A telepítéshez a talaj előkészítse tulajdonképpen az elővetemény betakarítása után indul, amit nyáron a gabonák lekerülését követő mielőbbi tarlóhántással ajánlatos kezdeni. Így a lezárt, növénymentesen tartott talaj nem szárad tovább és mélyebben, az ezt követő csapadékokból és a talaj kapillárisaiban mozgó belső párából több marad a földben. Ez nagymértékben segíti a trágyaszerek és/vagy talajjavító anyagok kiszórása utáni mélyszántás, forgatás vagy mélylazítás munkaminőségét, hatékonyságát és nem utolsó sorban a vonóerő igény csökkenését.
Visszatérve a gyepesítéshez:
A környezetkímélő technológiában mindenütt javasolt a sorköz füvesítése, ahol a vízgazdálkodás lehetővé teszi. Ezt a gyümölcsfaj, a fûfajok vízigényének és a csapadék mennyiségének, eloszlásának együttes figyelembevételével lehet mérlegelni. Ugyanakkor tekintettel kell lenni a gyepesítés előnyeire és a miatta előálló esetleges negatívumokra.
Előnynek számít a munkamûveletek időbeli és könnyebb elvégezhetősége, talajtömörödés csökkenése, a természetesebb élettér az ültetvényben és a talajban is. Lejtőn talajvédelmi szerepe is van, és a kedvező talajszerkezet fenntartásával, a talaj vízbefogadó képességének javításával a csapadék minél nagyobb hányadát tartja vissza a gyümölcsfák számára.
Ugyanakkor a füves sorköz esetén ügyelni kell a tápanyag-adagolás megváltozó körülményeire, a nedvesebb mikroklíma növénykórtani vonatkozásaira, a kisugárzási fagy erősödésére, valamint a rágcsálók elszaporodási lehetőségére a talajban.
Ha a gyepesítés öntözés mellett valósul meg, akkor az öntözés viszont a jobb vízellátottság által a nagyobb terméshozam lehetősége mellett a fokozott termésbiztonságot is szolgálja, mert az esőztető rendszer alkalmazása megoldást jelenthet a direkt vagy virágzás-késleltetéses fagyvédelemben, továbbá növeli az árúminőséget a színesebb, a méretesebb gyümölccsel, a kedvező tápelem beépülés elősegítése révén a minőség javításával.
A hazai viszonyok között az egyes gyümölcsfajok a jó fejlődéshez és terméshozamhoz a következő mennyiségû csapadékot igénylik (mm/év): gesztenye 800, alma, körte, birs 750, szilva, dió, feketeribiszke, málna, szamóca 700, őszibarack, cseresznye, meggy, kajszi, köszméte, 650, mandula, mogyoró, pirosribiszke 600.
A sorközi gyep 150 mm/év körüli többlet vízfogyasztással jár.
Az ország területei az 50 éves átlagcsapadék adatok alapján jelentősen különböznek, 500-800 mm/év, de a mezőgazdasági terület nagyobb részén csak 600 mm/év alatti. Alig van olyan országrész, ahol a gyümölcsfák vízigényén túl a fûé is kielégíthető. Tehát füvesítésre elsősorban öntözés mellett lehet gondolni a fák jelentős teljesítmény csökkenése nélkül.
A fû vetése előtt az aprómorzsás magágyon kívül egyenletes, sima talajfelszínt kell kialakítani, mert a gyep sok évre konzerválja a vetéskori felszínt. A talaj-előkészítéshez a környezetkímélő mûvelőeszközök közül az ásógép, fogas, kombinátor ajánlott. A vetés után a jobb kelés érdekében a tömörítéshez sima henger használata szükséges.
A ténylegesen bevetett területre 30 kg/ha vetőmagot lehet alapul venni. A kedvező vetési idő augusztus közepétől 2-3 hétig, de legkésőbb szeptember végéig tart.
A fû szélessége a sortávolságon kívül igazodjon a fûnyíró gép munkaszélességéhez is és a gyepes sáv minél keskenyebb legyen (a legszélesebb gép nyomtávolsága plusz 2 x 20 cm), hogy az ültetvény vízigényét kevésbé növelje. Ahhoz, hogy gyep betölthesse funkcióját, megfelelő fûfajt vagy fûkeveréket kell vetni és víztakarékosan kell ápolni, nyírni. A célnak megfelelő fûfajok a következők: réti csenkesz, vörösnadrág csenkesz, angol perje, réti perje.
Ha a gyümölcsös telepítése előtt 60-70 cm-es mélyforgatásra van szükség, akkor az őszi telepítéshez ezt a munkát legkésőbb szeptemberben el kell végezni, hogy a talaj kellően megülepedjen az ültetésig. Tavaszi telepítési szándék esetén a keményebb fagyok beálltáig lehet végrehajtani. Mindkét esetben lényeges szempont, hogy a talaj nedvességi állapota minél kedvezőbb legyen a jó minőségû, morzsalékos állapot kialakításához. Erre a kötött talajoknál szûkebbek a lehetőségek, de ugyanakkor itt van rá sokkal nagyobb szükség.
A szárazabb föld mûvelése esetén rögös, hantos lesz a talaj. A hantokon belül nem változik a talaj porozitása, viszont még jobban kiszárad, megkeményedik. A talajjavítás és trágyázás céljából adagolt anyagokat dúrva, hantos szántás esetén nem lehet egyenletesen bekeverni és nem tudják kifejteni hatásukat. A kívánatosnál vizesebb talajon szintén elmarad a lazító hatás vagy esetenként tömörödés áll be.
A mélymûvelést mindenképpen össze kell kötni a talaj és az ültetvény típusának megfelelő mértékû tápanyag feltöltéssel. Ha indokolt a talajjavító meszezés vagy a mésztrágyázás, akkor az ehhez szükséges anyagokat is a mélyszántás előtt szórják ki a területre. Így a jó minőségû mûveléssel kialakított talajszerkezet sokkal tartósabb marad, különösen, ha a mésszel együtt szervestrágyát is adagolnak. Amennyiben foszfor mûtrágyára és mészre is szükség van, akkor ezt a két anyagot külön menetben szórják a felszínre és köztük egy 10-15 cm-es keverő talajmûvelést végezzenek a foszfor vegyi lekötődésének mérséklésére. A többi trágyaféleség egymás után is kijuttatható és egy menetben a talajba keverhető. A mélyforgatást megelőzően a kiszórt anyagok egyenletesebb elkeveredése érdekében mindenképpen ajánlott 15-20 cm-es szántást vagy tárcsázást beiktatni.
A tavaszi telepítéshez a mélyen mûvelt talaj felszíne a téli fagy aprító hatásának fokozására hagyható szántottan is. Azonban az őszi telepítéshez a mélymûvelést követően a felszínt minél előbb le kell zárni - a talajnedvesség megőrzése és az egyenletesebb felület kialakítása céljából - lehetőleg már a szántó munkagéphez kapcsolt simító gerendely, nehéz fogas, rögtörő henger, tárcsa valamelyikével vagy kombinációjukkal.
Dr. Szûcs Endre
Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Kht.
1223 Budapest, Park u. 2.