· Elismeri és támogatja a kis földterülettel rendelkező, csak a család ellátására berendezkedő gazdálkodókat is.
· Lehetőséget ad olyan fejlesztésekre, amely révén a korábbi kis és közepes vállalkozások célirányos fejlesztés révén betagozódhatnak az árutermelés rendszerébe.
· A rendelkezésre álló támogatási keretből, a korábbiaknál nagyobb támogatást kaphatnak a piac szervezését, a minőség javítását, az értékesítés szervezettebbé tételét szolgáló tevékenységek.
A 2002. évi támogatási rendszer új eleme és kiemelten szerepel a támogatási célok között a Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program.
Az árutermelő vállalkozások általában többirányú termelésre rendezkedtek be. A termeléshez szükséges teljes berendezésüknek különböző részarányát képezik a növényvédelmi létesítmények és eszközök. A kizárólag csak a szántóföldi vagy kertészeti kultúrák termesztésére szakosodott vállalkozásoknál, a növényvédelem technikai hátterének optimális szinten történő kialakítása meghatározó szereppel bír gazdálkodásuk eredményességének szempontjából.
A növényvédelem technikai hátterének berendezését befolyásoló legfőbb tényezők az alábbiak:
· A gazdaság területe, termelési profilja (termelt növények, a táblák területe és szétszórtsága stb.).
· Földrajzi, éghajlati adottságok.
· A károsítók előfordulásának gyakorisága, mértéke.
· A károsítók elleni védekezés lehetséges módjainak kiválasztása.
· Az alternatív védekezési lehetőségek gazdaságossága.
A gazdaság területe és termelési jellege meghatározza a permetezőgépek szükséges mennyiségét. A domborzat és a táblaméret közvetlenül befolyásolja a gépteljesítményt. A növényvédelmi eljárás szigorúan időhöz kötött feladat, így kedvezőbb területi adottság és táblaméret mellett kevesebb, fordított esetben több permetezőgépre van szükség ugyanazon feladat megoldásához.
A növényvédelmi berendezkedést alapvetően befolyásolja, hogy milyen károsítók milyen gyakran és milyen mértékben, a védett növény fejlődésének mely szakaszában történő előfordulásával kell számolni. Ennek megállapítása a várható károsító folyamatos megfigyelését és felmérését teszi szükségessé. Ezeket a megfigyeléseket és felméréseket terület és időbontásban úgy kell elvégezni, hogy a számszerûsített adatok megbízható alapul szolgáljanak a növényvédelmi feladatok meghatározásához és a szükséges növényvédelmi eszközök mennyiségének megállapításához. Gyakorlati kívánalom, hogy a megfigyelt adatok rögzítése táblánként történjen.
A felmérések alapján meghatározhatók az egymást követő időszakok növényvédelmi feladatai és azok mennyisége. A részletesen felmért és a megállapított feladatokból kiindulva elvégezhetők a növényvédelmi gépszükségletre vonatkozó számítások.
Az időjárás okozta hatások, általában kisebb-nagyobb mértékben módosíthatják a feladatok alapján megállapított permetezőgép igényt.
A védekezést csak bizonyos előre meghatározott, a védett növény és a támadott károsító bizonyos fejlődési stádiumához kötött időpontban lehet végrehajtani úgy, hogy arra általában 2-3 napnál, néhány károkozónál 3-6 napnál több idő nem áll rendelkezésre. A tervezésnél mindig a kevesebbet vegyük figyelembe, mert a szeszélyes időjárás a rendelkezésre álló napok számát általában a felére csökkenti.
A permetezésre alkalmas napok számának ismerete a növényvédelmi munkák tervezésénél és szervezésénél feltétlenül szükséges.
A permetezésre alkalmas napok száma
A permetezésre alkalmas órák különbözőképpen oszlanak meg. A táblázatban jelzett „alkalmas napok” a permetezésre részben vagy egészben alkalmasak, de az is lehetséges, hogy a kedvezőtlen időjárás napokig lehetetlenné teszi a munkát. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a naptári napok többségén a tavasztól-őszig, tehát a növényvédelmi munkák időszakában a korareggeli és késődélutáni, esti és az éjszakai órák alkalmasak a permetezésre.
Biológiai vagy meteorológiai szempontból, a nem megfelelő időben végrehajtott védekezés eredménytelen, vagy csökkent mértékû. A helytelen időzítés nemcsak jelentős terméskiesést okozhat, hanem a termelésbe fektetett előző ráfordítások is veszendőbe mennek.
A berendezkedés során minden esetben mérlegelni kell, hogy a várható károkozók ellen milyen védekezési módok, és eszközök alkalmazására van lehetőség, és melyik lesz azok közül a leggazdaságosabb. Nem hagyhatók figyelmen kívül az agrotechnikai és biológiai védekezés lehetőségei sem!
Külön mérlegelendő a növényvédelmi védekezéseknél alkalmazható gépi eszközök használatának gazdaságossága. Azonos feladatot többféle gyártmányú és típusú, továbbá saját vagy a növényvédelmi munkákra szakosodott gépi vállalkozóktól igénybe vett permetezőgépekkel is meg lehet oldani. Így a gazdálkodónak módjában áll a számára kedvezőbb, gazdaságosabb megoldást választani.
Címlapkép: Getty Images
