A mögöttünk álló egy hétben - a megelőző két héthez hasonlóan - változékony, csapadékos, de az átlagosnál több fokkal melegebb időben volt részünk. Pénteken a Nyugat-Európában pusztító Ciaran viharciklon már jelentősen legyengült hidegfrontja okozott országszerte szeles, csapadékos időjárást, majd vasárnap egy újabb hidegfront hozott jelentős esőt. Hétfőn főként a déli és keleti országrészben voltak esők, záporok, de a Balaton térségében egy nyarat idéző szupercella is kialakult, melyből jégeső is esett. Kedd hajnalra az északi országrészt sokfelé sűrű köd borította, majd napközben egy újabb hidegfront húzódott fölénk, és keddről szerdára éjszaka valamint északkeleten még szerdán napközben is ismét sokfelé hullott számottevő mennyiségű eső. Így az elmúlt egy hétben hazánk nagy részén 20-40 mm közötti mennyiség esett, az Alföld délkeleti részén mérhettünk ennél kissé kevesebbet, északkeleten pedig többet (1. ábra). Az elmúlt egy hónap csapadéka nagyrészt a mögöttünk álló három hétben hullott, az északi országrészben és délnyugaton több, mint 100 mm, a Tiszántúl déli harmadán azonban csak 20-50 mm (2. ábra). Ez utóbbi helyen kevesebb esett a sokéves átlagnál, míg előbbi tájakon sokfelé több, mint másfélszerese az ilyenkor szokásos mennyiségnek (3. ábra). Így északon, nyugaton és délnyugaton a talaj felső fél méteres rétege telítetté vált (4. ábra), míg az Alföldön ez főként a felső 20 cm-es rétegre jellemző, és arrafelé a fél méternél mélyebb rétegben még jelentős a nedvességhiány (5. ábra), de az egy hónappal ezelőtti állapothoz képest sokat töltődött a talaj – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) agrometeorológiai jelentésében, amelyet az Agro Napló is megkapott.

A hőmérséklet már csak 2-4 fokkal alakult magasabban a sokéves átlagnál, ami a megelőző hetekhez képest számottevő lehűlést jelentett. 20 fokot elérő maximumok már csak csütörtökön fordultak elő, bár keleten pénteken, majd a hét első napjaiban is sokfelé melegedett napközben 17-19 fokig a levegő (6. ábra). A tartósan csapadékos napokon és a hidegfrontokat követően azonban 15 fok alatt maradt a legmelegebb órák hőmérséklete. A minimumok többnyire 5 és 10 fok között alakultak, péntek hajnalban mérhettünk sokfelé ennél magasabb értékeket, ma (csütörtök) reggel pedig helyenként fagyott, a fagyzugos területeken -1 és -4 fok közé hűlt a levegő (7. ábra).

Az őszi betakarítási munkák már befejeződtek, az október végi csapadékos időjárás más csak rontott későn betakarításra került kukorica termésminőségén. Az őszi vetéseknek azonban igen jól jött az esős, de enyhe idő. A repce jól fejlett, hamar elérte a 6-8 leveles állapotot, a fejlődésében sokat jelentett már a szeptember végi eső is. Október első felében azonban sokfelé ismét kiszáradt a talaj, a búza vetéséhez valamint a csírázáshoz, keléshez igen jól jött a meleg mellett a csapadék. Az árpára már egyre többfelé jellemzőek a bokros állományok, a búza pedig 1-3 leveles, többfelé 3-5 leveles állapotban van a vetés időpontjától függően. 

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az október végére vonatkozó állapotot mutatják. Az előző időszakhoz képest a természetes vegetáció zöldtömeg-vesztését az egyre jobban zöldülő őszi vetések ellensúlyozták, így a legtöbb helyen nőtt az index értéke október közepe óta. Október utolsó dekádjáig különösen az Alföldet jellemezte tartós csapadékhiány, arrafelé az index értéke még a hónap végén is többfelé jelentősen alacsonyabb volt a sokéves átlagnál, az ország északi és nyugati tájain azonban magasabb volt a zöld tömeg mennyisége az ilyenkor szokásosnál.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (8. és 9. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg a Dunántúlon és az északi országrészben 30-60 mm-rel meghaladja az optimális értéket, míg az Alföldön akörül alakul. A hőösszeg a tenyészidőszak első heteiben az ilyenkor szokásos értékek fölött alakul, a déli országrészben másfélszerese annak.

A folytatásban is marad a gyakran csapadékos időjárás fokozatosan tovább csökkenő hőmérsékletekkel. Péntek reggel egy hullámzó frontrendszer csapadéksávja éri el hazánkat nyugat felől, így egyre többfelé elered az eső, bár keletre csak délután érkezik meg a csapadék. A Dunántúlon szombat délutánig, északkeleten vasárnap reggelig esős időre van kilátás. Utóbbi területeken 20-40 mm, míg az ország nagy részén 5-15 mm várható. Hétfőn egy újabb frontrendszer éri el hazánkat, melyből eleinte északon, majd kedd reggelig délen is valószínű némi eső, zápor, majd szerdán este ismét egy frontrendszer érkezik északnyugat felől, és okoz majd egyelőre meglehetősen bizonytalan mennyiségű csapadékot. A hőmérséklet tovább közelíti az ilyenkor szokásos értékeket. Pénteken a keleti országrészben még 10-14 fok közé melegszik a levegő, majd szombattól 10 fok alatti maximum értékek lesznek jellemzőek, de a jövő kedden és szerdán az erős nyugatias szél hatására átmenetileg ismét nagy területen mérhetünk majd 10-15 fokot. A minimum értékek is tovább csökkennek, bár pénteken csak keleten, szombaton pedig egyáltalán nem várhatók fagyok, vasárnap és hétfőn reggel nagy területen hűl fagypont alá a levegő, de -5 foknál hidegebb nem valószínű. Keddtől az éjszakák is enyhülnek kissé.

(Forrás: OMSZ)

Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).