A hétvégén még többfelé előfordultak záporok, zivatarok, néhol kiadós mennyiség is lehullott, de a hét első felében már csak kevés helyen, és ott is igen kis mennyiség esett. Összességében május első tíz napjának csapadékmennyisége a keleti országrészben többfelé az 5 mm-t sem érte el, csak lokálisan kiadós záporokból esett több, inkább a Dunántúlon mérhettünk nagy területen 5-15 mm-t (1. ábra), de az ország nagy részén így is kevesebb hullott az ilyenkor szokásosnál (2. ábra). Az Alföldön az elmúlt 30 és az elmúlt 90 nap csapadékösszege is jelentős negatív eltérést mutat a sokéves átlaghoz képest (3., 4. ábra), így a talaj felszín közeli rétege meglehetően kiszáradt (5. ábra), és a középső talajréteg is sokat veszített nedvességtartalmából (6. ábra). A fél méternél mélyebb talajréteg azonban országszerte jó vízellátottságú.
A hőmérséklet a hét elején ismét visszaesett a múlt hét második feléhez képest. A maximumok csak 15 és 20 fok között alakultak, reggelente pedig 10 fok alá hűlt a levegő, de kedden hajnalban többfelé volt 5 foknál is hidegebb (7. ábra).
2. ábra: A 10 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023. május 10-ig (mm)
4. ábra: A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023. május 10-ig (mm)
6. ábra: Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2023. május 10-én (%)
Az őszi vetések jó állapotban vannak, az őszi búza a zászlóslevél megjelenése körüli fenológiai fázisban jár, az árpa már kalászosodik, a repce pedig teljes virágzásban van. Kellő nedvesség áll rendelkezésükre a talajban, a hőmérséklet is többé-kevésbé megfelelő, a hirtelen nagy meleg nem lenne ideális. Ugyanakkor az utóbbi hetek tartós levélnedvessége miatt a kórokozók is gyorsan szaporodtak.
A nyári kapás növények vetése késést szenvedett a hideg, majd a sok eső miatt, de a napraforgó és a kukorica zöme már a talajban van, és egyre többfelé sorolnak már a kis növények.
A gyümölcsök zöme túl van a virágzáson, már a terméskezdemények fejlődnek. Több fajta is megszenvedte a március végi, április eleji fagyokat, az áprilisi csapadékos idő pedig nem kedvezett a beporzásnak, annál inkább a megbetegedéseknek – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az április végére, május elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az évszaknak megfelelően ebben az időszakban is a zöld tömeg növekedése volt a jellemző, de a növekedés üteme az előző időszakhoz képest csökkent. Az anomália térkép szerint a sokéves átlagnál azonban így is országszerte magasabb az index értéke, kivéve a középhegységeink erdeiben, ahol az áprilisi hűvösebb idő miatt lemaradásban van a vegetáció (8. ábra).
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 110 és 150 foknap között alakul, a múlt héten már fölgyorsult az emelkedése. Az alacsonyabb értékek nyugaton, a magasabbak keleten, délkeleten vannak. Ez az ország nagy részén kissé elmarad a tavalyi értékektől. A sokéves átlagnál pedig országszerte van egy 30-60 foknapos elmaradás, ami azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai is kicsit később következnek be.
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramokon[*] (9. ábra). Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós csapadékot, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 100-150 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget. Január végén szárazabbra és kevésbé enyhére fordult az idő, de az igazi tél csak február első hetében érkezett meg. Február első fele száraz, hideg időt hozott, a tél folyamán egyedül ekkor sikerült a talajnak 5-20 cm mélyen átfagynia, miközben a belvizes területek kiterjedése lassan csökkent. A télies időjárás csak átmenetinek bizonyult, február közepén jelentően megenyhült az idő, de az egész hónap szárazabb maradt az ilyenkor szokásosnál, és március első két dekádjában is csak a déli országrészben hullott az átlagosnál több csapadék. Március utolsó harmadában kiterjedt esők érkeztek, az ország nagyobb részén átnedvesedett az ekkorra már kiszáradó fölső talajréteg. Kivétel ez alól az északnyugati országrész, ott csak áprilisban kezdődött ez a folyamat, de az április közepi nagy mennyiségű csapadék ott is feltöltötte a talajt. A hónap utolsó dekádjában azonban főként az Alföldön már száradni kezdett a talaj. Május első dekádjában főleg keleten kevés csapadék hullott, a talaj tovább veszített a nedvességtartalmából. Az összegzett csapadék az ország túlnyomó részén a tenyészidőszak kezdete óta az optimális mennyiség fölött vagy a körül alakul.
A szokásosnál enyhébb őszi és téli idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket. Az átlagosnál enyhébb tél és kora tavasz miatt a kultúrák a szokásosnál hamarabb fejlődésnek indultak, viszont áprilisban gyakran volt az optimálisnál hidegebb időjárás.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Nyíregyháza térségére vonatkozóan mutatunk be (10. ábra). A tavalyi évhez hasonlóan az idén is késve kezdődött a kukorica vetése. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. A talajnedvesség kedvezően alakult még a vetés kezdeti időszakában, április közepétől azonban főként az Alföldön többfelé kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, és május első dekádjában is kevesebb eső öntözte a friss vetést az optimálisnál. Így a felső talajréteg elsősorban az Alföldön meglehetősen kiszáradt, és vannak tájak, ahol már kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan jelenleg a kukorica a nedvességet gyűjti. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, és május első dekádja is hűvösebben alakult az optimálisnál.
A folytatásban mediterrán ciklonok sorozata éri el hazánkat, így csapadékosra fordul időjárásunk. Csütörtökön az ország délnyugati felét éri el a csapadékzóna, majd pénteken tovább terjed északkelet felé, és sokfelé várható eső, majd záporok, zivatarok. A legkisebb valószínűséggel északkeleten eshet. Szombaton főként a déli országrészben számíthatunk további csapadékra, majd vasárnap újabb mediterrán ciklon szállít délnyugat felől egyre többfelé kiadós esőt. Hétfőn és kedden napközben csak kevés helyen kell csapadékra számítani, az újabb ciklon a nap második felében érkezik, és estétől valamint szerdán okoz esőket, záporokat, helyenként zivatarokat. Összességében az előttünk álló egy hétben a Dunántúlon és a középső országrészben nagy területen valószínű 50 mm-t meghaladó csapadék, de a Tiszántúlon is sokfelé eshet 20-30 mm. A hőmérséklet nem esik vissza számottevően, de továbbra is az ilyenkor szokásos értékek alatt marad. A minimumok 10 fok körül a maximumok pedig a héten 15 és 20 fok között alakulnak, a tartósan borult, csapadékos tájakon lesz ennél hűvösebb. A jövő héten pár fokkal erősödik a nappali felmelegedés.
(Forrás: OMSZ)
Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!
[*] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.
