A következő lépcső a tőgybimbó záróizma, amely ép állapotban, a két fejés közötti idő nagy részében lehetetlenné teszi a kórokozók számára a behatolást. Ha viszont a tőgy nincs megfelelően előkészítve, amikor a fejőgép rákerül, és az izom még nem lazult el, de a tőgy már vákuumhatás alatt van, az izom erőszakos nyitását eredményezi, azaz tőgybimbó-károsodáshoz vezet. Ugyanilyen hatással van a bimbószájadékra a túlfejés, fejés végi vakfejés is. A fejés végén a záróizom még legalább egy - másfél óra hosszat laza, ezért a tehénnek ennyi időt még állva kellene töltenie ahhoz, hogy a környezetben mindig jelenlévő kórokozók ne juthassanak a tőgybimbó belsejébe. Ezt szolgálja a fejés utáni takarmányozás, és ennek alapfeltétele a rendszeres körmözés, lábvég-ápolás, hogy az állat szívesen maradjon állva. Ha azonban sorozatos károsításokkal az izmot mesterségesen ellazítottuk, a kórokozók számára a tőgybe vezető út folyamatosan nyitva áll. (Megfigyelhető, hogy a tejcsorgató, gyors tejleadó tehenekkel több probléma van, mint azokkal, amelyek rendes tempóban adják le a tejet.) Ezen valamelyest segíthetünk olyan fejés utáni bimbófürösztő szerek alkalmazásával, amelyek masszív filmbevonatot képeznek a tőgybimbó felületén, és a bimbócsatornában dugót alakítanak ki, de ez nem helyettesíti a helyes fejési technológiát és higiéniát, és a tartáshigiénát sem.
A kb. 1 cm hosszú bimbócsatornát szintén keratinizálódott hám borítja. A bimbócsatorna védekezése akkor a leghatékonyabb, amikor zárva van. A fejés után a bimbócsatornában keratindugó képződik, amely optimális esetben megakadályozza a kórokozók behatolását. A bimbócsatorna tetején, ahol a nyálkahártya átmegy a bimbómedence nyálkahártyájába, helyeződik el a Fürstenberg rozetta, egy vénás gyûrût tartalmazó nyálkahártya-redő, amelynek nyálkahártyája nyiroksejteket (lymphoid sejtek) termel nagy számban. A rozetta másik funkciója a tejvisszafolyás megakadályozása, ha a vénás gyûrû idegi hatásra megduzzad. Helytelenül kivitelezett gyógykezeléssel, katéter-bevezetéssel a tőgybimbó záróizma, a bimbócsatorna keratinrétege és a Fürstenberg rozetta is megsérthető, ami a védelem három lépcsőjét károsítja egyszerre, ezért tehát minden kezelést végző személynek a helyes gyógykezelés technikáját feltétlenül el kell sajátítania.
Ha a tőgybimbót túlnyújtják (gépi utófejés vagy rosszul kivitelezett kézi fejés, első tejsugár-vizsgálat) a bimbócsatorna és bimbómedence keratinrétege kirepedezik, megsérül, s a sérülések, ugyanúgy, mint a bőr esetében, kiváló táptalajt jelentenek a tejutakban megtapadó és ott szaporodó baktériumok (coliformok, pl. E: coli és Klebsiella pneumoniae) számára.
Ha a kórokozók a fentebb felsorolt mechanikus akadályokon túljutottak, még további akadályokat kell leküzdeniük. A tőgy belső védekező mechanizmusai közé tartozik a laktoferrin, amely egy vaskötő fehérje, és elsősorban a szárazonálló tőgyet óvja meg az új fertőzésektől, de alacsony koncentrációja miatt a laktáció alatt bakteriosztatikus (baktériumszaporodást gátló) hatását nem tudja kifejteni. Emellett a tej citráttartalma versenyez a laktoferrinnel a vasért, és a vascitrátot a kórokozók fel tudják használni anyagcseréjükhöz.
A laktoperoxidáz enzim is jelen van a tejben, ez egyes kórokozókat elpusztít, másoknak csak szaporodását gátolja.
A komplement fehérjék csoportja, amely egy kaszkádrendszeren keresztül egyes baktériumok elpusztításában játszhat szerepet.
A tej sejtjei (szomatikus sejtek). A sejtek egy részének a védekezésben nincsen szerepe, mert ezek a mirigyhámról és a nyálkahártyákról élettani módon leváló hámsejtek. Más részük viszont aktívan részt vesz a kórokozók elleni védekezésben. Ilyenek a neutrophyl granulocyták (fehérvérsejtek). Ezek az egészséges tejben kis számban vannak jelen, de fertőzés esetén számuk megszaporodik, a szervezet általános védekező reakciójának eredményeképpen. A tőgyben jelenlévő egyéb fehérvérsejtek, a lymphocyták és macrophagok ismerik fel a behatoló kórokozót, ezek riasztják a szervezetet, s ennek eredményeképpen szaporodnak meg a kórokozók elszigetelésére, felfalására (phagocytálására) képes neutrophylek. A phagocytálás során számos bomlástermék, méreganyag keletkezik, amelyek felszívódva kémiai anyagok (chemotaxinok) felszabadulását eredményezik. Ezek hatására fokozódik a kapillárisokban a véráramlás, a véredénykék fala kitágul, az érintett tőgynegyedbe fokozott mértékben áramlanak át a vérből a neutrophyl granulocyták. Ezért duzzadt, vörös, meleg a hevenyen gyulladásos tőgynegyed.
A nagy számban a tőgynegyedbe áramlott granulocyták körülhatárolják, elpusztítják a kórokozók egy részét. E folyamat során az elpusztult baktériumtestek, és a méreganyagok által károsított sejtek törmelékei elzárhatják a tejmirigy-végkamrák kivezető - csövecskéit. Ha a folyamatot idejében megfelelő gyógykezeléssel, lehetőleg antibiotikummal megtámogatjuk, van rá remény, hogy a kialakult dugók feloldódnak, az alapos kifejéssel eltávoznak a tőgynegyedből, és a még esetleg jelen lévő baktériumok elpusztulnak. Ha a gyulladásos folyamatot már a legkorábbi stádiumban észlelték, és a hatékony gyógykezelést megkezdik, van rá esély, hogy a folyamat maradéktalanul gyógyul, azaz reverzibilis lesz. Ha azonban a problémát nem ismerik fel, vagy nem támogatják meg a szervezet saját védekezését célzott antibiotikum-terápiával, a tejcsatornácskákban képződött dugók meggátolják a tej elfolyását a mirigy-végkamrácskákból. A nyomás fokozódása a tejtermelő mirigyhám-sejtek elhalását, és a szervezet regeneráló képességének jeleként a sérült területek kötőszövetesedését, elhegesedését eredményezi. Ez a folyamat már visszafordíthatatlan, irreverzibilis, és a tejtermelés maradandó csökkenésével jár.
Az állományban jelen lévő kórokozók felderítését és azok gyógyszerérzékenységét célzó laborvizsgálatok szükségszerûségéről, gyakoriságáról már korábban esett szó.
Budapest, 2003. január 11.
Dr. Markus Gabriella
magánállatorvos
Címlapkép: Getty Images
