A mögöttünk álló egy hétben az idén először fordult igazán téliesre időjárásunk. Pénteken sokfelé havazott az országban, bár szombat reggelre csak az ország északkeleti harmadán maradt összefüggő hóréteg (1. ábra). Gyenge csapadék csütörtökön és szombaton is többfelé előfordult, vasárnaptól azonban száraz, többnyire napos idő vált jellemzővé. Így a múlt hét második felének csapadékösszege a Dunántúl északi felén 10 és 20 mm között, a Tiszántúlon pedig jellemzően 5 és 10 mm között alakult, míg délnyugaton és a középső országrész délnyugat-északkeleti sávjában 5 mm-nél kevesebb hullott (2. ábra). Az elmúlt tíz nap csapadékmennyisége a Dunántúl északi részének kivételével jellemzően a sokéves átlag alatt alakult (3. ábra), a leginkább belvizes Tisza-környéki területeken is kevesebb hullott az ilyenkor szokásosnál, így az elmúlt időszakban csökkent a belvízzel elárasztott területek nagysága. A talajok felszín közeli része a gyakran szeles, szombaton kimondottan viharos időben a kevésbé csapadékos déli, délnyugati és északkeleti tájakon száradt sokat (4. ábra), a fél és egy méter közötti talajréteg azonban a Sopron és Szeged környéki területek kivételével országszerte telített állapotban van (5. ábra) – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.
A hőmérséklet múlt szombatig még 2-4 fokkal magasabban alakult a sokéves átlagnál, majd vasárnaptól erős lehűlés érkezett, a héten éjszakánként már -7 és -10 fok közé hűlt a levegő, és napközben is csak kevéssel fagypont fölé emelkedett a hőmérséklet. A napi átlaghőmérsékletek az idei télen először maradtak több napon át országszerte fagypont alatt (6. ábra).
Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak, az Alföldön a belvízfoltok kiterjedése folyamatosan csökken. Az elmúlt napok fagyos éjszakái nem voltak olyan hidegek, ami kifagyással veszélyeztette volna a vetéseket.
A januári tartósan enyhe idő nem tett jót a növényeknek, megzavarta a vegetációs ciklusukat. A túl enyhe idő a tél közepén különösen a gyümölcsfákra veszélyes: ha túl korán véget ér a mélynyugalmi állapotuk, később érzékennyé válnak a fagyokra. Február első felének hidegebb időjárása visszafogja az idő előtti fejlődést, de még nem hat károsan.
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon[*] (7. és 8. ábra). Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós csapadékot, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 100-150 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget. Január végén szárazabbra és kevésbé enyhére fordult az idő, de az igazi tél csak február első hetében érkezett meg.
A tenyészidőszak kezdete óta tartó szokásosnál enyhébb idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket, a déli országrészben kétszerese annak.
A folytatásban enyhül a hideg, de számottevő csapadék továbbra sem valószínű. Pénteken és szombaton éjszakánként még -5 és -10 fok közötti fagyok lesznek a jellemzők, de nappal már egyre nagyobb területen melegszik +5 fok fölé a levegő. Szombaton északnyugat felől meleg- majd hidegfront vonul át fölöttünk, ezekből azonban csak kis mennyiségű, 2 mm-nél kevesebb csapadékra számíthatunk főként az esti órákban, jellemzően eső, havas eső formájában. Vasárnaptól enyhülnek az éjszakák is, többnyire 0 és -5 fok közé csökken a hőmérséklet, napközben pedig 4-9 fok közötti értékek lesznek jellemzők. A jövő hét első felében éjszakánként párássá, néhol ködössé válik a levegő, ami napközben a legtöbb helyen megszűnik, és változóan felhős, többnyire napos időben lesz részünk csapadék nélkül, így a következő egy hétben a belvízfoltok további csökkenése várható.
Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!
(Forrás: OMSZ)
[*] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
