Igazgatósági szerepvállalás az Európai Garanciaszervezetek Szövetségében, és szakmai tanácskozás a garanciaszervezetek pénzügyi válság idején betöltött szerepéről
Az Európai Garanciaszervezetek Szövetségének (AECM) éves közgyűlése 2009. szeptember 24-25-én került megrendezésre a franciaországi Nizzában. Az esemény részeként megtartották az AECM éves szemináriumát is, ahol a „Garanciarendszerek szerepe a pénzügyi válság idején” témában folyt a diskurzus a résztvevő garanciaszervezetek között.
A közgyűlésen az Agrár –Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány képviselői is részt vettek, dr. Ulrich Anikót, az AVHGA ügyvezető igazgatóját ismételten igazgatósági tagnak választották. Így 2007-óta képviseli az Alapítvány az AECM igazgatóságán belül is a magyarországi, elsősorban a mezőgazdaság- és vidékfejlesztés területén működő kis- és középvállalkozásokat.
„Az Alapítvány számára kiemelten fontos az AECM szervezetével való hosszú távú együttműködés, ezért is vállalunk aktív szerepet vezetői szinten is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az igazgatói tagság révén nagyobb lehetőség nyílik az európai garanciaszervezetekkel való közvetlen kapcsolattartásra. Fontosak számunkra a közös tapasztalatcserék, az ún. „legjobb gyakorlatok” megismerése, mindezek mellett támogatást kaphatunk és nyújthatunk új termékek kifejlesztésében, valamint az EU gazdaságpolitikájának megismerésében, elemzésében és alkalmazásában.” – nyilatkozta a hír kapcsán dr. Ulrich Anikó.
Az éves közgyűlést követő szakmai szemináriumi vita kapcsán kiadott brüsszeli sajtóközleményt a következő oldalon közöljük.
A garanciarendszerek jelentős mértékben hozzájárulnak a kis- és középvállalkozások hitelekhez jutásához a pénzügyi válság idején
Az Európai Garanciaszervezetek Szövetsége (AECM) 2009. szeptember 24-25-én a franciaországi Nizzában megrendezte éves szemináriumát, amely idén a garanciarendszerek pénzügyi válság idején betöltött szerepével foglalkozott. A rendezvény társszervezői az AECM francia tagszervezetei, a Fédération Nationale des SOCAMA, a SIAGI és az Oséo voltak. A tanácskozás során többen kiemelték, hogy a pénzügyi válság idején a garanciarendszerek segítik a kkv-k finanszírozásának fenntartását, annak ellenére, hogy a hitelfeltételek szigorúbbak, és a gazdasági, illetve kereskedelmi környezet sem kedvező. Ez számos jól működő vállalkozás és munkahely megmentését tette lehetővé, így életben tartva Európa társadalmi és gazdasági kulcsszereplőit, akiknek léte elengedhetetlen a válságot követő mielőbbi fellendüléshez. Az AECM felszólítja az európai és nemzeti hatóságokat a garanciaszervezetek szabályozói és működési keretének továbbfejlesztésére, azok még hatékonyabb működése érdekében.
“Az elmúlt hónapokban a garanciaszervezetek fokozott elkötelezettséget vállaltak a kkv-k hitelhez jutásának elősegítésében, ami jelentős mértékben hozzájárult a válság leküzdéséhez, valamint számos vállalkozás és munkahely megőrzéséhez” – mondta José Fernando Figueiredo, az AECM elnöke az AECM éves szemináriuma alkalmából, amely a garanciaszervezetek pénzügyi válság idején betöltött szerepével foglalkozott. A garanciarendszerek kezességet nyújtanak olyan kkv-k számára, amelyek életképes üzleti projektekkel rendelkeznek, viszont nincs elegendő forrásuk a hitel fedezeteként. A garanciaszervezetek megfelelő felügyelet alatt működő, megbízható pénzügyi közvetítőkként átvállalják a társbankok kockázatát akár 80%-os vagy különleges esetekben még nagyobb mértékben arra az esetre, ha a kis- és középvállalkozások nem teljesítik a törlesztést, ezáltal lehetővé téve, hogy a bankok minél több hitelt nyújthassanak a kkv-k számára. A garanciák révén a bankok csökkenthetik szavatoló tőke követelményüket a hitel garantált hányadára vonatkozóan, és így a refinanszírozási költségeket is. Mindezeken túlmenően a garanciaszervezetek speciális szaktudásuk révén többletértéket jelentenek a hitelek elbírálása során, és ezáltal a bankok pontosabb kockázatelemzés végezhetnek. 2008 decemberében a kkv-hitelek teljes garanciaállománya 57 milliárd euró volt, a kkv kedvezményezettek száma pedig meghaladta a 2 milliót, ami az összes európai kis- és középvállalkozás 7%-át teszi ki.
A válságra adott válaszul, az állami hatóságokkal együttműködve, a garanciaszervezetek a piaci környezethez igazították garanciakínálatukat, elsősorban annak érdekében, hogy kielégítsék a kkv-k egyre nagyobb forgótőke igényét. Ezért többen új termékeket dolgoztak ki, illetve módosították a meglévő feltételrendszerüket, így például csökkentették a garanciadíjakat (olcsóbb garanciák) vagy megemelték a kezességvállalás mértékét (tovább csökkentve a bankok kockázatát).
A garanciaszervezetek működési feltételeinek javítása érdekében az AECM folyamatos változásokat szorgalmaz az EU állami támogatásokra vonatkozó szabályozásában, konkrétan a Garancia Közleményben foglalt mentességi díjak mértékének csökkentését, valamint a de minimis szabályozás szerinti jelenlegi 200 000 eurós támogatási küszöb megkétszerezését (az agrárágazatban 100 000 euróra emelését). Jóllehet az Európai Bizottság által 2008. december 17-én közzétett, az állami támogatásokra vonatkozó átmeneti intézkedések módosítása nagy segítséget jelentett több garanciaszervezet számára, az a korlátozás, hogy a hitelösszeg nem haladhatja meg az éves bérköltséget, indokolatlanul szigorú, haladéktalan változtatásra szorul, vagy legalábbis nem kellene olyan kormányintézkedések esetén alkalmazni, amelyek a kkv-k válság idején történő megsegítésére irányulnak.
A különböző közösségi támogatási programok, különösen a Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (CIP), nagyon hasznosak a hiányok pótlásában. Az AECM tagszervezeteinek egyharmada pénzügyi közvetítőként részt vett az előző többéves programban (MAP). Az AECM hangsúlyozta, hogy ezek az alapok nem csupán a válság idején bizonyulnak kiemelkedően hasznosnak, hanem általában, normál gazdasági környezetben is.
Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány
1054 Budapest, Kálmán Imre utca 20.
