Múlt hét közepe óta alig hullott csapadék hazánkban, csak északnyugaton esett kis területen 5 mm-t meghaladó mennyiség, bár több időjárási front is átvonult fölöttünk (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege általában 10-40 mm hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest (2. ábra). A szeptember 24. körüli országos csapadék a felszín közeli talajréteget sokfelé telítette nedvességgel, de ez a felső 20 cm-es réteg azóta nagyon sokat száradt. A mélyebb talajrétegek még az ősz elejére száradtak ki nagy területen, azóta pedig nem pótlódott a nedvesség (3. ábra).
A hőmérséklet csúcsértéke a múlt hét közepén jellemzően 20 és 25 Celsius fok között alakult, majd egy érkező front előtt szombaton tetőzött 25 fok körüli értékekkel (4. ábra). Ez jóval magasabb az ilyenkor szokásos értéknél. Vasárnap hidegfront érkezett, mely mögött hideg, sarkvidéki eredetű légtömeg árasztotta el hazánk északkeleti felét, kétharmadát. Hétfő reggelre megérkeztek az első őszi fagyok, északkeleten 2 m-es magasságban is előfordultak -1 és -4 fok közötti értékek (5. ábra). Keddtől erőteljes melegedés kezdődött és szerdán már ismét 20 és 25 fok között alakultak a csúcsértékek, csak az északkeleti határnál volt ennél hűvösebb – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.
A kukorica aratása javában zajlik, az optimális szemnedvesség eléréséhez a száraz, meleg időjárás a kedvező (6. ábra). Miként kedvez az idő a gyümölcsök betakarításához is, a kedvező cukorfok kialakulásához. Az őszi káposztarepce számára a szeptember végi eső igen sokat jelentett, viszont azóta sokat száradt a talaj és a többnyire 4-6 leveles kis növényeknek nagyon jól jönne egy újabb kiadós csapadék (7. és 8. ábra). Zajlik az őszi kalászosok magágy előkészítése és többfelé már a mag is a talajban, a keléshez azonban túl száraz a talaj fölső része.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a szeptember végére–október elejére vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban további csökkenés tapasztalható az index értékében. A nyári szántóföldi növények elveszítették zöld tömegüket, és a természetes vegetáció is egyre kevésbé zöld, a csapadékhiány miatt főleg a füves területek száradtak ki. Az anomália térképen az Alföld déli, délkeleti és középső területein már augusztusban megjelent egy nagy kiterjedésű vörös folt, ahol a csapadékhiány miatt a sokéves átlagnál alacsonyabb az index értéke. Ez a zöld tömegben megjelenő elmaradás a Dunántúl keleti részére is jellemző. Az ország északi és nyugati tájain azonban még mindig magasabb a zöld tömeg mennyisége az ilyenkor szokásosnál.
A folytatásban változékonyabbra fordul időjárásunk. Szombatig még csak súrolja hazánkat egy hosszan elnyúló frontrendszer, és előtte nagyobb részt száraz és meleg levegő érkezik fölénk. A hőmérséklet szombatig emelkedik, aznap többnyire 22-28 fokos maximumok várhatók, majd vasárnap hidegfront érkezik, mögötte sarkvidéki eredetű, hideg légtömeg árasztja el térségünket. Hétfőn a csúcsérték már csak 11 és 16 fok között valószínű, és a hét első felében reggelente többfelé gyenge fagyok is várhatók. A jövő hét közepéig jelentősebb melegedés nem valószínű. A vasárnapi hidegfront csapadékot is hoz, de nem sokat, területi átlagban többnyire 2 és 10 mm között marad a heti összcsapadék. A jövő hét első felében a változó felhőzet mellett csak szórványosan várható kisebb eső. A talaj felszín közeli rétege így csak kisebb körzetekben nedvesedik át, az ország nagyobb részén ennyi eső nem lesz elég a fejlődésben lévő repcének.
(Forrás: OMSZ)
