A kondíció pontozás egy szubjektív mérése a test zsírtartalmának és szövet raktározásának, amelyet monitorként használnak a takarmányozás és állategészségügyi státusz ellenőrzésére a tejelő tehenészetekben (különböző laktációs stádiumban végzett vizsgálatok szerint a kondíció bírálat - body condition score (a továbbiakban BCS) örökölhetősége (hereditabilitása) 0,2-0,28 közötti (Veerkamp, 1998)). A kondíció pontozást Ausztráliában kezdték el, hogy a juhok zsírellátottságát megbecsülhessék. Angliában hasonló okból lett bevezetve, és kiterjesztve a húsmarhákra. A kondíció pontozást mint egy szubjektív metódust használunk arra, hogy megbecsüljük a testtartalékokat juhnál, húsmarhánál, és tejelő tehénnél. A módszer azon alapszik, hogy vizuálisan és tapintással a test zsír raktározását meg lehet becsülni a hátsó illetve a farrészen. A kapcsolatot a kondíció pontozás és a test zsírtartalma között a vágóhídi vizsgálatok után állapítható meg, a különböző kondíciójú tehenek levágása után. Habár a kondíció pontozás egy jó indikátora a zsírtartalomnak, de a tenyésztők más véleményen vannak a zsírtartalék megállapításának egyedüli igazáról. A tejelő tehén ugyanis általában több zsírt raktároz belsőleg, mint a hústipusú tehén. A kondíció bírálat pedig csak a sub-cutan (bőr alatti) zsír megítélését eszközöli, és egy azonos kondíció pontszámú tejelő és hústípusú tehén között valószínûleg a tejelő típusú tehén teste rendelkezik több zsírral. A kondíció pontozás lehet egy indirekt indikátora az egészségügyi állapotnak. A kondíció vesztés a szárazonállás időszakában összefüggésbe hozható anyagforgalmi vagy szaporodásbiolóbiai betegséggel, és gyengébb reprodukciós teljesítménnyel. De ugyanakkor a magas kondíció is hajlamosíthat a betegségekre - 3,5 elléskori BCS pontszám felett a tehenek hajlamosak lesznek a ketózis kialakulására Megvizsgálva az elléskori kondíció/testsúly összefüggést megállapítható, hogy az újravemhesülés szempontjából a kondíció fontosabb mint a testsúly. A kondíció pontok veszítése már az ellés előtti két hétben elkezdődik, ha a takarmány felvétel csökkenni kezd nagy termelésû állományoknál.

A kondíciópontok hatása a termékenyülésre: 1. táblázat
Kondíciópontok termékenyítéskor	n	100 termékenyítésre született borjak száma
1.5	12	8
2.0	72	43
2.5	124	64
3.0	211	78
3.5	31	77
Forrás: Van Niekerk (1982).

Bebizonyított tény, hogy az élősúly és a testtömeg gyarapodás erős negatív korrelációban van az ellés és a tüszőaktivitás megkezdésének időtartama között (tehenek erősen negatív energia balansszal gyengébb szaporaságot mutatnak). A könnyebb tehenektől elvárjuk hogy jobb negatív energia balanszban legyenek, mert az élősúlyuk hozzájárulása a BCS-hez csekélyebb. Wright (1984) megbecsülte, hogy egy egység vesztése a kondíciós pontszámban 3200 MJ metabolikus energia felhasználást jelenthet, viszont ugyanezen pont visszaszerzése már 6500 MJ metabolizálható energia bevitelét jelenti a takarmányon keresztül. Azok a tehenek amelyek alacsony BCS pontszámmal kerülnek szárazraállításra (2,77), a szárazonállás időszaka alatt is kondíciót veszítenek.Ha a bevitt energia az állat igényét mát fedezi, ezután a test raktározni kezdi zsír formájában. Ha az energia bevitel elmarad az igényelttől, az állat a tartalékait kezdi feldolgozni. Ez az oka a gyenge kondíciónak, amikor a nagy termelés energia igényét nem tudjuk kielégíteni (például egy nagy termelésû tehén esete a laktáció első felében).

Összefüggés a kondíció és a test zsírtartalma között 2. táblázat
1 – 5 pontos rendszer	1 - 9 pontos rendszer	Test zsírtartalma (%)
1	1	5.0
1,5	2	9.4
2	3	13.7
2,5	4	18.1
3	5	22.5
3,5	6	26.9
4	7	31.2
4,5	8	35.6
5	9	40.0
Forrás: Fox et al., 1992.

Előidézhetik a kondíció visszaesést betegségek, paraziták, gyenge minőségû takarmányok, és csökkentett szárazanyag felvétel egyaránt. Gyenge kondíció maga elé vetíti a gyenge szaporodásbiológiai mutatókat, anyagforgalmi betegségeket, és a nagyfokú hajlamosságot a parazitás betegségekre. A magas kondíciós pontszámoknak az oka hogy az állatot az igényelt energiaszint felett etetjük. Ez előfordul néha a szárazonálló tehenek takarmányozásakor. A nagyon magas kondíciós pontszám egyaránt eredményezhet anyagforgalmi zavarokat, alacsony fertilitást, és elveszített takarmány hasznosulást. Az optimális termelés biztosításához, és a nyereségességhez a teheneket ideális kondícióban kell tartanunk igazodva a termelési vagy szaporodásbiológiai ciklusuk igényéhez. A kondíció pontozás egy visszakapcsolás a management részére a munkájukról. Az alultakarmányozás negatív hatásai legjobban az üszőkön és a nagy termelésû teheneken mutatkoznak meg. Az ellés utáni testsúly vesztés következménye az alultakarmányozásnak és a magas tejtermelésnek, amelyek meghosszabítják az ellés utáni anösztruszos állapotot. Azok a tehenek amelyek ellés után magasabb energia tartalmú takarmányt fogyasztottak, előbb megtermékenyültek mint azok amelyek alacsonyabb energiatartalmút fogyasztottak. Annak ellenére hogy a fehérjetartalmat nagy tisztelet övezi, kevésbé fontos a szaporodásban ellenben az energiával, viszont az alacsony fehérjetartalom is okozhat zavarokat az újravemhesülésben. A szárazonálló tehenek takarmányozásának a közelgő kondíció fenntartásra kell céloznia. A szárazonálló teheneknél nem ismerhetünk kondíció vesztést. Tehát még a kövér teheneket sem ítélhetjük diétás adagra. Tanulmányok bizonyítják, hogy a szárazonállás alatti kondíció vesztés hajlamosító tényező a zsír-máj szindróma kifejlődésére az ellés utáni időszakban. A teheneknél fent kell tartanunk a kondíciót, és 0,5-0,7kg/nap testtömeg gyarapodást kell elérnünk az állatainkkal

A különböző kondíció bírálati rendszerek

Számos BCS rendszer létezik a világon napjainkban, amelyeket használnak a gyakorlati szakemberek. Ezen rendszerekben a bírálati módok hasonlóak, csak a pontszámok különbözőek. Például az Angol szisztéma 0-5 között pontoz ½ pontos növekményekkel, így ezen rendszerben 11 különböző pontszámot adhat a bíráló. Az Ausztrál rendszer 1 és 8 között bírál. Az USA BCS rendszere Virginiában lett kifejlesztve adaptálva az Angol szisztémát, és 1-5-ig pontozva.

A különböző kondíció bírálati rendszerek: 1 2 3 4 5 Virginia system Wildman et al., 1982 (24) 0 1 2 3 4 5 British system Mulvany, 1981(20) 1 2 3 4 5 6 7 8 Australian system Earle, 1976 (6)

Minden tejtermelésben és testtömegben bekövetkező változást át lehet alakítani a Virginiai 1-5 pontos rendszerre, ezáltal kerülve el a zûrzavart tehenészetünkben.

Néhány javaslat a helyes kondíció kialakítására:

A kondíció pontszámot ellésig növeljük fel 4-re, a tejtermelés és a tej zsírtartalma növekszik a korai laktációban, ha a tehén takarmányadagjában elegendő rost található

A tehenek 3 fölötti BCS ponttal az ellésnél korábban éri el a tejtermelési csúcsot, és magasabb lesz ez a csúcs. A magasabb BCS pontú tehenek, bármennyire is meglepő, relatíve alacsonyabb perzisztencia görbét írnak le, mint az alacsonyabb kondíciójú pontszámú társaik görbéi.

A tehén a testtartalékait a korai laktáció tejtermeléséhez használja fel, a szárazonállás időszakában nincs szüksége ezen tartalékolt táplálóanyagokra. A laktációban lévő tehén a takarmány metabolizálható energiatartalmát csak 75%-os hatékonysággal használja fel a test tartalékainak mobilizálásához képest. A szárazonálló tehén csak 60%-os hatékonysággal teszi mindezt. Ez körülbelül 15-25%-al több takarmány tartalékolását jelenti a szárazonállás időszakában a laktációban lévő tehenekhez képest. Egy tanulmány azt bizonyította be, hogy azok a tehenek, amelyek úgy voltak takarmányozva a szárazonállás időszaka alatt, hogy elérjék a kívánt BCS számot, nem hoztak többlet gazdasági hasznot, mind azok az állatok amelyeknél egy óvatos energia input-output kalkulációval takarmányoztak.

A szárazanyag felvétel általában kevesebb, és kondícióvesztéssel jár a laktációban a kövér teheneknél (4 BCS fölött), mint az optimális kondícióban lévő egyedeké (3-4 BCS között). A magas kondíció pontszámú egyedek kevesebb energiát vettek fel a takarmányból, és a kondíciós pontvesztésük a laktáció alatt magasabb volt a kívánatosnál (a jó: 1 BCS pontvesztés). Ahhoz hogy csak optimális pontvesztést szenvedjen el az állományunk, jó takarmány managementre van szükség a laktáció korai szakaszában. A korrekt kondíció az ellésnél kiegészíti a napi adag energia felvételét, ezáltal maximalizálva a tejtermelést. Az alacsony kondíció pontszámú tehenek (3 alatt) ellés után több takarmányt fogyasztanak, és előbb kezdenek el a testtömegükben gyarapodni mint a magasabb BCS pontszámú társaik. Ezek alapján úgy tûnik, hogy egy kisebbfajta előny mutatkozik azoknál a teheneknél, amelyek magasabb BCS pontszámmal (4 felett) mennek bele az ellésbe ott, ahol az ellés utáni takarmányozás kiváló színvonalú. Ez természetesen függ az állomány átlagos laktációs tejtermelésétől. Ez a stratégia kevésbé igaz azokra a tehenészetekre ahol a kiváló takarmány management nem tudja ellensúlyozni az energia igényt (40-45 liter tejtermelés/nap)

A rendkívül magas kondíció pontszám az ellésnél nem kívánatos. Tehenek 4 fölötti BCS pontszámmal, különösen ha ez kombinálódik egy hosszú laktációval, és hosszú szárazonállási időszakkal (>70 nap), és gyenge takarmányozással, alacsonyabb tejtermelést , több anyagforgalmi problémát és gyengébb újratermékenyülést produkálnak. Gyakran ezeknél az állatoknál a zsír-máj szindróma fejlődik ki. Egy kísérlet bebizonyította, hogy sok elhízott tehénnél nem fejlődött ki a zsír-máj szindróma akkor, ha a BCS pontvesztésük kevesebb volt mint 1 a laktáció első harmadában.

Minél gyakrabban pontozzuk a teheneinket, annál jobban ki tudjuk védeni a test tartalékaiban beálló változást. Ideális esetben a teheneket havonta-kéthavonta kellene bírálnunk. A legtöbb tehenészetben ez képezi a vita tárgyát, és ezt a gyakorlatban nem alkalmazzák. A rutinból végzett BCS pontozás a jól kézben tartott állományoknál csökkenti az extra munkát, és eredményessé teszi a dolgozókat. Például kondíció pontozás ellés után, a termékenyítés időszakában, a gyógykezelések időszakában ajánlatos. A legkedvezőbb időszak a bírálatra a laktáció közepén van, de ezen időszak bírálata el fog tûnni. Fontos lenne, mert ha ebben az időszakban a respiráció túl sok test tartalékot emésztett fel, még van idő arra, hogy egy jobb minőségû takarmányozással visszahozzuk a késői laktációban. Az ilyen mértékû feljavítás a 60 napos szárazonállási időszakban bonyolult és veszélyes mûvelet, amely egyben költséges takarmányozást is feltételez ebben az időszakban. A következő időszakok a minimálisan szükségesek amikor minden egyednél a kondíció bírálatot el kell végezni:

1. Ellésnél
2. Az ellés utáni 5-6 héten (körülbelül ez a csúcstermelés időszaka)
3. A 150-200 napok körül elléstől számítva (a középső stádiumában a laktációnak)
4. Szárazra állításkor

Ezekben az időszakokban a teheneket a következő táblázat alapján kell elbírálni:

Az ajánlott kondíciópontszámok tejelő tehenészetekben a kritikus időszakokban
A bírálat ideje	A megkívánt pontszám	Elfogadható érték
Tehenek
ellésnél	3,5	3,0-4,0
csúcstermelésnél	2,5	2,0-2,5
laktáció közepén	3,0	3,0-3,5
szárazra állításkor	3,5	3,0-3,5
Üszők
6 hónapos	3,0	2,5-3,0
termékenyítésnél	3,0	2,0-3,0
ellésnél	3,5	3,0-4,0
Jeffrey K. Reneau and James G. Linn 1989

Ha a kondíció pontszám kívül esik az elfogadható értéknél, a managementnek lépéseket kell tennie annak érdekében hogy kijavítsa. A legfontosabb dolog, hogy észrevegyük a kondícióban bekövetkező változást bármely bírálatnál az előzőhöz képest. Ehhez szükséges a korrekt pontszám és bírálat feljegyzések, amelyek segítik a tenyésztők munkáját.

Muzsek András

Címlapkép: Getty Images