A 2009-es TAVASZI ANOMÁLIÁK HATÁSA A KUKORICA FEJLŐDÉSÉRE
A következő írásban az alábbi témaköröket szeretném érinteni:
1. A meteorológiai helyzet hazánkban 2009 tavaszán és a nyárelőn
2. Mire számíthatunk? A környezet hatása a kukorica kelésére és korai fejlődésére. Kilátásaink a szezon további részére, különös tekintettel a virágzási időszakra
3. Mit tesz a Monsanto, hogyan tudunk megfelelni a szélsőséges környezeti kihívásoknak?
4. Eddigi eredményeink
A 2009-es esztendő nagyon nehezen indult a kukoricatermesztők számára. Az időjárás sokakat késztetett korai vetésre, de különösen az északi tájakon sok táblán szenvedett a kukorica a lehűlések miatt. A fő vetési időszakban szokatlanul meleg volt és a csapadék is hiányzott, így a területek jelentős részén igen rossz körülmények közé került az értékes vetőmag. Nagyon nagy jelentősége volt a vízmegőrző talajelőkészítésnek és az okszerű tavaszi előkészítő munkáknak. Sok helyen látszik, hogy talajművelési hiányosságok miatt a talajok porozitása változik, víztartó kapacitásuk romlik. A jövőben a magas műszaki szinvonalú, a talaj típusához, a termesztett kultúrához és a környezeti feltételekhez alkalmazkodó talajművelésnek óriási jelentősége lesz, hiszen a rendelkezésre álló vízmennyiség megőrzése a hőmérséklet emelkedése mellett kulcskérdés lesz a jövőben. Az EUMET (www.eumet.hu ) kimutatása szerint a mai észlelésig, 2009-ben 0,5 C-kal magasabb a hőmérséklet a 100 éves átlagnál. Ha a www.met.hu adatait vizsgáljuk, akkor azokból szintén kitűnik, hogy az április és május nagyon meleg volt, valamint az is látszik az ábrákból, hogy az időszak azért volt “csak” 0,5 fokkal melegebb, mert voltak a megszokottnál jelentősen hidegebb napok is (május 14., május 30.), amelyek nagymértékben “javították” az átlagot, így a hónap ilyen irányú megitélését is. A http://www.dekalbmet.hu oldalon régiós részleteket is láthatunk, melyek magyarázattal szolgálhatnak növényeink jelenlegi állapotára. Ha ezen régiós adatokat vizsgáljuk, akkor egy teljesen más kép alakulhat ki bennünk. (1. ábra)
1. ábra: Furulyázó kukorica a Dél-Alföldön 2009. júniusában
Joggal sejlik fel bennünk a 2003-as és a 2007-es aszály-tragédia, mikor terméseink jelentős részét elveszítettük. 2009-ben a március, április és májuson keresztülhúzodó szárazság és nagy meleg majd minden fontos kultúránkat érintette. Szenved a repce, a gabona, országosan nagyon heterogén képet mutat a napraforgó és a kukorica is.
Vizsgáljuk meg a kukorica 2009-es tenyészidőszakára jellemző meteorológiai adatokat. A met.hu csapadékadatai szerint márciusban a déli országrészben a sokévi átlag 60-80%-a hullott, míg az Alföldön csak az 50%-a. Szent György havában a legcsapadékosabb helyeken is csak 60-80%-a esett a sokéves átlagnak. (Ezt a kevés csapadékot nem kísérte heves vihar és mennydörgés, így ha hihetünk a népi hiedelmeknek, akkor nem számíthatunk kiemelkedő termésekre 2009-ben.) Ha ehhez hozzávesszük a hónap első két dekádját jellemző 15 C-fok feletti napi átlaghőmérsékleteket, akkor könnyen belátjuk, hogy a kukorica keléséhez nem voltak meg az ideális feltételek. A május igen meleg volt, átlagait tekintve hektikus. Júniusban Medárd sem hozott jelentős és kedvező változást, azonban a június végi időjárás igazolta a klímaváltozással riogatók jóslatait, hiszen régen vagy talán sosem látott viharok, jégesők és hirtelen lezúdúló nagymennyiségű csapadékok súlyosbították a helyzetet. A lenti ábrák a havi hőmérsékletek eltéréseit jellemzik a sokéves átlagoktól.
2. ábra Középhőmérsékleti anomáliák 2009 április-május. Forrás: http:www.met.hu
Az időjárási adatok rövid és nem a teljességre törekvő áttekintése után nézzük, hogy ezen környezeti tényezők hogyan hatottak a kukorica korai fejlődésére, illetve milyenek a további kilátásaink. Irodalmi adatokból is kitűnik, hogy a kukorica keléskori erélye korrelál a termésben realizált eredményével. Természetesen a hazánkéhoz hasonló termesztési környezet jelentősen befolyásolja a kukorica korai fejlődését. Az egyes genotípusok eltérő stratégiákat alkalmazhatnak a szélsőséges korai stádium átvészelésére és az elkövetkező időszakra történő felkészülésre. A gyökérváltás időszakában – mikor az elsődleges gyökerek átadják helyüket a bojtos gyökérzetenek – a növények nagyon érzékenyek a környezeti hatásokra, így nem csodálkozhatunk a kukorica heterogén kelésén és jelentős eltéréseket mutató korai fejlődésén, hiszen a talaj felső rétege, amelyből a kukorica veszi a vízet és a tápanyagot, olykor teljesen kiszáradt ezen a tavaszon. Egyes genotípusok hosszabb szárazság esetén energiájuk jelentős részét a gyökérrendszerük fejlesztésére és minél mélyebbre juttatására fordítják. Ezen fajták nagyobb eséllyel vészelhetik át a virágzási időszakot szárazság esetén, annak ellenére, hogy júniusban fejlettségük esetlegesen gyengébb képet is mutat.
A magas hőmérséklet és a vízhiány komplex stressz képében jelentkezik növényeinken. A levélsodródás kialakulása a déli órákban jellemző, ebben a napszakban egyértelműen megfigyelhető ez a súlyos vízhiányt egyértelműen megmutató jelenség. A korai időszakban fellépő nagy meleg azért okoz gondot, mert gátolhatja a gyökérfejlődést, így az amúgy is limitált mennyiségben jelenlévő víz sem elérhető a növények számára. A lelassult fejlődés a talajárnyékolást is nehezíti, ami tovább súlyosbítja a kialakult helyzetet és a gyomoknak - amelyek a bemosó csapadék hiányában sikertelenné váló korai gyomirtások miatt eleve nagyobb tőszámmal rendelkeznek idén - jobb versenyhelyzetet biztosít.
3. ábra Stresszelt kukorica
Többször foglalkoztunk már a virágzási időszakban fellépő szárazság- és hőstressz negativ hatásaival, amelyek jelentősen befolyásolhatják a kukorica terméseredményeit. A virágzást közvetlenül megelőző (a cikk ekkor íródott) és a virágzáskori időszak szintén igen jelentős a kukorica számára, ugyanis a növények ekkor érik el azt a fenológiai állapotot, ami közvetlenül megelőzi a virágzást, illetve bizonyos élettani folyamatok tekintetében már annak részét képezi. Vonatkozó irodalmi adatok szerint is a potenciális csőméret a bibeszálak megjelenésekor már determinált. A csövön elhelyezkedő szemsorok száma a kukorica 12 leveles korában határozódik meg, míg a soronkénti szemszám 12 leveles kortól a nővirágok megjelenéséig dől el és ezen tulajdonság nagyon érzékeny a környezeti hatásokra, míg az előbb említett termésképző elem inkább a genotípus függvénye. A kukorica 1-2 héttel közvetlenül a virágzás előtt igen érzékeny a hő- és a szárazságstresszre is, hiszen ezen időszakban a végső szemtermés is meghatározódik. A nagy meleg és a szárazság 3-4%-os napi veszteséget is okozhat ebben a periódusban, míg egy száraz szezonban 5-10%-os termésdepressziót mérhetünk a 12-14 leveles állapotban fenálló környezeti stressz hatására. Ennél nagyobb terméscsökkenés csak közvetlenül a virágzásban lehetséges, ekkor akár 50%-os is lehet a veszteségünk. Ezen jelenségek nem csak hazánk mezőgazdaságát sújtják, hanem világszintű problémát okoznak, gazdálkodók, családok tömege szenved és keresi a megoldást.
A Monsanto elkötelezett abban, hogy megoldást találjon ezekre a problémákra, hiszen a kutatási eredményekből tudjuk, hogy a klímaváltozás hatásai rosszabbak lehetnek, mint azt eddig sejtettük. Afrikában 2050-ben a termesztési időszak bizonyosan melegebb lesz, mint bármikor előtte. A talajfelszín 5,2 C-fokkal lesz melegebb, mint napjainkban, ha nem tudjuk csökkenteni az üvegház gázok kibocsátását. Ennek megfelelően a Monsanto mindent megtesz, hogy a szárazság-toleráns kukorica mihamarabb a gazdálkodók rendelkezésére álljon. A kutatások jelenlegi állapota szerint ez 2012-re valósulhat meg.
2009-ben a Monsanto megnyitotta új kutatási központját Gothenburg-ban. A 6 millió dolláros beruházás célja, hogy a jövő egyik legfontosabb kihívásának számító kérdésekre kapjunk választ. A kutatások fő területei a vízhasznosítás alapvető folyamatainak megértése, a vízet jobban hasznosító genotípusok nemesítése, fejlesztése és a kukorica szárazságtűrése. A lehetséges megoldások között szerepelnek a genetikailag módosított szárazságtűrő genotípusok kialakítása, amelyek a hagyományos nemesítés útján létrehozott toleráns fajták kombinációi, illetve azok továbbfejlesztett változatai lehetnek, hiszen a száraz körülmények között szelektált gének mindenképpen felhasználásra kerülnek az új fajtákban. A világviszonylatban napi szinten elköltött 2 millió dollár biztosíték lehet számunkra és a gazdálkodóknak is, hogy kutatásaink továbbiakban is jelentős előrelépést jelentenek számunkra. A már beindított programok és célirányos kutatások eredményeit már a magyar gazdálkodók is élvezhetik és segítségükkel tompíthatják a környezet hatásait, megbízhatóbb és magasabb terméseket realizálhatnak.
Melyek ezek a programok, mik ezek az eredmények?
Szárazságtűrés szántóföldi tesztek (4. ábra), kísérletek, élettani vizsgálatok és molekuláris alapkutatások indultak a növények élettani folyamatainak megértése, valamint a fejlesztési munka eredményessége érdekében.
Szárazságtűrés kísérleteinkben Chile-ben és California-ban kontrolált körülmények között vizsgálhatjuk genotípusainkat. A váltott generációkban végrehajtott kísérleteink segítségével a Magyarországon fejlesztett vonalak, létrehozott új kombinációk a következő évi kísérletbe állítás előtt keresztülmehetnek a déli kontinensbeli kontrollált kísérleteken, amelyek célirányosságunkat segíti, hatékonyságunkat növeli. A kísérletek elvi alapja, hogy az ilyen úton kiválasztott szülővonalakat, hibrideket meghatározott fenológiai stádiumában és meghatározott mennyiségben kijutatott, illetve megvont vízadagokkal teszteljük (vetéstől a meghatározott fejlettségig eltelt napok száma, GDU-hőösszeg meghatározás). Mindez segít nekünk meghatározni, hogy az adott populáció, vonal vagy fajta milyen érzékenységi karakterrel rendelkezik, illetve, hogy az egyes kombinációk hogyan használhatók a termékpaletta felépítésében, a gazdálkodók kiszolgálásában a kérdéses agroökológiai környezetben. Ugyanezen szortiment Magyarországon is soktényezős kísérletekben kerül vizsgálatba, ahol mélyíthetjük tudásunkat, bővíthetjük célirányos tapasztalatainkat.
4. ábra Szántóföldi szárazságtűrés kísérlet Chile-ben
Élettani vizsgálataink eredményeitől azt reméljük, hogy a kérdéses fenológiai stádium biológiai hátterének megismerésével a kiválasztás hatékonyságát növelhetjük, a téli agronómiai kísérletek orientációját alakíthatjuk. Eddigi eredményeink segítségével olyan új fajtákat sikerült a magyarországi piacra juttatnunk, mint a DKC4490 (FAO360), DKC4964 (FAO390), DKC4889 (FAO410), DKC5170 (FAO440) és DKC5276 (FAO460). Ezen hibridek - az igen száraz 2003-as, 2007-es évek eredményei alapján joggal remélhetjük, hogy - megbízható megoldást jelentenek majd a hazai, igen hektikus termesztési környezetben is. Hibridjeink fejlesztésekor és kiválogatásakor a magas terméseredmény és alacsony betakarításkori nedvességtartalom mellett a megbízhatóság és évjárat-stabilitás is kiemelt szempont!
A gazdálkodók döntése mindenkor visszaigazolása fejlesztési munkánknak. A korábban bevezetett DKC3511 hibridünk mindenki által jól ismert szárazságtűrése és megbízhatóan magas termése méltán emelte felhasználását 100 000 ha fölé Magyarországon. A fent említett új hibrideket magyarországi bevezetésük után 2009-ben már 75 000 ha-on vetették el a gazdálkodók, ami szakmaiságukat dicséri, hitüket és bizalmukat igazolja.
Hogyan szerepeltek ezek a hibridek a szárazságtűrés-kísérletekben, milyen eredményeket mutattak az igen száraz és meleg 2007-es termesztési évben Magyarországon, illetve az egyes hibridek milyen stressztűrési karakterisztikával jellemezhetők?
FAO200-as éréscsoport, 2007. - Monsanto kisparcellás kísérletek
A 2007-es év nagyon száraz és meleg év volt. A stressz nem volt elkülőníthető az egyes fenológia stádiumpok szerint (mint például korai virágzáskori stress, szemkitelítődéskori stress, stb.), hanem a szezonon végighúzódó folyamatos szárazság- és hőstressznek voltak kitéve a fajták, állományok. A kisparcellás eredmények alapján elmondhatjuk, hogy a Dekalb jól szerepelt. A DKC3511 kiemelkedő volt a kereskedelmi hibridek között, de az új fajtajelöltünk a DKC4082 (EE3802) is nagyon jól szerepelt és láthatjuk, hogy száraz évben korábbi a 3511-hez képest, így mindenképpen elmondhatjuk, hogy komoly jelölt lehet a “3511 kiegészítő hibridje” posztra, de azt hiszem, hogy a gazdálkodók teszik/tehetik majd nagy hibriddé (ahogyan megtették a 3511-gyel, vagy az 5143-mal). Ebben az éréscsoportban 7 fajtajelöltünk szerepel az állami regisztrációs kísérletekben, közüllük 3 megbízhatóan FAO200-as (EH3333, EH3524, NF4217) a másik 4 a FAO200-FAO300 határán van (NF3905, NF3715, EH3604, EH3605)
FAO300-as éréscsoport, 2007. - Monsanto kisparcellás kísérletek
2007-ben robbant be a köztudatba a DKC4490 kiemelkedő szárazságtűrésével és stabilitásával. 2008-ban és a korábbi években is láttuk, hogy nedves években is megbízható hibrid. A DKC4964 is megmutatta oroszlánkörmeit koraiságával (FAO400-asként volt regisztrálva Magyarországon), megbízhatóságával és szárazságtűrésével. A DKC4860 is bizonyított, amivel igazolta, hogy helye van a portfólióban, különös tekintettel a magyarországi hektikus környezetre. 2008-ban új anyagok is előkerültek (ezek már kereskedelmi hibrid státuszban vannak), mint a DKC4590(EF4503), DKC4795(EF4705), melyek kiemelkedő szárazságtűrést mutattak 2008-ban. A DKC4685 akár a DK440 utóda is lehet, koraiságával, adaptációs képességeivel. Az éréscsoportban 3 másodéves és 6 elsőéves jelöltünk van az MGSZH fajtakísérleteiben.
FAO400-as éréscsoport, 2007. – Monsanto kisparcellás kísérletek
A 400-as éréscsoportban a DKC5276, a DKC4489, a DKC4983 és a DKC5170 eredményei tűntek ki (ezen eredmények a chilei kísérletekből is visszaigazolódtak). Ezen hibridek 2008-ban is jól szerepeltek, azt gondolom, hogy horizontálisan is jó 400-as portfólióval rendelkezünk. Az éréscsoportban 4 másodéves és 7 első eves fajtajelöltünk van.
Szárazságteszt eredmények, 2008-2009 tél, Chile
Azon hibridkombinációinkat, amelyek perspektívikusak, a magyarországi környezeti kihívásoknak megfelelően, szárazságteszt-kísérletekben vizsgáljuk, ahol a fent leírtak szerint a virágzás és a szemtelítődés egyes fázisaiban leállított és ellenőrzött mennyiségű öntözéssel, különböző típusú stressznek tesszük ki a fajtákat és figyeljük reakciójukat. Ezen vizsgálatok eredményei alapján megbízható válaszokat kaphatunk hibridjeink speciális fenológiai érzékenységére, illetve az egyes genotípusok pozitív tulajdonságaira. Eredményeink alapján – ezek a 2007-es száraz évben Magyarországon is visszaigazolódtak – éréscsoportjában kimondottan jól szerepelt a már jól ismert és elismert DKC3511, a FAO400-as éréscsoport korai alacsony termetű, erektív hibridje a DKC4889 és a FAO400-as éréscsoport közepének új ígérete a DKC5170. A FAO300-as éréscsoportban átlag fölött szerepelt a DKC4490, amely 2007-ben Magyarországon is bizonyított és örömmel nyugtázhatjuk, hogy másodéves fajtajelöltjeink is igen jól vizsgáztak! A FAO400-as éréscsoportban a DKC4889-en és a DKC5170-en túl a DKC4983 is kíválóan szerepeltek. A DKC4995 és több másodéves fajtajelölt is átlag felett szerepelt.
Ezen eredmények, kiegészítve a hazai, több mint 75 000 kisparcellás kísérleti hálózat által biztosított tapasztalatokkal, megerősítenek bennünket abban, hogy portfóliónk szélesítése biztos alapokon nyugvó genetikai bázis esszenciája, ami tovább segíti a Dekalbot, ezen túl a magyar gazdálkodókat és velük a magyar mezőgazdaságot! Kutatásainkat tovább folytatjuk, hamarosan készen állunk, akár genetikailag módosított szárazságtűrő fajtákkal is, de hagyományos nemesítéssel, azokat kiegészítve a modern technológia adta lehetőségekkel már most a gazdák rendelkezésére állunk.
Könczöl Péter
(a cikk 2009. június végén íródott)
A MAGYAR KUKORICA KLUB ORSZÁGOS AGROMETEOROLÓGIA ÖSSZEFOGLALÓJA
Az alábbi összefoglalót a Magyar Kukorica Klub engedéylével közöljük. Az eredeti cikk a Magyar Kukorica Klub honlapján olvasható.
A Magyar Kukorica Klub által megrendelt szakmai szempontú értékelő az ország bármely területén gazdálkodást folytató szakember számára hasznos támpont lehet, amikor 2009. évi természetadta lehetőségeit értékeli. Annak megítélése sem mellékes, hogy mikorra tervezhető a betakarítás megkezdése. A hőmérsékleti, csapadék és napfény térképek ezekre a kérdésekre adnak választ.
Agrometeorológiai összefoglaló
A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak. Bár az északkeleti országrészben hullott a legkevesebb csapadék (a 7 havi összeg itt a 210 mm-t sem érte el), a középső és a déli országrészben is voltak olyan területek, ahol csak 210- 250 mm csapadékot regisztráltak. Főként a délnyugati országrészben, a Bakony, és a Zemplén térségében ezen időszak alatt 370-460 mm-t is mértek. Sokévi átlag (1971-2000) feletti csapadék főként a Dunántúli- és az Északi-középhegység területén fordult elő. Átlag alatti csapadékmennyiség az ország területén, több helyen is előfordult, összességében azonban kis területen. A csapadékhiány mértéke pedig 0-50 mm között adódott.
Főként a csapadékban igen szegény áprilisnak köszönhetően a háromhavi csapadékösszeg az ország jelentős részén 100-150 mm között alakult (2. ábra). Az északkeleti országrészben (150-200 mm), valamint Nyugat-Dunántúlon ettől magasabb értékek is adódtak (150-300 mm), lokálisan 300 mm-t meghaladó csapadékösszegek is előfordultak.
Április nagyon száraz volt, a csapadékösszeg országos átlaga alig haladta meg a 10 mm-t, több helyen egyáltalán nem volt eső. Nagyobb területre kiterjedően jelentősebb mennyiségű, 30-40 mm csapadékot csupán a délnyugati határ közelében mértek.
Májusban főként a Tiszántúli és a Velencei-tó térségi területeken regisztrálták a legkevesebb csapadékot 10-25 mm-t. Június csapadék szempontjából kedvezően alakult (sok helyen a szokásos csapadékmennyiség 1,5-2-szeresét mérték). Átlag alatti csapadékot főként az ország középső részén regisztráltak.
3. ábra A tenyészidőszak GDD térképe, 2009. április 20. – 2009. június 30.
A tenyészidőszak (2009. 04. 20. – 2009. 06. 30.) Growing Degree Days (GDD) térképe a 3 ábrán látható. Az ország jelentős részén a GDD értéke (°C-ban) 500-600 °C között alakult. Ettől magasabb értékek csak a nagyvárosok közelében (városi hősziget hatása miatt), illetve a déli országrészben fordultak elő. 300-400 °C érték főként a középhegységekben jelentkezett.
4. ábra Hőségnap térkép, 2009. május 15. – 2009. június 30.
Május 15 és június 30 között a hőségnapok száma 0-12 között változott (4. ábra), köszönhetően a júniusi csapadékos időjárásnak. A középhegységekben nem fordult elő 30 fok feletti maximum hőmérséklet az adott időszakban. Ezzel szemben az Alföldön 8-10 nap adódott hőségnapnak. Az ország többi részén 4-8 nap között alakult a hőségnapok száma.
5. ábra Napfényes órák térképe, 2009. április 20. – 2009. június 30.
A napfénytartamban a tiszántúli területek, főként a délkeleti határrész bővelkedett 2009. április 20. – 2009. június 30. között (5. ábra). Az utóbbi részeken 700 órát meghaladó napfénytartam értékek adódtak. Az ország jelentős részén 550-650 órát regisztráltak.
6. ábra 2009. július hónap csapadékösszege (automata adatok alapján)
20 mm alatti csapadékot az északkeleti országrészben mértek, 20-40 mm csapadékmennység volt jellemző a középső országrészben, dél-dunántúli területeken, valamint a Tiszántúl északkeleti részében. A legtöbb csapadék a Dunántúli-középhegység területén, a délnyugati országrészben, és a zempléni területeken hullott. Az északi területek kivételével szinte mindenhol a sokévi átlag alatt maradt a havi csapadékösszeg.
7. ábra 2009. július GDD térképe
Az ország jelentős területén a GDD értéke július hónapban (7. ábra) 350-400 °C között alakult. A Tisza mentén, illetve a Tiszántúlon 400 feletti értékek is adódtak. 350 °C-nál alacsonyabb értékek a középhegységekben és a nyugati országrészben fordultak elő.
8. ábra Hőségnap térkép, 2009. július
Július meglehetősen melegnek adódott, több mint 1 fokkal volt melegebb a sokévi átlagnál. A meleg időjárásnak köszönhetően a középső országrészben 16-20 nap, az Alföldön 12-16 nap volt hőségnap. Csupán a középhegységek magasabban fekvő részein nem fordult elő hőségnap.
A MONSANTO HUNGÁRIA KFT. KÜLÖNDÍJ FELAJÁNLÁSA
A Magyar Kukorica Klub Egyesület termés versenyt hírdetett kukorica termelők számára.
Tanulmányutak!
A Monsanto Hungária Kft. a Területi kategóriánként a legjobb eredményt elérő DEKALB hibriddel benevezett versenyzők részére meghívást ajánl fel a 2010-ben rendezendő Farm Progress Show-ra az Amerikai Egyesült Államokba.
A MAGYAR KUKORICA KLUB KÜLÖNDÍJ FELAJÁNLÁSA
Meteorológiai állomások!
A Magyar Kukorica Klub Egyesület felajánl két automatikus meteorológiai állomást a Kukorica Termésverseny különdíjazási felhívására. A meteorológiai állomások közvetlen internetcsatlakozással rendelkeznek, s tagjaii lesznek a Klub Agrometeorológia és Regionális Agroökológia programja keretében épülő hálózatnak.
Az állomások felállítási költség nélküli forgalmi értéke 200 000 Ft + Áfa.
Agrometeorológia
A Monsanto új Agrometeorológia Honlapot indított Tisztelt partnerei részére!
Klikk ide!
