A REPCE SZÁNTÁS NÉLKÜLI TALAJELŐKÉSZÍTÉSE
képes beszámoló Lengyeltótiból
A múlt héten Lengyeltótiban jártam Légrádi Miklós gazdálkodó partnerünknél a DEKALB repce Olimpia idei nyertesénél (EXOCET 6464 t/ha), ahol éppen a repce talajelőkészítését végezték. Miklós közismerten a szántásnélküli, talajkímélő és vízmegőrző talajgazdálkodás híve. Ezt a repcénél különösen fontosnak tartja és kízárólag így készíti elő a repcének való területeket. A munkaműveleteket megtekintettük élőben is és Miklós megosztott egy pár fotót velünk a munkálatokról.
Miklós véleménye szerint a jó talaj előkészítés titka, hogy előre tervezni kell minden lépését, hogy vetésre olyan magágyat érjünk el, amelyre ha rálépünk, akkor elbírjon, viszont ha erősen a sarkunkkal lépünk rá, akkor beszakadjon. Az utóbbi évek bebizonyították, hogy sikeresen csak úgy termelhetünk repcét, ha minél több vizet meg tudunk őrízni a talajban. Még egy dologra hívta fel a figyelmet, ez pedig a megfelelő talajélet és érettség elérése. Ezeket a célokat a repce esetében a legjobban a szántásnélküli, úgynevezett „mulcsos” technológiával tudja megvalósítani. Amikor a területen elhaladt mellettünk a mulcs kultivátor, szinte érezni lehetett a talaj finom illatát, érezni lehetett, hogy mennyire egészséges és élő.
A főbb mozzanatok a talajelőkészítés során:
1. A búza betakarítása után a területről a szalmát lehordja, hogy minél kevesebb maradvány maradjon hátra. Ezután következhet az első tarlóhántás mulcskultivátorral + güttler hengerrel 15 cm mélyen.
2. Miután az árvakelés kijött, kiszórják a 200-300 q/ha szervestrágyát és az őszre szánt műtrágyát (300-400 kg/ha 8:20:30-as). Az idei esztendő újdonsága, hogy ezután még a mulcskultivátor előtt közvetlenűl egy saját készítésű altalajlazítóval műveli meg a talajt. Ezt a követi a szintén saját fejlesztésű mulcskultivátor, amivel 25 cm mélyen műveli a területet.
3. Magágyelőkészítés szintén mulcskultivátor + kapcsolt Güttler henger 15 cm mélyen. Fontos, hogy a vetés nyirkos, de ne sáros talajba történjen. Fél-egy napot vár a vetéssel a magágy készítés után.
Szanyi István
TERMELŐI VÉLEMÉNYEK, TECHNOLÓGIÁK
Az alábbiakban egy kis csokrot találhatnak Tisztelt DEKALB repcét termelő partnereink véleményéről, tapasztalatáról az intenzív repcetermesztésről, a DEKALB repcék teljesítményéről. Mindegyiküknek ugyanazokat a kérdéseket tettük fel. A héten két Dunántúli Kolléga tapasztalatairól számolunk be.
Szelekta Kft., Agárd
Papp László, Ügyvezető igazgató
Összes terület: 1000 ha, Repce terület: 220 ha
EXOCET, Agárd
Fotó: Tímár István
Az intenzív repcetermesztés követői vagytok, mit jelent eza gyakorlatban?
A Szelekta Kft. két növény után veti a repcét ötven-ötven százalékban: a borsó és a kalászosok után. Ennek az oka, hogy e kultúrák után nagy csalódás nem érheti az embert. A borsó 4–5 évenként követi egymást, így a betegségek nem okozhatnak nagy kockázatot.
A kalászosok szármaradványait szigorúan bedolgozzuk a talajba és a vízmegőrzés érdekében lezárjuk a talajfelszínt. A tarlón kelő gyomokat totális gyomirtó szerrel kezeljük. A talaj előkészítése során K túlsúlyos kevert vagy ma már komplex műtrágya is rendelkezésre áll, ezt alkalmazunk. Ez 400 kg/ha 8:20:30 hatóanyag arányú tápanyagot jelent, ami biztos alapot nyújt a télbe menő repcéinknek. Ahol kalászos után kevés a szalma és a borsó után mindig, szántás nélküli talajelőkészítést végzünk. Ekkor baktériumtrágya kijuttatása mellett Horstieger vagy Duci KR 400 talajművelő eszközökkel 40 cm mélyen lazítunk, az aktiv művelő részek pedig eldolgozzák a talajfelszínt. Ahol sok a szalma ott szántunk, ami kényszermegoldás. A továbbiakban a körülményektől függően kultivátorozzuk a területet, vetés előtt pedig két héttel.
A borsó elővetemény után az EXOCET nevű DEKALB hibridet vetjük már második éve, mivel fontos szempont, hogy ez a repce tartalmazza a feketelábúság elleni rezisztencia gént. A tőszámot 400 – 450 ezer csíra/ha-ra állítjuk be. A vetés Simba vetőgéppel történik, így a tömörítő hengerezésre nincs szükség. A vetőmagok inszekticides csávázással kerülnek elvetésre, ugyanakkor, ha szükséges a földibolhák korai károsítása ellen piretroidos permetezéssel védekezünk. A vetés ideje nálunk augusztus 25. után van és szeretjük augusztusban befejezni ezt a fontos műveletet. Így a repcének van ideje megerősödni, de az őszi melegek miatt nagyon figyelni kell a fejlődésüket.
Az őszi regulátoros kezelésekre mindig szükség van. Általában nem gyomírtunk ősszel, csak az esetleges gabona árvakelés ellen. A sebforrasztó zsombor felszaporodása ellen ősszel vagy tavasszal az új gyári kombinációs klopiralig, pikloram és aminopiralid hatóanyagokat tartalmazó készítménnyel igen jók a tapasztalatok. Az ősszel megjelenő szárormányosok ellen fontos védekezni, amit a bifentrin hatóanyagú készítménnyel végzünk.
Mire kell figyelni az intenzív technológia során tavasszal?
Tavasszal, az előírások figyelembevételével, februárban azonnal fejtrágyázzuk a repcét. Ekkor a Dasa-Mag kénes műtrágya 300–400 kg/ha adagjával fejtrágyázunk, attól függően, hogy a növény milyen kondíciót mutat a télből kijőve. A szárormányosokat sárgatálas csapdázással követjük nyomon és megjelenésükkor piretroidokkal gyérítjük őket. A sárguló bimbók megjelenésekor fontos a N a növény számára, ekkor 34 %-os ammónium-nitráttal fejtrágyázunk. Utána Bór és K tartalmú mikroelemes lombtrágyával permetezünk, természetesen vagy piretroid vagy tau-fluvalinát hatóanyagú készítményekkel kombinálva. Az utóbbi kiválóan vizsgázott. A rovarok elleni védelem folytatása többször szükséges, attól függően mennyi becőt szeretnénk. Az intenzív repcetermesztés sarkalatos pontja ez! A desszikkálást diquat 1,5 l/ha és karboxilát sztirol 0,5 l/ha hatóanyagú készítményekkel végezzük, ami igen jó technológiának bizonyult. Így 5-7 napra aratható a repce. A kombájn a száraznövényből jól kidolgozza a szárat, ezáltal jó, szóródásmentes a cséplés. A termény tisztítása és betárolása után a repce elvesztette intenzív voltát, mivel a termény ára nem tőlünk függ!
Hogyan alakulnak a felsorolt igényes technológia költségei?
A költségek igen magasak, 280 ezer Ft/ha a teljes költsége a repcének, ebben a földbérlet, amortizáció is beleértendő.
Mennyiért tudjátok értékesíteni a repce termését, megéri az intenzív technológiát választani?
A jó gazda csak intenzív gazdálkodással szeretne termelni, de az árakban jó lenne érvényesíteni a bővített újratermelés lehetőségét is, mert a veszteséges termelés nem viselhető el.
Összefoglalnád röviden, hogy mik a sikeres repcetermesztés alapjai?
Az extenzív termelésben nagy a kockázat. Ahol saját földeken gazdálkodnak ott, nincs földbérlet. Nálunk 4 t felett kell produkálni hektáronként, hogy rentábilis legyen a termelés. Az elmúlt 4 évben 4,1–4,5 t/ha átlagtermést értünk el. Ezt csak intenzív technológiával lehet megvalósítani.
Barátság Mg. Szövetkezet, Magyaratád
Lackovics Sándor, Elnök
Összes terület: 800 ha, Repce terület: 140 ha
Fotó: Lovász József
Korábbi években a repce csak „megtűrt” növény volt a vetésszerkezetben. Honnan ez a nagy hit a repcében?
A szövetkezetben 2006-ig szinte csak a kukorica és a búza termesztése volt a jellemző. Szélesíteni kívántuk a portfoliót. A vetésforgóban betöltött hasznos szerepe – kiváló előveteménye a gabonáknak – és jövedelmezősége miatt 53-hektáron őszi káposztarepcét, CALIFORNIUMOT vetettünk. Elkezdtünk ismerkedni a számunkra új növényfaj termesztésével, és máris megfizettük a „tanulópénzt”. Nem vettük figyelembe az előveteménynél használt gyomirtást és ősz végére – hó nélkül – hófehér lett az állomány. Bíztam az áttelelt gyökerekben, amelyek tavasszal újra hajtottak és egy csodáltos CALIFORNIUM állományt kaptunk. Mivel a terület közvetlenül Magyaratád és Rácegres között helyezkedett el, így az ősz végi állomány után minden felénk járó szakember láthatta, milyen korrekcióra képes a DEKALB fajta. Az első évben sikert értünk el, 4 t/ha lett a termésátlagunk.
Az intenzív repcetermesztés követői vagytok, mit jelent ez nálatok? Lássuk a részleteket, mit jelent ez a gyakorlatban? Tekintsük át a nyári-őszi időszak teendőit!
A vetésidő, tőszám, fajtaválasztás mellett legalább annyira fontos az előző szántóföldi kultúra utáni talajápolás és vízmegőrzés. Ezek az alapjai a megfelelő magágynak és a vetésnek. Tavaly kaptunk egy demo, direkt vetőgépet. A vetést „mulcsos” talajelőkészítés előzte meg. Idén csúszócsoroszlyás vetőgéppel vetünk, előtte augusztusban szántunk. Magágyelőkészítés előtt 50 kg N, 40 kg P és 60 kg K hatóanyagot juttatunk ki a területre.
Milyen szempontok alapján választotok fajtát/hibridet?
Csak olyan vetőmagot vetünk el, amelyet kockázat nélkül ajánlok az integrációban, a térség kis– és nagytermelőinek. Fontos, hogy kisebb területen, kísérletben, a mi körülményeink között ismerkedjünk a fajtákkal, hibridekkel és hogy legyen elég tapasztalat. A CALIFORNIUM és EXOCET bizonyítottak már nagyüzemi körülmények között, nincs repceszezon nélkülük!
Mi a gyakorlat a vetésidőt, vetőmagnormát illetően?
Az optimalzációra törekszem, regisztráltam a dekalbmet.hu-ra. Az interneten folyamatosan követem az időjárás előrejelzést, keresem a legalkalmasabb vetési időpontot, lehetőleg szeptember első dekádjában. Követem a nemesítőházak javaslatait és ha kell 2,7 kg vetőmagot vetek el hektáronként. Megnyugtató, ha a tél beállta előtt 35, tavasszal a vegetáció előtt 25 repcető van hektáronként.
Mik a további teendők ősszel? Gondolom az intenzív technológia megköveteli az őszi gyomirtást és az őszi regulátor használatot is?
Vetés után preemergens gyomírtást végzek, ha kell védekezem a rovarok ellen, de regulátort mindenképpen használok.
Mire kell figyelni az intenzív technológia során tavasszal?
Mihelyt rá lehet menni a területre – akár már február végén – N és magas S tartalmú műtrágyát szórunk ki. Aztán újra folyamatos felügyeletet kíván a repce. A védekezés a repce szárormányos ellen és a fungicid kezelés ugyancsak fontos. Szárbainduláskor hektáronként 102 N hatóanyagot juttatunk ki. Az idén virágzáskor háromszor védekeztem a rovarkártevők ellen.
Hogyan készültök fel a betakarításra?
Folyamatosan figyelem a becők és a magok érettségi állapotát. A kíméletes desszikálás híve vagyok. Az állományszárítástól homogén lesz az állomány, kevesebb a pergési veszteség, könnyebben dolgoznak az oldalkaszával felszerelt betakarítógépek.
Hogyan alakulnak a felsorolt igényes technológia költségei? Mennyiért tudjátok értékesíteni a repce termését? Megéri az intenzív technológiát választani?
Hobbiból nem lehet repcét termeszteni! Az intenzív technológia komoly költségekkel jár. Az elmúlt repce szezonban a lehetőségeinkhez mérten mindent megadtunk a repcének. Nettó költségünk 210 000 Ft/ha körül alakul. A szövetkezet termésátlaga: 4,6 t/ha volt. A jelenlegi (cikk írrásokori) 70 000 Ft körüli árral elmondhatom, hogy a kíváló termésátlag mellett a költségek megtérültek. A profithoz legalább 80 000 Ft/t árat tudok elképzelni.
Összefoglalnád röviden, hogy mika sikeres repcetermesztés alapjai?
Ha valaki most kap kedvet az őszi káposzta repce termesztéséhez válasszon fajtát. Én a CALIFORIUM-ot választottam, nekem bevált. Tapasztaltan már jöheteknek a hibridek, jöhet a rekorder DEKALB, az EXOCET. Az adott területre vagy gazdaságra meg kell választani a megfelelő technológiát, amelynek megismerésére lehet, hogy évekre van szükségünk. Nem szabad sajnálni az időt a repce heti többszöri – időszakonként napi – szemlézésétől. Meghálálja!
