Bizonyos gazdaságokban komoly fejtörést okozhat, hogy az eddig rendszeresen „letermelt” szalmát értékesítsék vagy esetleg változtassanak az eddigi szokáson és inkább tápanyagként igyekezzenek a területen hasznosítani azt. A műtrágya árak emelkedésével átgondolásra kell, hogy kerüljön az eddig fenntartott tápanyag-gazdálkodási elképzelés.

Az agrárszakembereknek érvrendszer felállítása mellett kell sokszor a tulajdonost meggyőzni, hogy a jó döntés (üzletileg is!), ha a szalmát tápanyagként hasznosítják.

A talajban szerves és szervetlen formában vannak tápanyagok. Minden tápanyag kötődik valamihez. A szabad, növény számára felvehetők gyorsan vándorolnak, táplálják a növényeket, majd kimosódnak, elillannak vagy újra lekötődnek. A szervetlen kötésben lévő tápanyagok általában a talaj típusától függnek, a kőzetekhez kötődnek annak zárványaiban találhatók meg. Ez minden területen egy sajátos adottság, amin változtatni nem lehet. Az ilyen formában lekötődött tápanyagot a növények önállóan nem képesek felvenni. Ezen tápanyagok hasznosulásukhoz segítségre van szükség, ezek a segítők a talaj mikroszkopikus élőlényei a talajbaktériumok. Ezek a mikrobák kioldják a növény számára elérhetetlenül lekötődött tápanyagot, amit ezután a növény hasznosítani tud.

A másik tápanyagforrás a szerves formában kötésben lévő tápanyagok. Ezek elhalt élőlények maradványaiban találhatóak, szármaradványok, gyökérmaradványok, elhalt magasabb és alacsonyabb rendű élőlények. A növények számára ezek az anyagok sem hozzáférhetőek lebontási folyamatok nélkül. Ezeket a folyamatokat is a talaj mikroba közössége végzi el. Ez egy körforgás, bármely résztvevő hiányzik a folyamatból az leáll. A tápanyagok körforgása lassul, átalakul, a hasznos tápanyagok eltűnnek – értesült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatójából az Agro Napló. 

A baktériumtrágyák tápanyag oldaláról kétféle módon tudnak segíteni a növénytermesztésben:

A komplex műtrágyák árának növekedése miatt érdemes hangsúlyozni a szármaradványok visszadolgozásának fontosságát és lehetőségét.

A nyári időszakban körültekintően kell kiválasztani a tarlók kezelésére alkalmazott mikrobiológiai készítményt. Ebben az időszakban jellemzően száraz meleg körülmények között kell elvégezni a tarlókezeléseket. Ezek a körülmények olyan baktériumokat tartalmazó készítmény használatát igénylik, amelyben úgynevezett spórás állapotban lévő baktériumok találhatóak. Ez a tulajdonság nem található meg minden készítményben!

Miért fontos ez? A baktériumok túlélő és alkalmazkodó képessége miatt. Az aktív szármaradvány bontás akkor indul be, amikor a baktérium közvetlenül a szármaradványra kerül kijuttatásra, azt bekeverjük a talaj felső 5-15 cm-es rétegébe, kellően magas hőmérséklet és talajnedvesség alakul ki. Amíg a körülmények valamelyike hiányzik, a mikrobiológiai bontás várat magára, ez alatt a várakozási idő alatt a gyenge túlélési stratégiával rendelkező baktériumok egy része elpusztul, minek következtében a kedvező körülmények beálltát követően sem képes kifejteni hatását. Ezzel szemben spórás állapotban lévő baktériumok kiugróan erős túlélési stratégiával rendelkeznek, ennek következtében hatékonyságcsökkenés nélkül képesek kivárni a megfelelő körülményeket, így alkalmazásuk kompromisszumok nélküli, eredményes.

Az ilyen típusú készítmények kijuttatása is egyszerűbb, mivel nem szükséges a munkagépekre szerelt speciális baktériumkijuttató eszközök alkalmazása. Szántóföldi permetezőgéppel az elsodródás csökkentése érdekében nagy cseppméretben kijuttatható és azt követően tárcsával, mulcs-grúberrel bedolgozható.

A nyári talajbaktérium kezelés hatására felpezsdített talajélet tápanyagszolgáltató képessége óriási mértékben tud javulni, így az eddig tápanyagfeltöltő gazdálkodást végző gazdaságok ezt az időszakot könnyedén átvészelhetik.

(Forrás: NAK)