Befejeződött a nyári érésû növények betakarítása. Érdemes az eredményekből levonni a tanulságokat. Mi az, amit jobban kell csinálni a jövőben? Egy biztos, csak minőségi termékekkel lehet piacra jutni, ehhez szaktudás és pénz kell! Remélem sokan részt vettek a fajtabemutatókon, ahol már a következő termelési ciklus ígéretes nemesítményeit is megszemlélhették. A jó fajtaválasztás olyan pénzkiadás nélküli ráfordítás, ami mintegy 30 %-kal befolyásolja a termést. Az őszi betakarítású növények szántóföldi bemutatóira is menjenek el minél többen. Ha rajtam múlna, a támogatási kérelmek, pályázatok elbírálásánál bizony figyelembe venném ki hányszor vett részt továbbképzéseken, fontos információkat adó termesztési- és fajtabemutatókon.
Ebben az időszakban több mint 1,5 millió hektáron kell költség- és talajszerkezet kímélő módon talajelőkészítő munkálatokat végezni, ami komoly szakmai kihívást jelent, különösen akkor, ha száraz a talaj. Azok, akik a július közepéig lekerült növények után a tarlóhántást, annak lezárását el tudták végezni, akár ekével, akár tárcsás eszközzel 16-20 cm mélységig jó gyökérágyat készíthettek a nyárvégi, kora őszi vetésû növényeknek (bíborhere, nyárvégi telepítésû lucerna, őszi káposztarepce, áttelelő magrépa, őszi zöldtakarmány keverékek). Most már, csak a vetőágy előkészítő kombinátorok szakszerû alkalmazásán múlik az aprómorzsás, ülepedett talaj végleges kialakítása, ami különösen fontos a kis ezermag-tömegû fajok csírázásához.
Visszatérve az ún. „vetőszántáshoz”, talán sikerült egy kis pénzt a mûtrágya-vásárlásra, kiszórásra is biztosítani, mert tápanyag visszapótlás nélkül nincs elfogadható termés, nem is beszélve a minőségi problémákról. Talajaink tápanyag mérlege 13 év óta csak fokozódó hiányt mutat, amit már nem lehet büntetlenül tovább folytatni a jövőben. Legalább a terméssel elvitt tápanyagokat pótoljuk, de a trágyázási gyakorlatunkból számûzzük a „saccimetriás” megoldásokat, 3-5 évente kerüljön sor talajvizsgálatokra, a tápanyag utánpótláshoz pedig kérjünk szaktanácsadást.
A jó talajelőkészítés, az alaptrágyázás mellett a vetés igényes kivitelezése döntően befolyásolja az áttelelő kultúrák életesélyeit, a jövő évi hozamokat. A jó fajta kiválasztáshoz kiváló használati értékû, magas szaporulati fokú, csávázott vetőmagot vásároljunk. Csak annyit vessünk, ami a fajtaajánlatban szerepel, nem elegendő a vetőmag norma kg/ha meghatározása, csíra/ha, mag db/ha sokkal fontosabb. A nyárvégi, őszi vetésû növényeket ún. „gabona-sortávolságra” vetjük (kivétel az áttelelő magrépa), kelés után már nem lehetséges a tőszám korrekciója. Ne felejtsük, a rossz minőségû vetőágy, a késői vetés hátrányai vetőmagnorma növeléssel nem hozhatók helyre! A modern gabona sorvetőgépek tömörítő hengerekkel ellátottak, mégis száraz feltalaj esetén ajánlatos a vetést gyûrûs-, vagy ún. „Cambridge” hengerrel zárni, a gyors, egyöntetû kelés elősegítésére. Csak a jól fejlett, erős gyökérzetû állományok képesek egy kemény telet átvészelni. Száraz ősz esetén ezért felmerül a kelesztő öntözés szükségessége. Nem könnyû e tekintetben tanácsot adni. Egyfelől igaz, hogy száraz vetőágyban sokáig „elhentereg” a mag, késve indul meg a csírázás, rosszul megy a vetés a télbe. Másfelől a poros feltalaj különösen, ha agyagos, duzzadásra –zsugorodásra hajlamos, akkor öntözés után cserepesedik és befulladnak a csírák. Arról nem is szólva, hogy ma 1 m3 öntözővíz kijuttatása 50-100 Ft-tal növeli a termesztés költségeit. A kelesztő öntözés elfogadott adagja 10 mm, ami ugye 100 m3/ha, költsége pedig 5.000-10.000 Ft/ha. Mindent egybe vetve várjuk meg, amíg a vetés az üdébb foltokon részben sorol, esőre nincs kilátás, már szeptember eleje van, kezdjük el a kelesztő öntözést, kis intenzitással (5-6 mm/h), gyakori szünetekkel, a tócsásodást kerülve. Ami ezidőtájt még az öntözést illeti, már csak a másodvetések szorulnak mesterséges vízpótlásra, aug. közepén még a cukorrépa öntözését is be kell fejezni.
A nyárvégi-, kora őszi vetést igénylő növények „útbaindítása” mellett a gazdák gondjait, tennivalóit az aktuális betakarítási munkák is szaporítják. A vegetációs időszak eddigi része az átlagosnál melegebb volt, sajnos az ország nagy részét az aszály is súlytotta, ezért szinte minden előbb éri el a technikai érettséget. Felsorolni is sok, mi minden vár betakarításra az ország különböző tájain: silókukorica, silócirok, burgonya, szója, napraforgó. A nagyobb területen termesztett növényeink mellett számos „kiskultúra” is beérett, de sok gazdának ezekből lesz kenyere, vagy jobb esetben kenyérre valója, így nekik nemegyszer ezek képezik a főnövényt: fûszerpaprika, magról termesztett vöröshagyma, olajtök, rizs, seprûcirok, földi mogyoró, csillagfürt, rostkender, dohány. Azok az aprómag termesztők, akik lucernával, vörösherével („szûzhere”), tarka koronafürttel, magrépával foglalkoznak szintén nem pihenhetnek. Ahol volt elég csapadék ott a takarmánylucerna, a füveshere utolsó növedékét takaríthatják be. Több gazdálkodó az okszerû vetésváltás (kukorica-őszibúza) érdekében termeszt korai kukoricát (FAO 200-290 éréscsoport) nekik már szeptember elején szemeskukorica betakarítási munkájuk is adódik.
A betakarítás bonyolult munkafolyamatok összehangolását, gondos előkészítést igényel, nem egyszer rövidebb-hosszabb idejû tárolással, szárítással, csomagolással, minőség vizsgálatokkal is nehezített. Nem elegendő esetenként a technikai érettség, az esetleges deszikkálás, defóliálás megállapítása, a célgépek, a szállító jármûvek jó mûszaki állapotba hozása, átalakítása. Gondolni kell a tárolók, szárítók, tisztító berendezések felkészítésére is (burgonya-tárolók, különböző rendszerû silók, terményszárítók, magtárak, tisztító- osztályozó egységek, mérlegek, göngyölegek, kötöző-anyagok, zsákvarrók, stb.)
Még néhány apróságot említenék, a gazdálkodók figyelmébe ajánlva. Kevés kivétellel nagyon rossz állapotban vannak a tagiutak, a hidak és az átereszek. Tegyük rendbe ezeket a nagy őszi szállítási csúcsra. Nem múlik el év „szárító tûz” nélkül, előzzük meg, tekintsük át a tûzvédelmi szabályzatot, tegyünk eleget az előírásoknak. Az őszi betakarításra fokozottan aktivizálódnak a terménytolvajok, káros tevékenységüket gátoljuk a mezőőri szolgálat erősítésével. A gazda kötelessége a szilárd útburkolatra felhordott sár azonnali és folyamatos eltakarítása! Tartsuk be a törvényi előírásokat! Ne a büntetéssel való fenyegetés miatt, hanem azért, mert ezzel életeket menthetünk meg!
Kedves gazdák! Ha sok is a gond, a tennivaló, azért szakítsanak időt a pihenésre, a családra, néha hallgassák, nézzék az agrármûsorokat, látogassák a szakmai bemutatókat.
Dr. habil Késmárki István
tanszékvezető, egyetemi tanár
Címlapkép: Getty Images
