Íme néhány fontos új előírás a szántóterületekről!

Agro Napló
A szántóterületek esetében kötelezően fenntartandó nem termelési célú területekre és tájképi elemekre vonatkozó várható előírásokról (HMKÁ 8) tett közzé tudnivalókat Feldman Zsolt Facebook-oldalán.

2023-tól több érdemi változás várható a területalapú támogatási rendszerben az uniós szabályozás szigorodása és változása okán. A HMKÁ 8 egy összetett és odafigyelést igénylő előírás-csoport – hívta fel a figyelmet a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

A gazdaságok szintjén (kivéve a 10 hektár alattiakat és az összefoglalóban később felsoroltakat) – a szántóterület legalább 4%-át nem termelő elemként – beleértve a parlagon hagyott földterületeket is – VAGY a gazdaságok szintjén a szántóterület legalább 7%-át nem termelő elemként – beleértve a parlagon hagyott földterületeket, a növényvédő szerek használata nélkül termesztett köztes növénykultúrákat illetve nitrogénmegkötő növényeket – kell fenntartani azzal, hogy szántóterület legalább 3%-a parlagon hagyott földterület vagy nem termelő elem kell, legyen.

Nem termelő elemnek minősülnek a nem termelési célú területek, a tájelemek és a védett tájkép elemek.

2023-ra uniós derogáció, azaz az előírás betartása alóli mentesség van arra a szabályra nézve, ha a gazdálkodó az előzőekben részletezett, valamely százalékos arány teljesítéséhez parlagon hagyott területet is tervez bejelenteni 2023-ban, azt akkor is beszámíthatja ennek a HMKÁ-előírásnak a teljesítésébe, ha azon az egyébként parlagon hagyni tervezett területen mégis termeszteni fog szántóföldi növénykultúrát (kivéve kukorica és szójabab, ezt az unió nem engedte).

A szabály alkalmazása alól kivételt képez:

  •  legfeljebb 10 hektár szántóterülettel rendelkezők
  • a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75%-a állandó gyepterület
  • a szántóterület több mint 75%-át gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként, hüvelyes növények termesztésére vagy e célok közül többre is használják.

Védett tájkép elemek: magányosan álló fa, fa- és bokorcsoport, terasz, gémeskút, kunhalom, kis tavak. Ezek támogatható területek, megőrzésük kötelező és bárhol lehetnek a szántóterületen belül.

Tájelemek: táblaszegély, erózióvédelmi sáv, fás-cserjés sáv, nem termelő beruházás keretében szántóföldön létrehozott erózióvédelmi létesítmény, szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sáv, kis vizes élőhely. Támogatható területek, ha elszámolják HMKÁ 8 teljesítésbe. Megőrzése kötelező abban az évben, amelyikben el kívánja számolni a gazdálkodó. A tábla legfeljebb 50%-át foglalhatja el, akkor is, ha több tájelem van a táblán és akkor is, ha a 0,25 hektáros támogathatósági küszöb alatt van.

Táblaszintű elemek: parlagon hagyott földterület, ökológiai jelentőségű másodvetés, nitrogénmegkötő növénnyel bevetett terület. Ezekre az eddig ismert zöldítési szabályok érvényesek.

Még jobban kell figyelni az inváziós növényekre és a veszélyes gyomnövényekre:

  • Bármely tájelemként vagy védett tájképi elemként megjelölt objektumon a termelőnek meg kell akadályozni az inváziós növények és a veszélyes gyomnövények megtelepedését.
  • A védekezés során minden olyan eszközt alkalmazni lehet/kell, amely a hatályos természetvédelmi és növényvédelmi szabályok alapján elvárható.
  • A veszélyes és inváziós gyomok jelenléte automatikusan nagymértékű, súlyos gyomosságnak felel meg, mely a vizsgált támogatási évben kizárja a területet a támogathatóságból.

Fát, bokrot és sövényt a március 1. és augusztus 31. közötti költési és fiókanevelési időszakban nem lehet kivágni.

(Forrás: Facebook/Feldman Zsolt)

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?