A szántóföldi bemutatók sorát Gyuricza Csaba kezdte, aki az energianövények sorából a szárazsággal szemben toleráns, gyenge talajadottságok mellett is kiválóan növekedő és zöldtömeget fejlesztő fűzparcellát mutatta be. Az első és második éves fűznövekménynél olyan technológiát próbáltak meg kidolgozni, amely egy éves vágásfordulót tesz lehetővé – ez családi házak, kisebb gazdaságok energiaigényeire lehet megoldás a hőenergia előállításhoz. Éves vágásfordulóra érdemes berendezkedni, mert a második éves, felszín feletti biomassza rárakódás lényegesen kisebb annál, minthogy érdemes legyen megvárni a következő esztendőt. A növénytermesztők részéről nagy az érdeklődés az ilyen technológiák iránt. Fontos információ, hogy az ősz folyamán lehet majd benyújtani azokat a támogatási kérelmeket, amelyek értelmében telepítéshez hektáronként csaknem 200 ezer forint igényelhető, illetve a területalapú, valamint energetikai prémium mellett még plusz 50 ezer forint lehet a hektárankénti támogatás.
A DuPont képviseletében Gyulai László a napraforgótáblákban alkalmazható gyomirtás különböző variációt ismertette. Sok olyan kétszikű gyomnövény van, mondta, amelyet hagyományos technológiával a napraforgótáblából nem lehet kiírtani. Az ajánlott szerek használatánál azonban figyelembe kell venni a gyom és a napraforgó fejlettségét is: ne takarjon el sokat a növény felülete a gyomokból, hiszen az a gyom levelén keresztül szívódik fel. A parlagfű például 2 illetve 4 leveles állapotában megfelelő az irtás szempontjából. Az egyszikűek és kétszikűek kezelését egyszerre nem javasolják elvégezni, mert vagy a gyomirtó hatás romlik, vagy a napraforgó károsodik. A bemutatott kezelt és kezeletlen kontroll önmagáért beszél.
A Linzer Agro Trade Hungary Kft. kísérleti felelőse, Vári Rita napraforgó- és kukorica kísérleteket mutatott be. A meghatározó európai műtrágya gyártó és -kereskedő cég elsősorban a Duna menti régióban működik. Kiváló minőségű granulált műtrágyáik elsődlegesen szántóföldiek, de új termékeik a kertészeti kultúrákban is alkalmazhatóak. Műtrágyáik akár 24–36 m szélességű szórásban is használhatók – vetőgéppel a vetéssel egy menetben is kijuttathatók, gyorsan felvehető tápanyagokat tartalmaznak a növények számára. Kísérleteik 2006 óta vannak a SZIE-n, ahol igazolják a termékeik kiválóságát.
A SZIE Szarvasi Mezőgazdasági Karának kandidátusa, Dr. Gergely Ildikó az energia termesztésű kendert mutatta be. A korábban csak textilipari növény betakarítása a virágzáskor történt, viszont a biomassza, mint energetikai célú felhasználási lehetőség felvetette az igényt és a kérdést, hogy a hatalmasra fejlődő növény energiafelhasználásra miként alkalmas. Az energia célú biomassza termesztésének fő célja, hogy olcsó legyen, minél kisebb termelési költséggel. Az energiakender beltartalmi mutatói nagyon jók, alacsony a hamutartalma, és alacsony a hamu ásványi anyag összetétele. A megfigyelések azt igazolták, hogy virágzás után még akár 90%-os további szárazanyaggyarapodás is megfigyelhető. Ennél a növénynél tehát a késői betakarítás lényeges. Ráadásul az energia célra termesztett kender talajra nem kényes, nem kell gyomirtószerezni a gyors növekedés és nagy mérete miatt, valamint nem hajlamos betegségre és kártevőkre sem érzékeny.
A Nitrogénművek Zrt. szakembere, Goda László üzletkötő-szaktanácsadó a silócirokról és a napraforgóról szólt. Elmondta, hogy minden kísérletüket talajvizsgálattal kezdik, mert az objektív megítélés és tápanyagpótlás bármely növényi kultúra esetén csak ennek ismeretében tervezhető. A kapott talajvizsgálati eredménnyel öt éven keresztül tudnak dolgozni. A négyszintű szaktanácsadási rendszer eredménye jól érzékelhető a kontroll parcellán. Műtrágyáik bármely növényi kultúrára rendelkezésre állnak, legyen az alap-, fej- vagy kiegészítő műtrágya – tudnak ajánlani tápoldatokat, tápsókat, öntöző műtrágyákat, levélműtrágyákat. Prémium műtrágyáikban mikroelemek is vannak, komplex műtrágyáik pedig a makro elemek mellett mezoelemeket is tartalmaznak. S míg eddig kizárólag viszonteladókon keresztül értékesítettek, most elindult a direkt értékesítési vonaluk is, így a jövőben közvetlenül a gyárból is lehet rendelni termékeiket.
A Gabonatermesztési Kutató Kht. területi képviselője, Gyulai László fajtasoronként mutatta be azokat a kukoricahibrideket, amelyek a köztermelésben alkalmazottak reprezentánsai. Jól fejlődő 200-as illetve 300-as típusú növényekről beszélt, amelyeket igen korai érés, jó vízleadás és termőképesség jellemez. A 200-as típusok előnye, hogy vetésforgóban jól alkalmazhatók, búza illetve kalászos követheti a szeptemberi betakarítás után. A kutatók a talajminőségek figyelembevételével ajánlják a legjobb fajtákat – a termelők pedig ismerik saját talajukat, tudják, hogy mennyi tápanyagot képesek kijuttatni. A 300-as éréscsoport jellemzője például a jó sűríthetőség, és kimondottan az aszályos időjáráshoz kísérletezték ki. A kisebb csőméret jó ezermag-súllyal kompenzálódik a nagyon jó vízleadású és termőképességű fajtánál.
Nagy János a Saaten Union Hungaria munkatársaként mutatta be kukoricatábláikat. A sztenderd méreteket évről évre 5–8%-kal megnyerő fajta jó szárszilárdságú. A viszonylag alacsony növésű generatív típusok jellemzője, hogy csuhéleveleik vékonyak, gyorsan szétnyílnak, ezért jó a vízleadó képességük. A mai drága energiaigényű világban a 20% alatti betakarításkori vízmennyiség fontos szempont. A viszonylag rövid csövű, magas karotintartalmú fajta jellemzője a narancsos-rózsaszínes árnyalatú mag, így a tojástermelő tyúkállománnyal rendelkezők számára optimális.
A Pioneer Hi-Bred Magyarország Kft.-t Kiss Tamás agronómus képviselte. Idén fajtasorukból 6 hibridet szerepeltettek Gödöllőn, amelyeket ma az üzemi szinten kipróbált legjobbaknak tartanak. Korai, középkorai illetve 400-as éréscsoportú fajták szerepeltek a bemutatón. A cég a nemesítésben az aszály- illetve stressztűrésre való nemesítést tűzte zászlajára. Tavaly létrehozták Hódmezővásárhelyen Közép-Európa legnagyobb nemesítő állomását. A terület ott gyenge talajadottságú, gyakorta aszályos – a nemesítők a szántóföldi viszonyok közé adaptált hibrideket itt tudják legmegfelelőbben nemesíteni. Termékeik szárazságtűrő képességének négy szempontja: a korán vethetőség, a kiváló korai fejlődési erény, a pollen hőtűrő stresszének javítása valamint a zöldszáron érés.
Varjú Ákos a Syngenta kukoricapalettájának jövőbeni 300-as hibridjéről tartott ismertetőt, amely négy éve szerepel már a köztermesztésben és 4. helynél rosszabb eredményt még nem produkált. A tavalyi aszályos esztendőben is az első számú hibridként betakarított termékként aposztrofálták. Korai vetésű, jó hidegtűrésű fajtájuk méltán elismert és sikeres. Másfél-két héttel korábbi vetés esetén 1–2%-osnál jobb vízleadás volt tapasztalható. Nem csak intenzív körülmények között, hanem gyengébb és heterogén talajokon is jól alkalmazkodó hibrid. Az előadó hangsúlyozta, hogy nem árt azonban egy hosszabb tenyészidejű hibrid vetése sem, hiszen a később induló, később virágzó növény még az érési időszak végén jelentkező csapadékot is beépíti.
Elmondta azt is, hogy a biztonságos takarmányozás egyik alappillére lehet a cirok. Hektáranként 80–100 tonna is betakarítható egy ciroktábláról, ez mindenképpen hatalmas energia, biomasszára is alkalmas. A növény egy késői kukoricaidőnek megfelelő igényű, kedveli a kicsit melegebb talajt, ezért a kukoricavetés végén érdemes vetni, 180–200 ezer tővel hektáranként. A bugás cirok cukortartalama igen magas, így az állatok szívesen fogyasztják, silóban a kukoricával pedig nagyon jól erjed. Energiaértéke ugyan alacsonyabb a silókukoricáénál, de zöldtömegben gazdag, és minden évjáratban (aszályos évben is) alacsony hektárköltség mellett termeszthető. Ha a gazdálkodó biztonsággal szeretne jó takarmányt, akkor ez az aszálytűrő növény kiválóan alkalmas.
A gyepgazdálkodási bemutatót Tasi Julianna, a Növénytermesztési Intézet Gyepgazdálkodási Főosztályának munkatársa tartotta. A résztvevők megtudhatták, hogy 2007-ben sikerült anyagi forrásokat szerezniük külső támogatóktól elképzelésükhöz, hogy a kétszintűvé vált agrágazdálkodói képzés részeként a gyakorlati alapkövetelményt a gyepgazdálkodással is kibővítsék. Kizárólag magyar, szarvasi és keszthelyi 11 faj különböző fajtái láthatók a parcellákon. A talajvizsgálatok szerint a területen átlagban másfél százalék humusszal lehet számolni, a talaj egy része gyenge, errodált, csapadékellátottsága (júniust kivéve) 15–20 mm/hó. Bár a gyep májusban a legszebb, ilyenkor azt tudjuk megfigyelni, mely fajok élnek, melyek bírják a szárazságot, milyen termésmennyiséget produkálnak. Idén diplomaterves hallgatók számára hasznosítási kísérletet állítottak be, ahol keresztirányú sávokban a tápanyagreakciók figyelhetők meg.
