A szakember a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián elmondta, hogy egy vállalat működése során melyek azok a költségelemek, amelyekre a helyi menedzsment komoly befolyással lehet, és hogy hogyan kapcsolható össze a karbantartás a digitalizációval, illetve beszélt arról is, hogy milyen nehézségekkel járhat ennek a munkafolyamatnak a fejlesztése.

Van egy olyan felhőalapú vállalatirányítási rendszer, amivel megvalósítható egy komplett gyár digitalizált, papírmentes karbantartása – mondta Polóny Mónika, a S&T Consulting Hungary Kft. kiemelt ügyfélmenedzsere a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián. Az IT és SAP-tanácsadással, ilyen rendszerek fejlesztésével, üzemeltetésével és támogatásával foglalkozó cég szakembere beszélt arról is, hogy ezt a rendszert, a SAP Asset Managert a Hungrana Kft.-vel kezdték el és vitték véghez. A két vállalat között 2008 óta van kapcsolat, amely mostanra stratégiai együttműködéssé vált.

Miért érdemes a karbantartással foglalkozni?

A karbantartásnál akkor lehet értelme egy digitalizált rendszer létesítésének, ha a vállalat elég nagy és szerteágazó ahhoz, hogy nehéz legyen nyomon követni a feladatokat. A Hungranánál pedig naponta 150 ember foglalkozik karbantartási feladatokkal – árulta el Farkas J. Tamás, a Hungrana Kft. ügyvezető igazgatója. A projekttel az egyik fő céljuk az volt, hogy digitalizáljanak egy olyan tevékenységet, amelyet napi szinten már nem lehet nyomon követni. A karbantartás ráadásul olyan feladat, ami jelentős költségtételt is jelent a vállalkozásoknál. A szakember beszélt arról is, hogy a helyi menedzsment két költségelemre lehet hatással: a karbantartásra/beruházásra és a logisztikára – értesült az Agrárszektor cikkéből az Agro Napló.

Farkas J. Tamás kifejtette, hogy a Hungrana Kft. elvesztette a majdnem monopolhelyzetét a cukorpiacon, de a szakmai kiválósággal helyre lehet állítani a pozíciók egy részét. Erre pedig megfelelő lehetőséget kínál a karbantartási rendszer teljesen digitalizált, papírmentes formába hozása. A célok és az előnyök világosak: az anyagi eszközök és a tevékenység feletti kontroll, valamint erőforrás allokáció, mivel olyan műszaki problémákkal foglalkoznak, amelyek sok más cégnél is megvannak, mint például a szivattyúk és silók fenntartása.

A piacon egyre nehezebb erőforrásokhoz jutni a karbantartás tekintetében. Mit lehet tenni? Jó lenne, ha az erőforrásokat egyfajta hálózatba lehetne szervezni

– mutatott rá Farkas J. Tamás.

Ezen a téren a Hungrana az első lépést már megtette. Az SAP-rendszerrel ez a folyamat teljesen automatizálttá tehető. Ahogy Farkas J. Tamás fogalmazott, az az érdekük, hogy minél több olyan cég legyen az országban, aki úgy működik, mint ők, mert így létrehozhatják a fentebb említett hálózatot, és lehetővé válik az erőforrások hatékony megosztása. A szakember beszélt arról is, hogy ennyire előre még nem jutott senki a karbantartási és az asset manageri integrációjával elért fejlesztéssel.

Egy projekt nehézsége nem az alkalmazott eszközben lesz, hanem a szervezetben. Aki karbantartás-optimalizációra adja a fejét, az sokakkal szembe fog kerülni, elsőként magával a karbantartással

– emelte ki Farkas J. Tamás.

A fejlesztés során RFID-tagekkel láttak el több tízezer készüléket. Ezek elektronikus jeleket adnak, amely egy okoseszközzel leolvasható, és máris mindent meg lehet tudni az adott készülékről: hogy hol van, hogy mire való, illetve hogy mikor volt az utolsó karbantartása, és hova viszik majd legközelebb? Egy ilyen rendszernek a belső megteremtése elég sok időt vesz igénybe, de ha sikerül jól összehangolni az adatokat, akkor az 10-15 évig jól fog működni. Műszaki oldalról ez volt a projekt nehézsége, de másik oldalról pedig ott van az emberi tényező – mondta a Hungrana Kft. ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy a nehézségek ellenére a nyereség is jelentős.

A karbantartásra annyi pénzt költünk, amennyi rendelkezésre áll. A Hungranának a 2023-as karbantartási költségszintje meg fog egyezni a 2017-essel

– hangsúlyozta Farkas J. Tamás.

Ebben elég sok lehetőség van, nemcsak a költségek csökkentése és az erőforrás-allokáció miatt. A szakember szerint egy működő cégvezetésnek látnia kell, hogy a digitalizációt nem lehet elkerülni. És amit nem lehet elkerülni, annak az élére kell állni.

(Forrás: Agrárszektor)