NÉHÁNY JÓ TANÁCS A REPCE VETÉSE ELŐTT - avagy mire figyeljünk a repcetermesztés során!
DEKALB Hírlevelünk utolsó számaiban olvashattunk a repcehibrid-termesztés 10 éves múltjáról és abban elért eddigi eredményeinkről. Szanyi István kollégám kitűnő számadást készített a Monsanto értékteremtő hibridizációs tevékenységéről, mely nagyban segítette, hogy hazánk repcetermesztési eredményei jelentősen növekedtek és stabilizálódtak. Írásában arra is utalt, hogy az új genetika – genotípus termesztéséhez egy új technológiai igény is társult, kialakítva a korábbiaktól sok mindenben eltérő új szemléletet a repce termesztéstechnológiáját illetően.
Jelen eszmefuttatásomban - az új repcetermesztési szezonra való felkészülés aktualitásával - szeretném, ha újra áttekintenénk a repce termesztéstechnológiájának alappilléreit, és kiemelnénk azokat a pontokat, melyek a hibridrepcék termesztése során különös hangsúlyt kapnak.
De mielőtt részletesen áttekintenénk a legfontosabb technológiai elemeket, hadd tegyek egy személyes megjegyzést, ha úgy tetszik értékelést, ami az elmúlt évi, korántsem optimális évjáratban született eredmények és a Partnereinkkel való találkozások során összegződött bennem. Tételesen azt szeretném tudatosítani minden Növénytermesztő Szakemberben, hogy az elmúlt néhány évben a legnagyobb fejlődés a növénytermesztésben éppen a repcében ment végbe. Az elmúlt 3-4 év alatt legjobb repcetermelőink tudása, szakértelme a legjobb nyugat-európai országok specialistáiéval vetekedhet, sőt, meg merem kockáztatni, hogy talán már túl is tettek azokon! Gondolta volna valaki ebben az országban akár 4-5 évvel ezelőtt, hogy Magyarországon fog megszületni a 2008-as, igaz, kedvező évjáratban a 7,2 t/ha-os európai rekord a Dekalb EXOCET-jével? Vagy az idei rendkívül hektikus- inkább kedvezőtlennek mondható évjáratban számíthatott –e valaki a 6,4 – 6,5 - 6,1 t/ha-os üzemi eredményekre - Lengyeltótiban, Nagyszénáson, Bajánsenyén ugyancsak az Exocettel!?
Úgy gondolom, mindenfajta elfogultság nélkül büszkék lehetünk erre a teljesítményre, büszkék lehetünk Szakértő Termelőinkre és büszkék lehetünk erre a kiváló hibridre! Ezek az eredmények és a Termelők gondolkodásmódja, szemléletbeli változása a legmeggyőzőbb bizonyítéka annak, hogy miféle változás ment itt végbe az említett néhány évben! Jóleső érzés számunkra is, hogy részesei – talán nevezhetjük hozzájárulásnak is - lehettünk ennek a kivételes fejlődésnek, melynek elsőszámú ünnepeltjei - és haszonélvezői is egyben! - maguk a Termelők! Szeretném kifejezni ezúton is köszönetemet – modern szóhasználattal élve, innovációs készségükért, a hitükért, a kitartásukért és a végrehajtott fejlesztésekért, melyeket a termesztés során – ajánlásainkból, vagy saját tapasztalásaikból – alkalmaztak, megvalósítottak. A repcetörténet bizonyíték arra is, hogy tanulni, elkezdeni valamit, sohasem késő, és arra is, hogy ha odafigyelünk, és akarunk valamit egyre jobban csinálni, akkor a „rút kiskacsából” fényes hattyút varázsolhatunk néhány röpke év alatt! Partnereinkkel való találkozásaink során örömmel és megelégedéssel tölt el bennünket, hogy Ők is egyre inkább belátják, hogy repcét termeszteni csak nagyon jól érdemes!
Saját jó tapasztalataikra építve már tudják, hogy a repcét „balkézről” kezelni – ahogyan régen- már nem szabad, nem éri meg! A gazdaságosság, profitabilitás záloga a szakértés és a magas szintű technológia! Tudjuk, repcét termeszteni sikeresen – a legtapasztaltabb, legképzettebb termesztőnek is feladja a leckét. Nem lehet úgy rutinból kezelni, mint pl a kukoricát, itt a hosszú vegetációs idő nagyobbik részében nagyon résen kell lennünk, és nem szabad elhanyagolnunk- szem elől veszteni napokra- akár hetekre, mint ahogyan azt más növénynél esetleg tehetjük.
Nézzük hát a legelejétől a termesztés-technológia tervezés sorrendjében!
1. Táblaválasztás – elővetemény
Tudván, hogy a repce igényes növény, kapjon prioritást a jobb földek/táblák elosztásakor. A jó tápanyag- és vízszolgáltató, mélyrétegű, jó szerkezetű talajokon érzi jól magát elsősorban. Mióta több repcét termesztünk, elkerülhetetlen, hogy gyengébb minőségű, sekélyebb termőrétegű talajokra is kerüljön. Ide inkább a hibrideket javasoljuk, mert azok élelmesebbek, alkalmazkodóbbak, stressz-tűrőbbek a fajtáknál.
Legjobb elővetemények – és utóvetemények is egyben a gabonafélék. Sok gyakorló Gazda számol be arról, hogy a repce után a búza akár 1t-val is többet terem, mint más elővetemény után! Repce után repcét – még ha a gazdaságossági szempont mégoly csábító is! – ne vessünk legalább 4 évig!
2. Talajművelés
Az egyik nagy alapállítás: a szántás mindenáron tétel elveszítette örökérvényűnek látszó igazságát. Tanulmányok sora és a saját rossz tapasztalatok is igazolják, hogy a rosszkor, rossz minőségben végzett szántás – főleg, ha nyáridőben hiányos az elmunkálás – többet árt, mint használ! Kísérleti gazdaságaink zöme mára már a forgatás nélküli művelést alkalmazta tavaly is, idén is. A talajlazításra alapozott, talajkímélő, forgatás nélküli megoldások ugyanúgy biztosítják a jó vetőágy-készítés feltételeit, mint az időben- legalább 4-5 héttel a vetés előtt! - megszántott talajok. A lényeg, hogy kellően ülepedett, egyenletes mélységű, tömör alapú magágyat készítsünk, mely az apró repcemagnak jó csírázási feltételeket kínál. Fontos, hogy ne legyen tömörödött réteg a gyökérfejlődés mélységében, mely megakadályozná a gyökerek szabályos fejlődését, mélyrehatolását.
3. Tápanyagvisszapótlás
A repce az egyik legintenzívebb tápanyagfelhasználó növény, ami nem csoda, hisz hatalmas lombozatot, és fehérjében, olajban gazdag magtermést nevel. Mint ahogy már utaltam is rá, örvendetes tény, hogy a Gazdák zöme tudatosan igyekszik kielégíten ezt a nagy tápanyagigényt, mert anélkül a repce nem terem jól. Fajlagos tápanyagfelhasználása is magas, - 5,4 kg N, 3,5 kg P és 4,3 kg K 100 kg termés képzéséhez. Mindezek mellett kifejezetten szüksége van a mezoelemek közül a kénre- fajlagosan 3 kg/100 kg-ra, a mikroelemek közül pedig a bórra, 0,1-0,15 kg/100 kg mennyiségben. Ezek a virágok kifeljődésében, a megtermékenyülésben és a becő-és magképződésben játszanak fontos szerepet. Néhány évvel ezelőtt még csak példálóztunk a Ny-Európai termelők gyakorlatával, akik az átlagosan 3,5-4 t/ha-os termések eléréséhez 200-220 kg N, legalább 100-120 kg P-t, 120-160 kg K-ot és legalább 70-90 kg S-t adtak ki a vegetáció folyamán. Mára elmondhatjuk, hogy a legjobb terméseredményekkel büszkélkedő magyar repcetermesztők is elérték ezt a műtrágyaszintet!
Nagyon fontos a N–nel való folyamatos ellátás, ezért javasoljuk, hogy ősszel csak egészen kis mennyiséget – éppen csak a pentozánhatás leküzdéséhez és a kezdeti fejlődés megindulásához legyen elegendő! – majd tavasszal a nagyobb, mintegy 70-80%-nyi hatóanyagot legalább 2 részletben juttassuk ki! Az egyes genotípusok között jelentős különbségeket figyeltünk meg a tápanyag-hasznosításban. A hibridek műtrágya-reakciója sokkal jobb, azaz a hibridek nemcsak igénylik, de jobban meg is hálálják a nagyobb dózisokat, mint a fajtarepcék. De hibrid és hibrid, vagy fajta – és fajta között is tapasztaltunk lényeges különbségeket: míg pl a Californium csak mérsékelten, addig a Catalina nagyon intenzíven, vagy míg az Exagone csak mérsékelten, addig az Exocet nagyon intenzíven, nagy terméstöbbletekkel reagál a növekvő műtrágya-adagokra.
Műtrágyázási kísérleteinkre éppen azért áldozunk sokat, hogy ezeket a különbségeket megismerjük, és ennek ismeretében fajtára szabott műtrágyázási technológiát ajánlhassunk.
Ne felejtsük el, hogy a repce meghálálja a szervestrágyázást is, ami ugyan egyre inkább kiszorul a gyakorlatból, pedig tápanyag-szolgáltató szerepe mellett a talajszerkezetet, a talajéletet javító hatása is kiemelkedő. Ahol lehetőség van rá, éljünk vele!
4. Vetéstechnológia
A „Ki mint vet, úgy arat” aranyigazság a repcénél különösen érvényes. Egyrészt a vetésidő, másrészt a vetési vetőmagnorma a két kulcskérdés, mely szoros összefüggésben áll az időjárással, a talajszerkezettel, a terület kitettségével. A vetéstechnológia különösen sokat fejlődött az elmúlt néhány évben ósszefüggésben a hibridek és a korszerű vetőgépek megjelenésével. 10 évvel ezelőtt még az egyetemen is azt tanították, hogy repcét korán, lehetőleg augusztus 20-a körűl, 1-1,2 millió/ha –os magszámmal kell elvetni. Érvényes volt ez akkor, amikor a kevésbé vigoros, lassú fejlődésű erélyű, kevésbé télálló fajtarepcéket vetettük. A hibridrepcék megjelenésével átíródott ez a gyakorlat, hisz a robbanásszerű kezdeti fejlődésű hibridrepcék sokkal hamarább elérik az átteleléshez ideális -8-10 leveles, rozettás állapotot, ezért a vetésidő már lényegesen kitolódhat akár 3-4 héttel későbbre is. Ugyanígy a korábban használatos magas tőszám szinte a harmadára, negyedére csökkenthető, mert a robosztusabb, jobban elágazó hibridek tágabb térállást igényelnek, csak így tudják a bennük rejlő életerőt, a több elágazást, rajtuk a több becőt és bennük a több magot kifejleszteni. A hibridek bevezetésekor még óvatosan 500 ezer körüli tőszám-optimumról beszéltünk. Mára világossá vált, hogy a legújabb, legvigorosabb, új generációs hibrideknek már elegendő a 250- 300 ezer termőtő hektáronként. Kisparcellás, célzottan tőszámkísérletekben, de az üzemi gyakorlatban is igazolható, hogy a termés fordított arányban áll a tőszámmal, vagyis következetesen az alacsonyabb tőszámoknál mérjük a nagyobb termést. Ezt az igényt szolgálják azok a korszerű vetőgépek, melyeket az utóbbi években fejlesztettek ki, s melyekkel már egészen kis mennyiségű: 2-3kg/ha –os vetőmagmennyiségeket is ki lehet pontosan, egyenletesen vetni.
5. Növényvédelem – a repcetermesztés alfája és omegája!
a. Ezen belül elsőként a gyomirtás kapott nagyobb szerepet a hibridek megjelenésével.
A kezdeti tágabb térállás – a kisebb növényszám mellett a gyomok gyorsabban fejődhetnek, elnyomhatják a kezdetben még versenyképtelen repcenövénykéket. Ezt a kezdeti gyomkonkurenciát kell kizárni az őszi pre – vagy korai postemergens gyomirtással. Ha ősszel nem engedjük a gyomokat megerősödni, a később gyorsan fejlődő repcék gyomelnyomó képessége felülkerekedik, és nem kell gyomproblémával számolni. A közeljövő újdonsága– nemesítőink - kutatóink 2011-12-re jósolják! - a CL technológia bevetése repcében is, mely az imidazolinra reziszetens repcehibridek és a hatékony, több komponensű hatóanyag egyidejű bevezetésének lesz az eredménye. Alkalmazásukkal elérjük, hogy a gyomirtást hatékonyabban, időben rugalmasabban és tágabb időintervallumban tudjuk majd megoldani.
b. A repce a rovarok kedvenc élőhelye, sajnos kevés olyan kultúrnövényünk ismert, melynek annyi kártevője lenne, mint éppen a repcének. A károsítás már ősszel megkezdődhet a repvebolhával vagy a repcedarázs álhernyójával. Ellenük az utóbbi években kifejlesztett és bevezetett inszeticides csávázószerek kínálnak hatékony megoldást, és óriási előrelépésnek könyvelhetjük el, hogy mára szinte már általánossá vált a használatuk. De sajnos még velük sem garantálható az őszi teljes védelem, és hossazbb, melegebb, szárazabb őszön bizony szükség lehet egyéb, kontakthatású inszekticid használatra is.
Tavasszal aztán elkezdődik a kártevők folyamatos támadása, melyet csak gyakori, napi szintű ellenőrzéssel, szemlékkel, és ha kell, azonnali beavatkozásokkal lehet és kell visszaverni. Az első tavaszi napfény és a 10-15C°-os napi maximális hőmérsékletek aktiválják a repce-szárormányosokat, melyek ellen azonnal, szinte vaktában kell védekeznünk. Késlekedésünk esetén olyan súlyos károkat okozhatnak - a szár bél-anyagának felélésével, ezáltal a tápanyag-és vízfelvétel megakadályozásával, ami súlyos következményekkel járhat a termés alakulására. Ellenük általában tartamhatással is bíró szisztematikus szerekkel lehet leghatékonyabban védekezni. A következő nagy ellenség a repcefénybogár, mely a legnagyobb kárt a még ki nem nyílott virágokban okozza, a virág legfontosabb szerveinek, a bibéknek és a porzóknak, később a pollenek rágásával, károsításával. Ellenük általában kétszer, de előfordulhat, hogy 3-4-szer is kell védekeznünk, a virágzás miatt már jobbára csak kontakthatású, méhkímélő szerekkel. Utánuk még a repcebecő-ormányos és a repcebecő gubacsszúnyog támadhatja a repcét, és okozhatnak károkat a becők, a bennük fejlődő magvak rágásával.
c. A repce a gombás megbetegedésekre a mi szárazabb viszonyaink között ez idáig inkább csak csírakorban volt érzékeny s általában az alkalmazott fungicides csávázószerek védelmet kínáltak. Napjainkban, összefüggésben az intenzívebb műtrágyázással és a megnövekedett repcetermesztési volumennel – gondolok itt arra, hogy a kívánatos vetésforgót gyakran nem tartják be - egyre gyakrabban van szükség tavasszal is gombaölőszeres kezelésre. (Ez pl Ny-Európában, az ottani csapadékosabb, nedvesebb viszonyok miatt már kezdetektől a normál technológia része!) Szerencsésen esik egybe a gombák elleni védekezés a hibrideknél nagyon jelentős hatású regulátoros kezelésekkel, mert az alkalmazott regulátorok hatóanyaga egyben fungicid is. Természetesen az egyes genotípusok ellenállóképessége között is jelentős különbség van. Újabb jó pont és jelentős előny a DEKALB hibridek részéről, hogy a versenytárs fajtákhoz és hibridekhez képest sokkal ellenállóbbak a betegségekkel szemben. A Ny-Európában legveszélyesebb gyökér-és szárrák (Phoma Lingam) ellen pedig ez idáig csak a mi hibridjeink – nevezetesen az Exagone, az Exocet és a K-Európában kedvelt Excel nevű hibridünk bír beépített rezisztenciagénnel, ami nagyfokú ellenállóságot biztosít e hibrideknek. Termelőink érzékelik a különbségeket, és szokták is említeni a DK hibridek szép tiszta, egészséges tarlóját a betegségtől sújtott, elbarnult, elkorhadt tövű és szárú egyéb fajtákéhoz, hibridekéhez viszonyítva!
d. A regulátorok egyrészt, mint fungicidek működnek, és védik a növényt a gombás megbetegedésektől – főleg a sclerotiniás, phomás, verticilliumos fertőzésekkel szemben – másrészt szabályozzák, ellenőrzik, vezérlik a repce növekedési, fejlődési folyamatait. Az őszi regulátoros kezelések elsősorban a gyökér kifejlődését, a gyökérnyak megerősödését segítik elő, mely egyben a tél előtti kívánatos fejlettségi állapot kialakulásának, és a jó téli áttelelésnek is a feltétele.
A tavaszi regulátoros kezelés a szártagok megrövidülését, az elágazások kifejlődését segítik elő. Ennek a következménye a rövidebb szár, a kisebb szárdőlési kockázat, valamint a több elágazás. A nagyszámú első-másod- harmad, - és sokszor még negyedrendű elágazásokon sokkal több virágot, becőt és magot tud kifejleszteni és nevelni a növény, mint a kezeletlen parcellákon. A regulátoros kezelés, mint új elem a technológiában, éppen a hibridek termeléséhez kapcsolódik, és hatásosan növeli a hibridek terméspotenciáljának kihasználását. Eddigi kísérleteink egyértelműen alátámasztják az elmondottakat, s bár egyes hibridek (pl Exocet!) reakciója kitűnik a többiekétől, mégis, általánosságban érvényes, hogy a regulátor-használat a biztonságos áttelelés, a jól elágazó, egészséges, megdőléstől mentes állomány, és a nagy termések elérésének egyik fontos eszköze!
6. A betakarítás minden növénynél, de különösen a repcénél érdemel különös előkészületeket és figyelmet. Egyrészt sokkal hangsúlyosabb az érés nyomon követése, és az eltérő érésidejű fajták és hibridek megfelelő időbeni betakarítása. Míg pl a kukoricánál egy jó szárszilárdságú korai hibridet az érés után akár hetekig is a táblán tarthatjuk különösebb károsodás nélkül, a repcénél a koraiságot meg kell becsülnünk azzal, hogy időben élünk is a korai aratás lehetőségével. Mert bár a repcefajták és hibridek a pergésben is – mint minden egyéb tulajdonságban is eltérően viselkednek – de általános tapasztalat, hogy a beérett állomány egy-egy kiadós eső, vihar vagy jég hatására nagy károkat és jelentős termésveszteséget szenvedhet el. Legyünk hát tekintettel a termesztett fajta/hibrid érésidejére, és a betakarítást ennek megfelelően szervezzük. Ma már elmaradhatatlan követelmény a korszerű technikai háttér, itt a nagyteljesítményű kombájnok mellett az oldalkaszákra és a vágóasztalra felszerelt repcetoldatra gondolok. Hihetetlen mennyiségű a veszteségünk ezek nélkül a repcére specializált eszközök nélkül, melyek hiányáról a sűrű árvakelések árulkodnak.
A repce botanikai felépítéséből adódóan nem érik egyszerre. Néhány hibrid pedig különösen hajlamos arra, hogy kedvező viszonyok esetén folyamatosan hozzon új virágokat! Ez az érésbeli heterogenitást okozó jelleg nagyon pozitiv tulajdonság is egyben, hisz gondoljunk az idei száraz tavaszra, amikor a fővirágzás idején rendkívüli szárazság gátolta a virágzást, a becők kifejlődését és a magkötést. De később, május végén, júniusban, megjött az eső, és éppen azok a hibridek tudtak regenerálódni és új erőre kapni, melyek ezzel a „másodlagos„ vagy folyamatos virágzóképességgel jellemezhetők! Ezért lehetett újra győztes az EXOCET és az EXAGONE, és ezért végzett a legjobbak között a DK EXquisite is, mert bírnak ezzel a tulajdonsággal. Az érés egyöntetűségét az ő esetükben a deszikkálás beiktatásával segíthetjük elő.
Az elmúlt években a deszikkálás gyakorlatában is nagymértékű fejlődés és előrehaladás figyelhető meg. Említést érdemel, hogy a Roundup Mega repcében deszikkánsként való engedélyezése nagyban elősegítette a technológia elterjedését. A becők középső rétegében, a magvak mintegy 60%-nyi barnás elszíneződésekor kijuttatott – és mára már ragasztószerrel is kiegészíthető kezelés folyamatos érést és kíméletes száradást eredményez, melyet termelőink pozitiv tapasztalatai és visszajelzései igazolnak.
Az elmondottak szerint a repce termesztésében nagyon sok szakmai ismeretre, tapasztalatra, korszerű technikai háttérre - vetőgépre, batakarítógépre és kiegészítőkre! - elegendő inputra (jó minőségű, fungiciddel és inszekticiddel kombináltan csávázott vetőmagra, elegendő műtrágyára, növényvédőszerekre) és nagyon sok figyelemre van szükség. Keveset ér ugyanis a minden igényt kielégítő feltételrendszer, ha a Gazda nem él együtt a növénnyel, ha nem követi apró rezdüléseit, ha nem elégíti ki folyamatosan igényeit.
De ha olyan Termelőkkel találkozunk, mint amilyenek Lengyeltótiban, Nagyszénáson, Léhen, Dalmandon, Mezőhegyesen, Bajánsenyén, Szentlőrincen – és még sorolhatnám a kiváló példákat – akkor biztosak lehetünk abban, hogy a repcének nyert ügye van Magyarországon. Mert ők mindent elkövetnek, hogy a repcetermesztés színvonala hazánkban is egyre növekedjen. Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha úgy érezzük, kicsit talán mi is segítettünk…!
dr Kiss Erzsébet
Kelet-Európai repce projectvezető
TERMELŐI VÉLEMÉNYEK, TECHNOLÓGIÁK
Az alábbiakban egy kis csokrot találhatnak Tisztelt DEKALB repcét termelő partnereink véleményéről, tapasztalatáról az intenzív repcetermesztésről, a DEKALB repcék teljesítményéről. Mindegyiküknek ugyanazokat a kérdéseket tettük fel. A héten egy Dunántúli és egy Kelet Magyarországi Kolléga tapasztalatairól számolunk be. Jövő héten tovább folytatjuk.
Veszprémi Mg. Zrt., Küngös
Pintér János, Növénytermesztési Ágazatvezető
Összes terület: 2740 ha, Repce terület: 660 ha
EXOCET, Küngös Fotó: Varga László
Korábbi években a repce csak „megtűrt” növény volt a vetésszerkezetben. Honnan ez a nagy hit a repcében?
A gazdaság nagy területen termel őszi és tavaszi kalászosokat, amelyeknél a vetésforgóban kiemelt helyet foglal el a repce. Emellet a szárazabb években is aránylag biztos bevételi forrás a repce.
Az intenzív repcetermesztés követői vagytok, mit jelent ez nálatok?
A legjobb fajták illetve hibridek használata, a lehetőségeinkhez mért legjobb technológiával és tápanyagfelhasználással.
Milyen szempontok alapján választotok fajtát/hibridet?
Fontos az érésidő, a fagytűrő képesség és természetesen a termésszint.
Mi a gyakorlat a vetésidőt, vetőmagnormát illetően?
A vetést általában augusztus utolsó hetében kezdjük, aprómorzsás, jól elmunkált, de nem túl száraz talajba. Alapműtrágyaként N:P:K 8:20:30 összetételűt használunk 300 kg/ha mennyiségben. A tőszám fajtáknál 500 – 600 ezer/ha, hibrideknél 450 – 500 ezer/ha.
Mik a további teendők ősszel? Gondolom az intenzív technológia megköveteli az őszi gyomirtást és az őszi regulátor használatot is?
Az őszi gyomirtást korai posztemergensen végezzük Butisan Star-ral és ha szükséges, rovarkártevök ellen is védekezünk. Regulátorként ősszel fél dózis Carambát adunk.
Mire kell figyelni az intenzív technológia során tavasszal?
Tavasszal vagy már a tél végén megkezdjük a fejtrágyázást, hogy minél előbb induljanak a növények. A rovarok elleni védekezésre nagy súlyt fektetünk, mivel egy rosszul időzített védekezés nagy százalékban csökkentheti a termést. Kén és bórtartalmú lombtrágyát használunk, kijuttatjuk a második adag regulátort, és ha szükséges ismételt rovarölő kezeléseket végzünk. A kiadott teljes N mennyiség hatóanyagban 150 –160 kg/ha.
Hogyan készültök fel a betakarításra?
Desszikkáltuk a teljes állományt, és használtunk speciális ragasztószert is, hogy az esetleges viharos időjárás ne tegyen kárt a termésben.
Megéri az intenzív technológiát választani?
200 – 220 ezer forint hektáronkénti költséggel dolgozunk, eddig bevált az intenzív technológia és mindig jól sikerült értékesíteni a repcét. Idén sajnos gyengébbek az átlagok és az árakkal sem vagyunk igazán elégedettek, de bízunk abban, hogy a tendencia változik. A 2009. évi üzemi átlagunk 3,7 t/ha volt, ami a helyi viszonyok mellett nagyon szép eredmény. Voltak gyengébb területeink, ahol a talajviszonyok és a későn jött eső miatt romlott az átlag, de volt olyan tábla, ahol kis híján elértük az 5 t/ha átlagot az EXOCET hibriddel.
Összefoglalnád röviden, hogy mik a sikeres repcetermesztés alapjai?
Az elõbb említett szigorú technológia és a jó fajtaszerkezet. Az időjárás is fontos szerepet játszik és ne feledkezzünk el az árbevételről, ami megalapozza a jövő évi termelésünket.
Béke Agrárszövetkezet, Hajdúböszörmény
Barkó István, Főagronómus
Összes terület: 6200 ha, Repce terület: 230 ha
EXAGONE, Hajdúböszörmény Fotó: Kovács László
Az intenzív repcetermesztés követői vagytok,mit jelent ez nálatok?
Három éve termelünk repcét. A cukorrépa termesztésről le kellett mondanunk, korábban 500 –1000 ha répánk volt, ezt pótoltuk a repcével és a napraforgóval. A repce esetében egy intenzív növényt szerettünk volna választani, ezért termeljük.
Lássuk a részleteket, mit jelent ez a gyakorlatban? Tekintsük át a nyári-őszi időszak teendőit!
Kalászos után nyári szántással indítjuk a talajművelést, amelyet azonnal legyűrűzünk. A vetőágy előkészítése egyszeri kombinátorozással augusztus végén történik, a vetést Väderstad vetőgéppel szeptember első napjaiban (szept 1–10 között) végezzük 2 – 2,5 cm mélyre. A kivetett magszámot hibrideknél 400.000 – 450.000 közé állítjuk. A kelést követően állománygyomirtást végzünk október folyamán Butisan Star 2,5 l/ha dózissal. Ha szükséges, egyszikű gyomirtást is végzünk, az erős őszi búza árvakelés miatt. Kelés után 2 – 3 héttel 4 – 6 leveles állapotban őszi regulátoros kezelés következik. Idén Caramba 1 l/ha dózist kapott. Idén ősszel nem kellett rovalölőszert használni, nem volt rá szükség. A repcedarázs álhernyója idén nem okozott problémát. Tavasszal folyékony nitrogén fejtrágyát adtunk, amely ként is tartalmazott (55 kg/ha N hatóanyag + 15 kg kén/ha. A tavaszi regulátoros kezelést a csapadékos idő miatt nem kapta meg, mert mire a talajra tudtunk menni már késő volt, a repce szárba indult. A szárba indulás után március végén Nurelle D 50/500 kezelést kapott a szárormányos ellen. Virágzás előtt komplett rövarölőszermixes kezelést adtunk neki Biscaya 0,35 l/ha + OMEX Boron/N és bórtartalmú lombtrágya/ + tebukonazol hatóanyag). Ezt követően már csak a deszikkálás következett június 18-án Roundup® Mega 3,2 l/ha + Elastiq 0,6 l/ha). Egységesen, egyszerre érett be az állomány. A betakarítás június 30. – július 3-a között történt. Három kombájnunk flexibilis vágóasztallal, toldalékkal illetve jobboldali oldalkaszával van felszerelve. Idén nem tapasztaltunk pergést a betakarításkor. A betakarítási nedvesség 8-9 % között volt. Ezt követően csak egy rostálásra volt szükség.
Milyen szempontok alapján választotok fajtát/hibridet?
Minden évben fajtakísérletet állítunk be a KITE illetve a BASF részére, illetve kipróbáljuk a nemesítőházak legújabb fajtáit és hibridjeit. A fajtaválasztás legfontosabb szempontjai a termőképesség és a jövedelmezõség. Az eddigi eredményeink azt mutatják, hogy a hibridekkel érhetjük el a fenti követelményeket, ezért nagyüzemi termesztésben mi csak hibridekkel foglalkozunk. Így választottuk ki tavaly ősszel az EXAGONE hibridet, amely most 70 ha-on 3,74 t/ha termést adott.
Hogyan alakulnak a felsorolt igényes technológia költségei? Mennyiért tudjátok értékesíteni a repce termését? Megéri az intenzív technológiát választani?
Idén 69.000 Ft/t + ÁFA áron értékesítettük a repcét, a termelési költség 180.000 Ft/ha + ÁFA volt. Annak ellenére, hogy idén márciusban és áprilisban minimális, 6 – 7 mm csapadék hullott, az üzemi átlagtermésünk 3,6 t/ha volt. Egy normális csapadékos évben ennél nagyobb termésre van kilátás. Kalkulációnk szerint idén is megérte az intenzív termesztés!
Összefoglalnád röviden, hogy mik a sikeres repcetermesztés alapjai?
A jó magágyelőkészítés. Az intenzív hibrid választás. Az optimális tőszámú vetés, amely a hibrideknél kb. 400 000-450 000 magot jelent hektáronként. A szigorú növényvédelmi technológia. A veszteségmentes betakarítás.
Hosszú távú időjárás előrejelzés (OMSZ)
(kérem, vegyék figyelembe, hogy az előrejelzés ilyen hosszú időszakra nagyon bizonytalan, csak iránymutatóul szolgálhat!)
Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2009. július 29-én kiadott hosszú távú meteorológiai előrejelzése szerint:
Forrás: KVVM
