A DEKALB AJÁNLATA A HIBRIDEK ELŐNYEINEK REALIZÁLÁSÁHOZ
A 2008/2009-es repce szezon tapasztalatai
• 2009 hazai repce átlagtermés
o 2,15 t/ha
o lényegesen jobb, mint az előzetes becslések alapján várt teljesítmény
• A szezon során előfordult kedvezőtlen körülmények – hosszú tél után hirtelen erős felmelegedés, csapadékban igen szegény április, május hónapok, sok helyen jégkár – után a repce még képes volt a későbbi kedvezőbb feltételeket jól kihasználni és kompenzálni a káros hatásokat
• Fentiek is bizonyítják, hogy a repce rendkívüli regenerálódó képességű növény, ennek köszönhetően biztonságosabb termeszthetőséget, gazdasági stabilitást jelent a termelőknek
• A repce csodákra képes még a vegetáció utolsó szakaszában is, ezt bizonyította az idei évben!
• A bemutatott országos és kísérleti eredmények utalnak a kísérletekben alkalmazott magasabb színvonalú technológia, technológiai fegyelem, és a vetett genetikai alapok (fajták, hibridek) fölényére, fontosságára
• Kísérleteink átlagtermése kiemelkedő, 3,995 t/ha lett
• Idén a rekorder a Békés megyei Nagyszénáson az „Öt meg egy” Kft-ben elvetett öntözött kísérlet lett, 5,5 t/ha feletti termésátlaggal
• További kiemelkedő kisérletek és terméseredmények a Dunántúl déli részén: Baranyában Szentlőrincen, Tolnában Dalmandon, Somogyban Lengyeltótiban születtek – a viharok, jégkárok ellenére is 5t/ha körüli átlagtermésekkel
Fejlesztési kísérleti hálózatunk eredményei
• Összességében jellemező a hibridek fölénye a fajtákkal szemben
• A DEKALB termékek fölénye a versenytársakkal szemben idén is megmutatkozik
• Az EXOCET és az új hibridjelöltjeink termésrangsorban az élen szerepeltek, köszönhetően a kiváló genetikai potenciálnak és a genetikai előrehaladásnak
A kedvezőbb termelési feltételekkel bíró dunántúli területeken is a hibridek szerepeltek jobban.
A szárazabb K-i területeken még határozottabb a hibridelőny.
Agrotechnikai javaslataink a hibridelőny minél hatékonyabb realizálásához technológiai kísérleteink eredményei alapján
• A MONSANTO kiterjedt fejlesztési kísérleti hálózatában a teljesítményvizsgálatok mellett egyedüliként vizsgálja az egyes technológiai elemek teljesítményre gyakorolt hatásait hazai viszonyok között, technológiai ajánlások kidolgozása céljából
• Több éves vizsgálataink és eredményeink a hibridek nagyobb teljesítőképességét mutatták ki
• Az a tapasztalatunk, hogy a hibridek nagyobb teljesítménye egyrészt az intenzívebb technológia alkalmazásakor, illetve a nagyobb stresszhatások esetén (pl. megkésett vetés, vagy nagy szárazság, egyéb kedvezőtlen körülmények) mutatkozik meg elsősorban
• A hibridek hatékonyabban hasznosítják a kijuttatott tápanyagot, a hibrid már alacsonyabb műtrágya dózisra is jobban reagál
• A legmagasabb dózis esetében is még további termésnövekedéssel reagál, szemben a fajtarepcével, amelynek hasznosító képessége jobban behatárolt
• Érdemes a lehetőségeinkhez mérten intenzívebb műtrágyázást alkalmazni a hibrid potenciál jobb kiaknázására
• Nemcsak a kisparcellás kísérletekben, de a magasabb N dózist alkalmazó gazdaságokban is a kísérleti átlagok lényegesen jobbak voltak az alacsonyabb dózist alkalmazó gazdaságok terméseredményeihez képest
• A hibrid amellett, hogy minden esetben felülmúlta a fajtát, lényegesen kevésbé érzékeny a vetésidő kitolódására, lehetővé téve az esetleges későbbi vetést termésbeni veszteség nélkül
• Többéves üzemi tapasztalat, de az idei 4 tipikusan jellemző kísérlet példáján is egyértelmű a mérsékeltebb tőszám terméselőnye - a különbségek igen drasztikusak
• Rendkívül fontos, hogy a hibridelőny realizálásához a megfelelő tőszámot állítsuk be
o Ez a 200 – 400e/ha vetőmag dózist jelenti
• Korai és középkorai vetéssel és alacsony tőszámmal vetve kaptuk a legjobb terméseket
o Ne felejtsük el a regulátor alkalmazásának fontosságát!
• Későbbi vetésnél is jobban teljesít a hibrid, és itt sem szükséges a tőszám 400e/ha-nál magasabbra emelése, szemben a fajtával, amely sokkal rosszabbul tolerálja a későbbi vetéseket, és csak magas tőszám mellett ad elfogadható termést
• Különösen a csúcsteljesítményű hibridek jelentős termésnövekedéssel reagálnak az akár többszöri regulátoros kezelésre
• A hibridek reakcióinak intenzitásában lehet különbség – itt például az EXOCET erőteljesebben reagált, mint az EXOTIC -, de a kezelések előnyös hatása mindkét hibridnél jelentkezett
• A kezeletlen kontroll időben később éri el ugyanazt a nedvességtartalmat
• Óriási jelentősége van a betakarítás időzítésében, és a betakarított termés minőségében!
Eredmények a professzionális technológiát alkalmazó gazdaságokból
A nagyszénási eredmény példa és bizonyíték arra, hogy mire képesek a hibridek mintaszerű és magas színvonalú tecnológia esetében: öntözés az aszályos időszakban, okszerű és foylamatos tápanyagellátás, őszi gyomirtás, szükség szerinti (3x) inszekticides kezelés, őszi –tavaszi regulátorozás, és a kívánatos tőszám alkalmazásával. A kísérlet vezetőjének is bizonyított ez az eredmény, és úgy nyilatkozott, hogy nincs kétsége többé a hibridek előnyeiről.
Békésen, a rendkívül kötött, nehezen művelhető talajokon még nagyobb erővel sújtott az aszályos időszak, mint másutt. Itt egyrészt a talajkímélő – forgatás nélküli, talajlazításra alapozott talajművelés és a hibridek nagyobb alkalmazkodó képessége nyert igazolást.
A jellegzetes karcagi termesztési környezetet a nehezen művelhető, szikesedésre hajlamos talajok, és az itteni búza híres minőségét megalapozó száraz viszonyok jellemzik. A hibridek nagyobb alkalmazkodóképessége itt is megmutatkozott, és közel 500 kg/ha többlettermésben realizálódott.
Szentlőrincen – az országos átlagtól eltérően idén tavasszal sem volt csapadékhiány. A repce fejlődéséhez szükséges optimális termelési feltételeket nemcsak az időjárás és a jó talaj, hanem az alkalmazott magas színvonalú technológia is biztosította. A szentlőrinci példa ugyancsak ékes bizonyítéka annak, hogy a kiemelkedően jó körülményeket és a mintaszerű technológiát a hibridek tudják igazán jól kihasználni.
Tanulságok, következtetések
• A repce alkalmazkodó és regenerálódó képessége felülmúlja az egyéb növények képességeit
• Az elmúlt év virágzáskori jellegzetesen száraz viszonyai között a kísérletek átlagában a hibridek szerepeltek jobban
• A bemutatott üzemekben elért eredmények alátámasztják az intenzívebb technológia alkalmazásának előnyeit. Ilyen körülmények között a hibridek az átlagot jelentősen meghaladó terméseket értek el, mert realizálni tudták a bennük rejlő többlet potenciált
• A bemutatott példák is azt mutatják, hogy a hibridek a kedvezőtlen, stresszhatásoknak jobban kitett területeken is – nagyobb alkalmazkodóképességük révén - jobban teljesítenek
• A DK hibridek legyőzték az egyik legnagyobb technikai ellenfelet, és a DK fajták is jobbak voltak a legnagyobb területen termelt fajtarepcénél
• Fajta és hibridjelöltjeink ígéretesek, kíválóan alkalmasak a portfolió további javítására
dr. Kiss Erzsébet
Repcefejlesztési Projectvezető
