Az Európai Unió egyik legnagyobb Horizont 2020-as kutatási és innovációs projektje az I2Connect, amelyben a mezőgazdaságot és erdészetet érintő összetett kihívásokra történő reagálás érdekében – 21 európai európai országgal együtt – a NAK is részt vesz.

Az I2C általános célja, hogy a projektbe bevont szaktanácsadók felismerjék a gazdálkodók fejlesztési igényét és össze tudják őket hozni a hasonló témában aktív szereplőkkel a közös problémák megoldására, és így ők is az innovációs folyamatok szereplőivé váljanak – írta a NAK. A köztestület az I2connect projektben vállalt feladata többek között a hazai „innovációs szaktanácsadók” azonosítása, készségeik feltérképezése, működésük, szerepük és kulcskompetenciák megértése. Ezen felül képzések, tanulmányutak, úgynevezett keresztlátogatások szervezése, a hazai jó gyakorlatok azonosítására.

A vállalás részeként 2020. májusában a NAK pályázatot hirdetett a hazai szaktanácsadók részére, az i2c Train the Trainer (TTT – képezd a trénert) programban történő részvételre, ahol két fő szaktanácsadót választottak ki: Bányai Tibort és Gór Arnoldot. Ők 2021. októberben Írországban, Dublinban részt vettek egy többnapos, nemzetközi tréner képzésen, vállalva, hogy az ott megszerzett tudást és tapasztalatot átadják magyar kollégáiknak.

Ez a videó a két tréning eredményét fogalja össze:

Ez történt Dublinban

A 2021-ben megvalósult programokról Jakab Ágnes (NAK- I2C projektfelelős), Bányai Tibor (Gazda Kontroll Kft.) és Gór Arnold (Erste Bank Hungary Zrt.) készített összefoglalót.

Az I2Connect konkrét célja a szaktanácsadói hálózatépítés, a tudásmegosztás és a tudásáramoltatás. Mindezt úgy, hogy a szaktanácsadókat szólítja meg. Segíti a gyakorlati tudás és az innovatív gyakorlatok közös létrehozását, összekapcsolását, az eredmények egymás közötti megosztását a szaktanácsadók bevonásával. A meglévő szaktanácsadói hálózatokra támaszkodik, és a már megvalósult, a gyakorlatban jól működő tapasztalatokat kívánja elterjeszteni Európa-szerte. Végül, de nem utolsó sorban, az innovációt a gazdák, a termelők felől érkező kezdeményezésként segíti kiteljesedni és megvalósulni.

Az I2C “Train the Trainer (TTT) – képezd a trénert” Írország fővárosában, Dublinban szervezett 2021-es programjában résztvevő szaktanácsadók, Bányai Tibor és Gór Arnold osztották meg a tapasztalataikat.

Az I2Connect projektben 42 szervezet vesz részt, többségük közvetlenül segíti az innováció ösztönzését a vidéki területeken. Minden olyan jelentős európai mezőgazdasági és erdészeti tanácsadó szervezet képviselteti magát a projektben, akik elkötelezettek abban, hogy hozzájáruljanak a tanácsadási szolgáltatás folyamatos tanulásához és fejlesztéséhez, jobban kihasználva azokat a lehetőségeket, amelyeket az EIP-AGRI program a kutatás és a gyakorlat közötti szakadék áthidalására hozott létre.

Joseph Schumpeter osztrák közgazdász és szociológus szerint az innovációnak több típusa van: új termék bevezetése, új gyártási mód bevezetése, új piac megnyitása, új nyersanyag- vagy félkész termék-forrás megszerzése és az iparági átszervezés.

Garai László magyar kutató pszichológus, közíró, a Magyar Tudományos Akadémia doktora nyomán a kreativitás (például feltalálói ötlet) akkor válik innovációvá, ha meg is valósul (a feltalált dolog, eszköz gyártása megindul), vagyis, ha az ötletet, elképzelést végül a napi gyakorlatban is alkalmazzák, ha tehát a kreativitás innovatív produktummá válik.

Az interaktív innováció jelen esetben a mezőgazdaság szereplői közötti együttműködést hangsúlyozza, a tudás megosztásán és hatékony átadásán keresztül. Az interaktív innováció kulcsa a tudás tudatos felhasználása, amelyben a végfelhasználók és a gyakorlati szakemberek nem csak szemlélőként vesznek részt, hanem vállalkozói készségeiket és gyakorlati tudásukat használják fel a megoldások vagy lehetőségek fejlesztésére, ezáltal létrehozva egy új tudást.

A hálózatok és a szerveződés fontossága

Az innovációs folyamat sikerességében fontos, hogy a technológiai nyomás (technology – push) és a keresleti/piaci húzóerő (demand/market – pull) egyszerre jelen legyenek. Ebben egy sikeres hálózat kulcsszerepet játszhat, hiszen a különböző érdekeket egyaránt képviselni tudja. Egy olyan innováció jöhet így létre, ami a gazdák, a kutatók, a versenyszféra és a közszféra számára egyaránt hasznos.

A 2021.október 4-8-ig tartó dublini TTT képzésen 10 országból voltak résztvevők, ami magában hordozta a program sokszínűségét és a sokféle látásmódot. A trénerek; Eelke Wielinga, Niels Rump és Ugo Denis az innovációs folyamatok tudományos leírását ültették át a gyakorlatba és mutatták meg interaktív módszerekkel, hogy azokat a mindennapokban hogyan lehet alkalmazni. Itt is előjött a hálózatosodási személet, hiszen a szeminárium célja volt, hogy a trénerek is megismerkedjenek egymással. Egy szakmai, összetartó csoport jött így létre, ami képes országokon átívelő együttműködést létrehozni és működtetni, így a szakemberek jövőben kereshetik egymást kérdésekkel és nemzetközi projekt ötletekkel. Erről a NAK számolt be.

Bányai Tibor szerint:

Számomra az innovációs folyamatokkal kapcsolatos tudományos leírások nem jelentettek újdonságot, ugyanis a mindennapokban alkalmazom ezeket a módszereket, azonban nem mindig tudatosan, hanem részben „zsigerből”. Ezért volt nagyon fontos ez a képzés, mert kézzel fogható, érthető és átadható tudást kaptunk, melynek segítségével bárki számára elérhetőek ezek a hatékony módszerek. A kapott tudás ráadásul a mindennapi problémák megoldására is alkalmas. Amit eddig nehezen tudtam megfogalmazni és épp emiatt a tudást nem volt könnyű átadni, az a TTT programban tanult módszerek alkalmazásával könnyen továbbadhatóvá vált. Bízom benne, hogy a tervezett képzéseken mások is hasonlóan fogják megélni ezt a tapasztalatszerzést. A kedvencem az a feladat volt, amikor 3 fős csoportokban beszéltünk át problémákat a megadott folyamat szerint 30 percben. Ennyi idő alatt többeknek sikerült a valós problémáira vagy elakadt folyamataira megoldást találnunk. Jó volt látni, hogy a segítségért folyamodó emberek valódi megoldást kaptak a problémáikra és azt ilyen rövid idő alatt el lehetett érni. Ehhez persze kellett az a háttértudás, információ, amit a képzésen kaptunk meg. Természetesen a tréningnapok után nem maradtak el az esti közösségépítő összejövetelek, amik még hatékonyabbá tették a közös munkát – mondta.

Gór Arnold így látta:

Ha energia van egy hálózatban, minden lehetséges – mondta egy holland szaktanácsadó, aki már több sikeres pályázatot levezényelt. Pénzügyi- és agrárszakemberként érdekes volt megismerni a nagy tudású professzorok elméletét a hálózatokon belüli folyamatokról és az energiákról, amik részt vesznek egy ilyen élőnek is tekinthető egység kialakításában és fenntartásában. A megszerzett tudás arra vonatkozik, hogyan lehet ezeket a folyamatokat tudatosan alakítani, a hálózaton belüli problémákat meghatározni és milyen eszközökkel lehet a megoldásra törekedni. A cél egy olyan szereplő (angolul facilitator) képességeinek fejlesztése, aki mindenki által elfogadott, alkalmas, és képes összehozni a projektekben, innovációkban szereplők érdekeit, hogy ne negatív irányba menjen el az energia, hanem értékteremtő folyamatokra használhassák fel azokat – fogalmazott.

Szerkesztette:
Csurja Zsolt
Gödöllői gazdász 2009
SZE-MÉK Óvár, 2021 precíziós mezőgazdasági szakmérnök, 3-as csoport