| Május | Június | Július | ||||||||||||
H |
| 6 | 13 | 20 | 27 |
| F1 | 10 | 17 | F2 | 1 | Vá1 | F3 | 22 | Vá2 |
K |
| 7 | 14 | 21 | 28 |
| F1 | 11 | 18 | F2 | 2 | 9 | F3 | 23 | 30 |
Sze | 1 | 8 | V1 | 22 | 29 |
| V2 | 12 | 19 | V3 | 3 | 10 | V4 | 24 | 31 |
Cs | 2 | 9 | 16 | 23 | 30 |
| 6 | 13 | 20 | 27 | 4 | 11 | 18 | 25 |
|
P | AI1 | 10 | 17 | AI2 | 31 |
| 7 | AI3 | 21 | 28 | AI4 | 12 | 19 | AI5 |
|
Szo | 4 | 11 | 18 | 25 |
| 1 | 8 | 15 | 22 | 29 | 6 | 13 | 20 | 27 |
|
V | 5 | 12 | 19 | 26 |
| 2 | 9 | 16 | 23 | 30 | 7 | 14 | 21 | 28 |
|
A naptár jelzéseit követve az anyák egyik felét május 3-án (pénteken) termékenyítik (AI1), a másik felére május 24-én kerül sor (AI2). Az első csoport vemhességvizsgálata (V1) a 12. napon (május 15-én) végezhető. Az üresen talált anyák a másik csoporttal együtt május 24-én (AI2) inszeminálhatók újra. Az első csoport fialása június 3-4-én esedékes (F1), az elletőláda szombaton (május 31-én) bekészíthető. A választás 35 naposan, július 8-án, illetve 29-én (Vá1 ill. Vá2) végezhető. A naptárra tekintve látható, hogy a fontosabb munkák hosszú időre előre tervezhetők.
A rendszer előnye, hogy a fialás és az újratermékenyítés között viszonylag rövid idő (10-11 nap) telik el és az üresen maradt anyanyulakat is hamar lehet inszeminálni. Az anyanyulak így jól kihasználhatók, rövid az üresen állás időszaka. A fialás után 10 nappal történő vemhesülés nem terheli meg az anya szervezetét, 35 napos nyulak is érettek a leválasztásra. Elvileg 3 hetente van vágóérett nyúl, a gyakorlatban azonban a gyorsabban felnövő nyulak hamarabb értékesíthetők, ezért általában kéthetente van vágónyúl eladás. Így a telep bevétele folyamatos, a tápvásárlást az árbevételből fedezni lehet.
Külföldön sok telepen a teljes állományt egyszerre termékenyítik, így csak 6 hetenként (42 naponként) van inszeminálás. A rendszer előnye, hogy az összes anyanyúl azonos szaporodási-nevelési fázisban van, ezért az adott fázishoz igazodó takarmányozásuk könnyen megoldható. A hízlalás az elválasztást követően 40 napig tart, így a 42 naponként leválasztott csoportok (2 napos takarítással és fertőtlenítéssel) ugyanabban az istállóban (ketrecben) nevelhetők. Ez a rendszer azonban csak akkor valósítható meg, ha a vágónyulak 2,3-2,4 kg-os súlyban kb. 70 naposan értékesíthetők. Nagyobb súlyra hízlalásnál (nálunk általában 2,5 kg az átvételi súlyhatár, az átlagsúly 2,6-2,7 kg) ugyanis az épület a következő csoport leválasztásának időpontjára még nem ürül ki.
Néhányan 35 naponkénti (5 hetenkénti) termékenyítést végeznek. Ebben az esetben az anyákat a fialás utáni 3-5. napon kell inszeminálni. Bár közvetlen fialás után az anyák nagy része ivarzik, de néhány nap múlva már alig található ivarzó egyed. Ezen a mélyponton csak akkor lehet az anyákat eredményesen termékenyíteni, ha előtte ivarzásszinkronizálás céljából PMSG-vel leoltják őket. A módszer e hátránya ellenére egyre többen próbálják ki, hiszen a fialás és az újratermékenyítés közötti időszak a lehető legrövidebb, az évi fialások száma a legtöbb. Figyelembe kell azonban venni, hogy a fialás után vemhesült anyák ivadékait legkésőbb 30-32 napos korban le kell választani, hiszen az anyanyulak néhány nap múlva ismét fialnak.
A mesterséges termékenyítés lépései:
- Az ondó levétele mûhüvellyel. (A bak anyára ugrik, a mûhüvelyt az ivarnyílása közelébe helyezik.)
- Az ondó makroszkópos (mennyiség, szín, szag) és mikroszkópos (sûrûség, mozgás) vizsgálata.
- Hígítás (10-20-szoros). Általában kész hígítókat használnak, de recept-leírások is találhatók.
- Inszeminálás: a hígított ondó pipettába történő felszívása és a méhszájhoz juttatása.
- Hormonális kezelés (Ovurelin a combizomba, az inszeminálással egyidőben).
Mesterséges termékenyítéskor az ivarzó anyák jobban vemhesülnek, mint azok, amelyeken nem látszanak az ivarzás tünetei (1. ábra). Sajnos a fialás utáni 10-11. napon az ivarzás nem kifejezett. Ennek oka, hogy a tejtermelésért és a szaporodásért felelős hormonok gátolják egymás hatását. Ebben az időszakban a tejtermelés még gyors ütemben emelkedik. A probléma megoldására, illetve csökkentésére több lehetőség kínálkozik. Legáltalánosabb az ivarzás-szinkronizálás, a termékenyítés előtt két nappal adott PMSG hormonnal (Enzaprost) az ivarzás kiváltása. Ezzel a hormonnal kapcsolatban tudni kell, hogy nagy molekulasúlyú, ezért gyakori, ismételt használata esetén az anyákban ellenanyag-képződés indulhat el és emiatt (több kezelés után) a vemhesülési arány romlik, egyre több lesz a meddő anya (2. ábra). Ez a kockázat csökkenthető, ha a lehető legkisebb dózisban (max. 20 NE PMSG) adják a hormont, illetve csak a szükséges esetben kezelik a nyulakat. A még nem fialt, illetve az üresen maradás miatt későbben termékenyített anyáknál nincs semmilyen hatása, ezért oltásuk felesleges.
Újabban az ivarzás kiváltására ún. biostimulációs módszereket kezdenek alkalmazni. A fenti problémák (ellenanyag-képződés) mellett ugyanis az EU egyre jobban korlátozza a (felesleges) hormonális kezelést. Ilyen természetszerszerû módszer az inszeminálás előtti napon egy szoptatás kihagyása (az elletőláda elzárása), vagy a termékenyítés előtt egy héttel a megvilágítás hosszának növelése. A nem szoptató anyáknál a ketreccsere is előnyös lehet.
A GnRH (Ovurelin) kezelés nem hagyható el. A házinyúl ugyanis nem spontán ovulál, valamilyen ingerre van szükség a petesejtek leválásához. Természetes fedeztetéskor a bak párzási mozgás indítja el a hormonális reakciót, mesterséges termékenyítéskor Ovurelinnel érjük el ugyanezt az eredményt. (A GnRH kis molekulasúlyú vegyület, használatának semmilyen káros hatása sincs.)
Külföldön több helyen találhatók központi baktelepek. Itt a legjobban elterjedt hibridek (esetenként fajták) szülőpár baknyulai megtalálhatók. A termelőnek nem kell bakot tartania (minden tenyészketrecben anya van), és a bakteleppel megkötött szerződés értelmében az adott időben mindig megkapja az igényelt ondót. Ezt a központból elviheti, vagy postán adják fel neki. A termékenyítést végezheti maga a termelő, de inszeminátor segítségét is igénybe veheti. A baktartás költségének megspórolásával szemben jelentkezik a magyar viszonyok között drágának tekinthető ondó ára (esetleg az inszeminátor költsége is). A jó eredmények és tapasztalatok miatt egyre többen veszik igénybe a központi baktelep szolgáltatását.
Nálunk is történt próbálkozás központi baktelep létrehozására. Ez több évig üzemelt is, de egy-két éve befejezte tevékenységét. Lehetőség van ugyanakkor a tenyésztelepekről ondó vásárlásra. Nyulak termékenyítésére specializálódott inszeminátorok is dolgoznak az országban. Néhány telep velük köt szerződést, ők tenyésztelepről szerzik be az ondót és az adott napon elvégzik a termékenyítést.
A termékenyítés menete minden esetben egyforma, a módszer azonban több rendszerben is megvalósítható. Legegyszerûbb a legtöbb helyen beváltat követni, az anyaállományt két részre osztani, fialás után 10-11. napon, 3 hetente (pénteken) termékenyíteni. Esetenként a nyúltelep adottsága miatt más rendszert is érdemes lehet kipróbálni.
Dr. Szendrő Zsolt
egyetemi tanár
Kaposvári Egyetem