2024. október 6. vasárnap Brúnó, Renáta

A kelési százalék és a keltetési higiénia közötti összefüggés

Agro Napló
A kelési százalék a tojóállományok termelésének egyik fõ gazdasági mutatója. A keltetõgépbe rakott összes tojás és a belõlük kikelt I. osztályú naposmadár arányát értjük alatta. Ez a szám igen eltérõ lehet madárfajonként és fajon belül fajtánként is. A kelési % függ még a tojások termékenységétõl, itt pedig keresztezésenként és hibridenként is nagy különbségek mutatkoznak, valamint függ a termékeny tojások keltethetõségétõl is. Az utóbbit szintén sok, az alábbiakban felsorolt külsõ és belsõ tényezõ befolyásolhatja.
I.1. A tojóállomány típusa
Házityúknál a tojótípusú állománynál magasabb, hústípusúnál alacsonyabb a keltethetőség. A testtömeg növekedésével fordított arányosság is megfigyelhető.
2. Tojóállományok életkora
Különböző madárfajok jellemzően más életkorig termeltethetők gazdaságosan
Pl. tyúk: 1-2 év, kacsa: 2-3 év, lúd: 3-4 év.
3. Tojóállományok megfelelő takarmányozása.
4. Tojások minősége
I. osztályú: a fajtára jellemző nagyságú, szabályos alakú, formájú, hibátlan felületû tojás.
5. Tojások szennyezettsége:
A megtermelt tojásokat védenünk kell a környezetükben lévő szennyeződésektől. Ez rácspadozaton tartott tojóállományoknál nem okoz jelentős problémát, míg mélyalmos tartásnál és víziszárnyasoknál komoly gondot jelenthet. Itt a környezet lehető legnagyobb tisztántartásával:
- gyakori tojófészek almolással és tojófészek fertőtlenítéssel / fontos, hogy a szalma eleve penészmentes legyen, de még előnyösebb a puha gyaluforgács használata./
- a tojások gyakori gyûjtésével
- tojásmosással és tojásfertőtlenítéssel védekezhetünk.

A tojások fertőtlenítése egy kényes, nagy körültekintést igénylő folyamat, amellyel még kárt is okozhatunk. Az lenne az optimális, ha szét lehetne válogatni az ún. fészektiszta és a szennyezett tojásokat, mivel az előbbinél elég lenne egy 39 C-os vizes öblítés és ezzel a héjon levő védőréteget sem károsítanánk feleslegesen. A láthatóan szennyezett tojásokat viszont, először is meg kell tisztítanunk enyhe nyomású 37-39 C-os vízsugárral, mert szennyeződésekben kórokozó mikroorganizmusok húzódhatnak meg, és a piszokban a kémiai szerek hatékonysága is csökken.
Alacsonyabb hőmérsékleten túlságosan lehûl a tojás, magasabbal pedig leforrázzuk, a túl erős vízsugár pedig szinte bepréseli a szennyeződéseket a tojás pórusaiba.
A tisztítás és a fertőtlenítés a tojásmosó-gépben egy fázisban is történhet. A kémiai anyagokkal történő kezelés célja a felületen lévő fertőző anyagok /baktériumok, vírusok, gombák/ eltávolítása ill. számuk csökkentése.
Ma már a gáz, folyadék, és szilárd halmazállapotú fertőtlenítőszerek széles skálája áll a szakemberek rendelkezésére. Évtizedeken át széles körben használt fertőtlenítőszer volt a keltetőkben, a 2-3 %-os formalin oldat ill. a belőle fejlesztett formaldehid gáz, a tojás fogadásakor ill. gépbe rakáskor, és bújtatáskor. Jól bevált a fertőző anyagokkal szemben, azonban bizonyított rákkeltő hatása miatt használatát betiltották. A klóros fertőtlenítőszerek közül a legelterjedtebb a klór- vagy hidroxigén-lúg /H-lúg 3-5 %-os oldata, amely mind a keltető padozatának és eszközeinek, mind a tojás felületének fertőtlenítésére megfelel.

A jódtartalmú fertőtlenítőszerek /Iosan, Incosan/ 1-2 %-os oldata hatásos, de kevésbé drasztikus szerek, amelyek főleg penészgombás fertőzöttség esetén jól használhatók a környezet és a tojáshéj fertőtlenítésére egyaránt. Hátrányuk, hogy fehérje természetû szennyező anyagok nagymértékben rontják a hatásfokukat.
A qvaterner-ammóniumsókat /Bromosept, Bradophen/ ki kell emelnünk a keltetés során felhasznált fertőtlenítőszerek közül, széles körû alkalmazhatóságuk, kiváló hatékonyságuk miatt. Egyaránt megfelel 0,5-1 %-os oldatuk tojófészkek fertőtlenítésére, héjkezelésre, a keltetés során, lámpázások után a párásító vízbe keverve./
A kombinált fertőtlenítőszerek /Virkon-S/ egyre elterjedtebbek, bennük a többféle hatóanyag előnyeit próbálják kihasználni. Meg kell még említeni a keltetés során rettegett penészgomba /Aspergillus/ fertőzöttségre hatékony speciális anyagokat /Clinafarm spray és füstölőgyertya/ amelyek a tojástárolókban és a zárt gépekben egyaránt tojáskárosodás nélkül használhatók. A fertőtlenítőszerek után térjünk rá a keltetési higiénia alapvető kérdéseire.

Személyi higiénia
A fekete-fehér öltöző használata, a kéz- és lábfertőtlenítők használata a bejáratnál és az elő- és utókeltető terem között is.

Tojáshigiénia
- A tojástároló fertőtlenítése.
- A keltetőbe csak tisztított és fertőtlenített tojás kerülhet.
- A tojás és a naposállat útja nem keresztezheti egymást az üzemen belül.
- A keltetőgépek fertőtlenítése a két kelés közötti időszakban, a tojások gépberakása előtt, és kiemelten fontos a bújtatógép fertőtlenítése a kelés végén.
- Külön légterû elő- és utókeltető terem.
- A törött, befulladt és záp tojások lehető legkorábbi eltávolítása a légtérből zárt konténerbe.

Ahol e feltételek mind adottak, és sikerült a leghatékonyabb, a technológiának legmegfelelőbb fertőtlenítési technikát kialakítani, bízhatunk benne, hogy a genetikailag elérhető legmagasabb kelési %-ot fogjuk elérni.


Dr.Simonné Dr.Hódosi Szilvia
Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?