A mögöttünk álló egy hétben változékony, de igen enyhe időben volt részünk, bár ezúttal nem hőmérsékleti hanem napi csapadékrekord dőlt meg. A múlt hét második felében csak csütörtökön esett nagyobb területre kiterjedő eső az ország keleti és északi felén, így a déli, délnyugati tájakon a gyakran napos, szeles időben a hétvégére sokat száradt a talaj felszín közeli rétege. Hétfőn és kedden azonban egy mediterrán ciklon hatására bőséges csapadék hullott. A Dunántúl és a középső országrész nagy részén 20-50 mm eső esett, és csak Sopron térségében és a Felső-Tisza vidékén maradt 10 mm alatt a hét első felének csapadékösszege (1. ábra). Így jelenleg mind a 30 napos mind a 90 napos csapadékösszeg pozitív eltérést mutat hazánk jelentős részén a sokéves átlaghoz képest (2. és 3. ábra), a középső országrészben az ilyenkor szokásosnak másfélszerese esett az elmúlt három hónap során. A talajok felső egy méteres rétege a legtöbb helyen telítetté vált (4. ábra), egyedül Sopron térségében hiányzik 100 mm körüli nedvesség a telítettséghez képest, azt a területet az elmúlt hetekben rendszeresen elkerülte a csapadék. A fél méternél mélyebb talajréteg is egyre többfelé töltődik fel, fontos nedvességtartalékot képezve egy esetleges tavaszi vagy nyári csapadékhiányos időszak esetére (5. ábra).
Az elmúlt napok átlaghőmérséklete az ilyenkor szokásos 0 fok körüli vagy kevéssel az alatti érték helyett 5 és 7 fok között alakult (6. ábra). Éjszakánként gyenge fagyok is csak helyenként fordultak elő, a legtöbb helyen csak csütörtök reggel csökkent kevéssel fagypont alá a hőmérséklet. Napközben nagy területen melegedett 10 fok fölé a levegő, csak kedden volt ennél pár fokkal hűvösebb.
Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak, bár az Alföld déli részén egyre nagyobb foltokban jellemző vízborítás a vetésekben. A tartósan enyhe idő nem tesz jót a növényeknek, megzavarja a vegetációs ciklust, ráadásul hideg hiányában a kártevők és kórokozók sem ritkulnak. A túl enyhe idő különösen a gyümölcsfákra veszélyes: ha túl korán véget ér a mélynyugalmi állapotuk, később érzékennyé válnak a fagyokra. A délnyugati országrészben már megkezdődött a mogyoró virágzása, északkeleten még mélynyugalmi fázisban vannak a korai bokrok és gyümölcsfák.
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon[*] (7. és 8. ábra). Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Január közepére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 50-80 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget.
A tenyészidőszak kezdete óta tartó szokásosnál enyhébb idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket.
Az előttünk álló egy hétben is frontok sorozata vonul át fölöttünk, így nem változik számottevően időjárásunk, marad az ilyenkor megszokottnál enyhébb, gyakran szeles, csapadékos idő. A következő csapadékzóna péntek este éri el nyugat felől hazánkat, és szombat dél körül távozik keleten, és ezt követően is minden nap számítani lehet számottevő mennyiségű csapadékra. Hétfőtől a nyugati és az északi országrészben helyenként havas eső, hó is hullhat, de síkvidéken megmaradó hóréteg a jövő hét közepéig nem valószínű. Összességében 15-40 mm csapadék várható a következő egy hétben, északon és nyugaton valószínű a nagyobb mennyiség. A hőmérséklet továbbra is magasabban alakul az ilyenkor megszokottnál, bár a jövő hét első felében meglehetősen nagy különbségek várhatók a hidegebb északnyugati, és enyhébb délkeleti országrészek között. Éjszakánként az eddigiekhez hasonlóan csak helyenként lesznek gyenge fagyok, napközben pedig 4 és 10 fok közé melegszik a levegő, hétfőtől valószínű ennél északnyugaton pár fokkal hidegebb – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.
Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!
(Forrás: OMSZ)
[*] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
