A mögöttünk álló egy hét során száraz időben volt részünk, számottevő csapadék utoljára a hónap elején hullott. Az elmúlt 30 és 90 nap csapadékösszege ezzel együtt is meghaladja a sokéves átlagot a csapadékos január miatt (1. és 2. ábra). A belvízzel borított területek nagysága tovább csökkent – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.
A hőmérsékletet többnyire nagy napi hőingás jellemezte, a kevés felhő miatt gyakoriak voltak az erős éjszakai fagyok (3. ábra), a sok napsütés hatására napközben viszont tavaszias idő alakult ki. Ez alól kivételt képeztek egy-egy napon a tartósan felhős, főleg dunántúli területek. A héten a magasban már enyhébb levegő érkezett fölénk, gyengültek az éjszakai fagyok és erősödött a nappali felmelegedés (4. ábra), viszont megjelentek a reggeli ködfoltok is.
A talajok felszín közeli része sokat száradt (5. ábra), azonban a mélyebb rétegek Sopron és Szeged környékének kivételével országszerte telítettek. A talaj az elmúlt napokban, 5-20 cm mélységben átfagyott. A naponkénti éjszakai fagyás – nappali kiengedés hatására a művelt talaj felszíne megemelkedett, és felszíne szárazzá vált.
Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak, az Alföldön a belvízfoltok kiterjedése folyamatosan csökken. Az elmúlt napok fagyos éjszakái a vetésekben kárt nem tettek, viszont a kórokozók számát csökkentette. A fagy a növények túl korai fejlődésnek indulását is visszafogta.
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon[*] (6. és 7. ábra). Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós csapadékot, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 100-150 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget. Január végén szárazabbra és kevésbé enyhére fordult az idő, de az igazi tél csak február első hetében érkezett meg. Február első fele száraz, hideg időt hozott, a tenyészidőszak során először sikerült a talajnak 5-20 cm mélyen átfagynia, miközben a belvizes területek kiterjedése lassan csökkent.
A tenyészidőszak kezdete óta tartó szokásosnál enyhébb idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket, a déli országrészben kétszerese annak.
A folytatásban északnyugati áramlás jellemzi majd térségünk légköri mozgásait. Ezzel pedig egymást követik az időjárási frontok hazánkban, de jelentős csapadék továbbra sem valószínű. Bár többször is várható kisebb eső, de a jövő hét közepéig várható összmennyiség jellemzően 5 mm alatt marad. Szombattól gyakran megerősödik, helyenként viharossá fokozódik a nyugatias szél, a szeles idő pedig a jövő hét első felében is folytatódik. A széllel a hőmérséklet is jelentősen emelkedik, megszűnnek az éjszakai fagyok, melyek majd csak a jövő hét közepétől térnek vissza. Napközben pedig 10 fok körül, helyenként 15 fok közelében alakulnak a csúcsértékek. A következő egy hétben így a belvízfoltok kiterjedésének további csökkenése várható, tovább szárad a talaj is, a szárazfű-tüzek kockázata viszont megnövekszik.
Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!
(Forrás: OMSZ)
[*] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
