2. másodsorban gyûjtőfogalomként azon mûveletek összességét jelenti, melyekkel magát a csomagolást (mint ideiglenes burkolatot) végrehajtották.
A csomagolás logisztikai funkcióját nem szabad elfelednünk, így mindenképp szükséges a többi anyagmozgatási funkció között a megfelelő helyre történő besorolása, valamint a kapcsolása a mûveleti sorrendbe. A logisztikai funkciók között a rakodás, szállítás, tárolás mellett a csomagolás mai helyzete – a mezőgazdasági termékek között is – előtérbe került. Jelentőségének forrását a mezőgazdasági anyagok szempontjából érdemes figyelembe venni. Az 1. ábrán a mezőgazdasági anyagok felosztása található.
TORTADIAGRAMM
1. ábra
A mezőgazdasági anyagok felosztási aránya
Az ábra felosztási rendszeréből is látszik, hogy a csomagolás, illetve a csomagoló anyagok kiválasztásánál igen sokrétû anyagokat kell figyelembe venni. A csomagolásnál mindenképp szükséges a funkcionális felosztás ismertetése, minek ismerete elengedhetetlen a csomagolási technológia további ismertetéséhez. Így funkciói alapján megkülönböztethető:
szállítási csomagolás, melynek rendeltetése a termékek egységbe foglalása, valamint védelme külső hatásoktól a szállítás és tárolás folyamán;
gyûjtő csomagolás, meghatározott számú egységet nagyobb csomagolt egységbe fog össze;
felhasználói (fogyasztói) csomagolás, olyan ideiglenes védőburkolatot képez, mely a terméket a gyártástól a végső felhasználásig elkíséri.
Miképpen a fentiekből is kiderül a csomagolás alapvető feladata a termék védelme a mechanikai, biológiai és klimatikus hatásoktól. Így a csomagolás rendeltetése: fenntartani azt az állapotot, ami a termék minőségét romlás, károsodás és értékcsökkenés nélkül megőrzi.
A csomagolás logisztikai funkciója alapján egy meghatározott terméket a felhasználóhoz úgy kell eljuttatni, hogy az eredeti állapotát megőrizze, ugyanakkor a logisztikai rendszer további elemeit (pl. szállítás, tárolás) ne veszélyeztesse, és a folyamat költségei megtérüljenek.
A csomagolás, mint szakmai terület a fő funkcióinak ellátását több szakterületre bontva végzi, ezek a következők:
csomagolóanyagok fejlesztése;
csomagológépek fejlesztése
a csomagolandó termék és a csomagolóanyag közötti kapcsolat kialakítása;
marketing tevékenység;
logisztikai funkciók.
A mezőgazdasági anyagok csomagolását több területen kell végrehajtani. Az anyagok halmazállapotától és termékjellemzőitől függően változnak az alkalmazandó csomagoló anyagok fajtái is. A csomagolóanyagok és -eszközök megválasztásakor több kérdést is meg kell válaszolnunk, mielőtt magát a csomagolás mûveletét elkezdenénk.
a) Mit akarunk csomagolni?
A mezőgazdasági termékek körében alapvetően eltér egymástól a különböző halmazállapotú (szilárd, folyékony, stb.) és különböző paraméterekkel rendelkező anyagoknak a csomagolóanyagokkal szemben támasztott igénye. Mielőtt az anyag csomagolását elkezdenénk, ismerni kell a termék olyan jellemző tulajdonságait is, amelyek speciálisan az adott anyagra jellemzők.
b) Milyen hatások ellen kell védeni a terméket?
Ennek függvényében kell kiválasztani a megfelelő – pl. fény, nedvesség, zsír, levegő, stb. ellen védő – csomagolóanyag és –eszköz típusokat.
c) Mennyi ideig kívánjuk a tárolni a terméket?
A mezőgazdasági termelés során keletkező fő- és melléktermékek minőségváltozása időben lejátszódó folyamat, s sebességét a tárolási körülmények (pl. hőmérséklet, páratartalom) jelentősen befolyásolják. A mezőgazdasági termékek közül több alapanyagként szerepel az élelmiszeripari termelésben is, így az ott felhasználásra kerülő anyagoknál kötelező eltüntetni a minőség-megőrzési időtartamot, ez azonban nagymértékben függ a csomagolás minőségétől is.
A mezőgazdasági termelők a piaci viszonyok fejlődésével már nemcsak az előállított termékek minőségére fektetnek hangsúlyt, hanem a jobb eladhatóság reményében a csomagolás minőségére is.
A csomagolástechnikai megoldások tervezésénél logisztikai szempontból két fő irányvonalat kell szem előtt tartani:
a szállítási-, illetve elosztási lánc kialakítása, és
a csomagolás módja szerinti megválasztás.
A szállítási gyakorlatban, mivel az elosztási lánc kezdő és végpontja többnyire adott, ezért mindig meg kell határozni az eljuttatás lehetséges módozatait. Ez közvetlenül összefügg azzal is, hogy milyen módon kívánjuk az árut továbbítani: darabárus gyûjtőszállításként vagy kocsirakományos szállításként. Az igénybevételek szempontjából jelentősen eltérhetnek ezek a módozatok, ami hatással lehet csomagolási költségekre is.
Az alkalmazott csomagolóanyagok minden esetben függnek a csomagolandó terméktől, s ez főleg a mezőgazdaságon belül érvényesül. Az 1. ábrán bemutatott anyagcsoportok alapján azt hihetjük, hogy az ömlesztett anyagokat nem vagy csak kisebb adagokban lehet csomagolni. A gyakorlat azt mutatja, hogy a nagyobb tömegben tárolandó ömlesztett anyagok (pl. szemes termények) csomagolására nincs lehetőség, de az alternatív szállítási és tárolási módozatokhoz már szükséges lehet – kisebb mértékben ugyan – a termék csomagolására. Ezt elsősorban a polipropilénből készült zsákok alkalmazásával lehet megoldani. A körszövött zsákok alkalmazási területei széles skálán mozognak. A mezőgazdaság elsősorban cukor, liszt és ezek melléktermékei, takarmányok, premixek, vetőmagok csomagolására használja. A másik ága a zsákoknak az un. raschel zsákok, melyeket tömlős töltési technológiában elsősorban burgonya, hagyma, paprika és más zöldségfélék csomagolására használnak. Technikai kialakításuk alapján – a töltősúly függvényében – a néhány kg-tól az 50 kg-ig választhatók, s ez a mérettartomány választék különböző méretekben áll rendelkezésre.
A polipropilén körszövött termékek között gyorsan terjed a flexibilis konténerzsákok, azaz a big-bag-ek alkalmazási köre E termékek bizonyos áttörést hoztak a csomagolástechnikai megoldások közé. Megfelelő átmenetet jelentenek a zsákos termékek és az ömlesztett anyagok között. Az ömlesztett termékek ezzel a csomagolásmóddal jól elkülöníthetők, könnyen mozgathatók, költségtakarékos megoldást és rugalmas „egyutas” szállítást biztosítanak. Számos előnyös tulajdonsága miatt – pl. többszörösen halmozható, környezetbarát és újrahasznosítható, stb. – egyre szélesebb körben alkalmazzák a mezőgazdasági vállalkozások. Ennél a csomagolási módnál a töltés és ürítés egyszerûen automatizálható, s lehetőség van a részleges ürítésre is. A 2. ábrán a big-bag töltési rendszere látható.
BIGBAG ÁBRA
2. ábra
A big-bag töltési sorrendje
Az ömlesztett anyagok részleges tárolási módjait ismertetve már áttértünk a leginkább alkalmazott megoldások az egységrakomány-képzés elemeinek ismertetésére is, mivel ezeket elsősorban zsákok tárolásának elősegítésére alkalmaz a mezőgazdaság. Az egységrakomány-képző eszközök közül a legelterjedtebb a sík fa rakodólap. Közülük is leggyakrabban a 800x1200 mm szabványos méretû, négy oldalról kezelhető rakodó lapokat használják. E nemzetközi sík csere-rakodólapok előnye, hogy kiválóan alkalmasak kézi eszközökkel és géppel való kezelésre, mozgatásra. Méretük jól illeszkedik az egységesített tároló- és szállítóeszközökhöz, s mind a belföldi, mind a nemzetközi áruforgalomban használható. A rakodólap jó kihasználása és az egységrakomány egyszerû, gazdaságos rögzítése érdekében fontos, hogy a rakodólap és a csomagolandó termék mérete összehangolható legyen.
A sík rakodólapon képzett egységrakományokat a mozgatás, szállítás során különböző mechanikai és klimatikus hatások is érhetik. Ezért a rakományokat szétcsúszás, ledőlés ellen, valamint a termék minőségének védelme miatt rögzíteni kell. Az egységrakományok rögzítésének módszerei a pántolás, illetve a fóliás burkolás.
A pántoláshoz fém- vagy mûanyag szalagot lehet használni. A fém pántolószalag mechanikai hatásoknak jól ellenáll, elsősorban a nagytömegû (500-600 kg feletti) egységrakományokhoz használható. A mûanyag pántolószalag szakítószilárdsága a fém pántolószalagénál kisebb, de igen rugalmas nyúlású és a korrózióval szemben ellenálló.
A fóliás rögzítésnél alkalmazható polietilén csomagolóanyagok a következők lehetnek:
stretchfólia,
zsugorfólia, és
csomagolófólia.
Alkalmazásuk mind kézi, mind gépi eszközei biztosítottak. A kézi csomagolásnál elsősorban a belső oldalon tapadó fóliát, míg a gépi csomagolás során egy-, illetve kétoldalon tapadó fóliát használnak. Ennek a megoldásnak előnye, hogy a rögzítésen kívül a burkolat véd a környezeti hatásokkal szemben is, s az átlátszó fólia alatt a rakományegységek azonosíthatók. Lehetőség biztosít az egységrakomány szakaszos megbontására a csomag szilárdságának csökkenése nélkül.
A mezőgazdaságban korábban kevésbé használt, de régóta ismert csomagolóanyag a papír . A környezetvédelmi előírások szigorodása a szakemberek számára egy olyan környezetbarát csomagolóanyag alkalmazását követeli meg, amit egységesen lehet használni. A jövő nagy valószínûséggel a papír lesz, mivel ez az anyag alkalmas a polietilén és polipropilén –mint kőolaj származék – csomagolóanyagok kiváltására. A papíralapú csomagolóanyagok alkalmazását az előnyei is a többi csomagolóanyag fölé fogja emelni, hiszen:
a papírláda többszörösen és 100 %-ban újra felhasznált anyagból készül,
egységrakomány-képzés szempontjából (alakja, mérete) kedvező kialakítású,
egyedi méretre gyártással a tárolási méret optimalizálható,
göngyöleg súlya jóval kisebb, mint a többi csomagolóanyagé,
termékvédő és -záró funkciói megfelelőek,
tökéletes információhordozó a termékről,
gazdaságossági mutatói is kedvezőek.
A mezőgazdasági termelőknek, ha verseny- és piacképes áruval kívánnak megjelenni mind a hazai, mind a nemzetközi piacon akkor alkalmazkodni kell a mai kor követelményeinek, és ki kell használniuk a gyors és rugalmas csomagolásfejlesztésben rejlő bővítési lehetőségeket.
Kassai Zsolt
FVMMI GM Kht.
Címlapkép: Getty Images
