Az elmúlt hét az ország döntő részén száraz idővel indult, majd szerdán északon esett kevés eső, csütörtökön viszont sokfelé alakult ki heves zápor, zivatar. Pénteken, délnyugaton fordult elő jelentős csapadék, majd szombaton egy légörvény érkezett délnyugat felől, mely szinte országos nagy csapadékot hozott. Az elmúlt öt nap során az ország mintegy felén hullott 20 mm-t meghaladó eső, de keleten nagy területen esett 30-40 mm-t meghaladó mennyiség, sőt délnyugaton helyenként a 100 mm-t is meghaladta a lehullott csapadék (1. ábra). Ezúttal az északnyugati országrészben esett kevesebb. Az elmúlt 10 nap csapadéka is nagyon komoly mennyiséget mutat: főleg keleten és délnyugaton 50 mm-t is meghaladja (2. ábra). Az augusztus közepe óta lehullott csapadék az ország nagy részén már jóval több, mint a sokéves átlag (3. ábra), főleg a keleti tájakon annak kétszerese, háromszorosa is lehullott. A felszín közeli talajréteg gyakorlatilag az egész országban teljesen telítetté vált, és egyre nagyobb területen jut a középső és mélyebb rétegekbe is a nedvességből (4. ábra). Az aszály szinte mindenhol megszűnt, csak Dunaújváros, Győr és Sopron kis térségében maradt enyhe fokozata.
A hőmérséklet csúcsértéke a hét elején 22-24 fok között alakult, kedden hajnalban a felhőtlen tájakon jócskán 10 fok alá hűlt a levegő (5. ábra). Szerdán és csütörtökön átmenetileg visszatért a nyár, és – az északkeleti országrész kivételével, ahol szerdán 20 fok sem volt - az ország jelentős részén 25-30 fokig melegedett a levegő. Péntektől jelentős lehűlés kezdődött, az egész nap borús és csapadékos időben helyenként a csúcsérték még a 15 fokot sem érte el – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.
3. ábra: A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2022. szeptember 18-ig (mm)
4. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában a talaj felső fél méteres rétegében 2022. szeptember 18-án (%) 5. ábra: Minimumhőmérsékletek 2022. szeptember 13-án (Celsius fok)A kukorica betakarítása folyamatban van, bár sokfelé már a nyáron lesilózták. Nyugaton, délnyugaton, ahol a nyár első felében még aránylag kedvező volt a talajnedvesség, nem annyira rossz a termés, mint a keleti országrészben, ahol nagy területen egyáltalán nem termett semmi. Miskolc térségében többnyire egy-egy cső van a kukoricán, ezek pedig jellemzően rövidek és hiányosan berakódottak. Az elmúlt hetekben érkezett csapadék a kukoricának már nem számított, de az őszi vetésekhez nélkülözhetetlen volt. A frissen elvetett repce már szépen sorol, és az őszi kalászosok későbbi vetéséhez is nagy szükség van a talajok nedvesedésére. A csapadékos időben azonban a gyomok is jelentős növekedésnek indultak, és a gombás megbetegedéseknek is kedvezett a megnövekedett páratartalom.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a szeptember első felére vonatkozó állapotot láthatjuk. Az index értéke ebben az időszakban jelentősen csökkenni szokott, a nyári növények lassan beérnek, és az erdők zöld tömege is csökken. Idén azonban az aszály után megérkezett csapadék hatására jelentősen növekedett a zöld tömeg, leginkább a Tiszántúlon és a Főváros térségében. Az anomália térképen továbbra is nagy a vörös területek kiterjedése, de az előző időszakhoz képest sokat csökkent a nagy negatív eltérést mutató terület nagysága, vagyis az aszály megszűnését a zöld tömeg mennyiségének növekedése egyértelműen követi.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 1530 és 1700 foknap között alakulnak, a kukorica beérett, vegetációs időszaka a végéhez közeledik. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek többnyire 100-130 foknappal haladják meg a sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 120-150 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a hőmérséklet hatására tavalyinál és az ilyenkor szokásosnál körülbelül másfél-két héttel korábban következnek be, ugyanakkor az aszály miatt is lerövidültek a fázisok a kényszerérés miatt.
Kukoricára vonatkozó agrogramot[i] ezúttal Kaposvár és Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (6. és 7. ábra). Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május nagy részében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, és nagy területen kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan a kukorica ekkor a nedvességet gyűjtötte. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben, majd június első dekádjában nyugaton, északnyugaton esett nagyobb mennyiség, miközben keleten tovább száradtak a talajok. A június további része csak délnyugatra hozott komolyabb esőket, az ország nagyobb része szárazon maradt. Júliusban és augusztusban is folytatódott a csapadék egyenetlen eloszlása, szinte csak záporos csapadék hullott, a Dunántúl nyugati részén is egyre kevesebb, keleten viszont alig. A kritikusnak számító címerhányás időszakában csak az ország nyugati, mintegy ötödrészén állt rendelkezésre elegendő nedvesség a kukorica számára. Keleten sokfelé egyáltalán nem képződtek csövek a növényeken, már júliusban lesilózták a táblák egy részét. A szárazság augusztus első felében is folytatódott, a szemképződés fázisában is jelentősen alatta maradt a csapadék mennyisége az optimálisnak, az aszály a nyugati országrész egyre nagyobb részére terjedt ki. A Tiszántúlon a növények május közepétől, a Dunántúlon június közepétől – július elejétől szenvedtek a vízhiánytól. Országos, jelentős csapadék augusztus utolsó dekádjában, majd szeptemberben több hullámban érkezett, de ez már csak kevés helyen segített a növényeken. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de az átlagosnál kissé melegebb májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg. Júniusban, júliusban és augusztusban is gyakran volt nyári meleg (amit a kukorica egyébként szeret, ha van nedvesség a talajban), egymást érték a hőhullámok, így a hőösszeg a nyár során az optimális érték körül alakult.
6. ábra: Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2022. szeptember 18-ig (részletes magyarázat a szövegben) 7. ábra: Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2022. szeptember 18-ig (részletes magyarázat a szövegben)Az előttünk álló héten hűvös, de az eddiginél nyugodtabb időre van kilátás több-kevesebb napsütéssel. Szerdáig még elszórtan kialakulnak záporok, helyenként zivatarok az országban, de területi átlagban nagyobb mennyiségű csapadék nem valószínű. A hét közepéig a középső országrészben marad a szeles idő, a talaj tehát sokat fog szikkadni. A hét közepén, ahogy a felhőzet csökken és éjszakára mérséklődik a légmozgás, többfelé megjelenhetnek az első talajmenti fagyok, sőt a fagyzugos helyeken már 2 m-es magasságban is előfordulhat rövid hajnali fagy. A leghidegebb reggelnek a péntek ígérkezik. A maximumhőmérséklet többnyire 13 és 18 fok között alakul, a hét végére várható pár fokos melegedés.
Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!
(Forrás: OMSZ)
[i] A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
