drágulása mellett az aszály jóval nagyobb károkat okoz Magyarországon, mint általában az aszályos években eddig jellemző volt.
– Ez az aszály különbözik az eddig „megszokottaktól”?
– Csak a költség különbözik. Normál aszály van, nincs benne semmi különös. Volt már ilyen Magyarországon. Most a tiszántúliaknak az az irtózatos pechük, hogy miközben a Dunántúlon folyamatosan esett az eső, és például a mi gazdaságunkban 94 mázsa lett az árpa termése, az pedig Alföldön olyan 30 mázsa körül. A mienk hatalmas jövedelmet hoz, az alföldieké hatalmas veszteséget. Gazdálkodás szempontjából fölborult az ország, az Alföldön tízezres nagyságrendben fognak az idén kvázi csődhelyzetbe kerülni a gazdák.
– Miért?
– Elsősorban a finanszírozási okok miatt. Ugyanis most nincs mit eladni, és gyakorlatilag jön az őszi vetési időszak, amiben a vetőmag, a műtrágya, a gázolaj mind brutális módon megdrágult, és senkinek nem adnak hitelt. Mivel nincs bevétele, saját pénze sincs, hitelt kéne felvennie az őszi finanszírozáshoz, a bankok meg nem adnak hitelt. Ráadásul a hitel kamata is fölment most már tíz százalék körüli szintre, tehát maga a hitelfelvétel is rendkívül kockázatos dologgá vált. Ebből a szempontból elsősorban nem az aszály okán, hanem mellette az input anyagok ilyen mértékű drágulása miatt az Alföldön tízezres nagyságrendben fognak a gazdák teljesen pénztelenné válni. Miközben a Dunántúlon rekord nagyságú nyereséget realizálni a gazdák. Ez azért tényleg nem volt jellemző eddig Magyarországon, ez szokatlan.
