DuPont termékekkel a gabona minõségért I.<BR>

Agro Napló
Az év elejei DuPont konferencia a magyar növényvédelmi szezon megnyitójának számít immár nyolcadik esztendeje. A január 8. és 11. között Gödöllõn, Keszthelyen, Debrecenben, Kecskeméten az alapításának 200. évfordulóját ünneplõ cég szakemberei mellett a hazai agráregyetemek kutatói, gyakorló gazdászok és növényvédõs szakemberek tartottak elõadást a minõségi gabonatermesztéshez szükséges technológiákról, s a legújabb kutatási eredményekrõl. A legfrissebb információkra mintegy ezer termelõ volt kíváncsi.
Philippe Taybi, a DuPont közép- kelet európai terménykereskedelmi igazgatója arról szólt, hogy a világ mezőgazdaságában kialakult egy magasabb intenzitású termelés, mert csak így lehet a növekvő élelmiszer igényt kielégíteni. A világpiac elvárásainak ismeretében azt hangsúlyozta: az exportképesség biztosítása alapvető feltétele annak, hogy Magyarország a jelenlegi termelési szintjét megőrizze, ami azért nagyon fontos mert az itthon előállított gabona 40%-t termény vagy hús formájában exportálni kell, ugyanis ezt a 40%-t a belföldi piac nem képes felvenni. Így elmondható: az áraknak alkalmazkodniuk kell a világpiac igényeihez, a minőség viszont minden bizonnyal versenyelőnyt jelenthet Magyarország számára. Az előadók szerint a magyar exportőrök csak úgy őrizhetik meg piacaikat, ha a termelők mindent megtesznek a búza minőségének javítása érdekében.
Közismert, hogy a búza minőségét a termesztéstechnológia mindhárom tényezőcsoportja – biológiai, ökológiai, agrotechnikai – befolyásolja. A DuPont konferencián az említett területek szakemberei részletekbe menően taglalták: mire kell a termelőknek ügyelniük, hogy jövedelmező legyen a gabonatermesztésük. Az egyik kiemelt témakör a gabonatáblák gyommentességének megőrzése volt. Mint azt Szabó László gyombiológustól (Hajdú-Bihar Megyei NTSZ) hallhattuk, az őszi búza vetésterületek gyomfaj összetétele folyamatosan változik, de olyan látványos felszaporodást az utóbbi években, mint a mezei acat (Cirsium arvense) fajnál, ritkán tapasztaltunk. Elterjedésének okát nagyrészt ismerjük, így a helytelen agrotechnika, vegyszer, illetve dózis alkalmazása.
Az agrotechnikai okok között előkelő helyen szerepel a helytelen, úgynevezett „takarékos” sekély talajmûvelés. A tárcsázás, illetve a sekély szántás ugyanis elősegíti a faj felszaporodását és gyors terjedését. A sekély talajmûvelés hatására a tarackszerû gyökerek aprózódnak, és a talaj felső rétegében a mûvelő eszközök segítségével szétszóródnak. Az 5-10 cm-es gyökérdarabokon levő hajtásrügyekből kiindulva hajtásokat hoz, és így új telepek, illetve növények alakulnak ki. Az utóbbi években egyre több helyen figyelhető meg a vegetatív szaporodás mellet a magról való szaporodás is.
A mezei acat felszaporodásának egy másik oka a helytelen vegyszer, illetve dózis felhasználása. A gyomirtó készítményének helytelen dózissal való kijuttatása is elősegítette a gyomnövény felszaporodását. A gyomirtószereket túl alacsony dózisban kijuttatva a legtöbb készítmény még jó hatékonysággal rendelkezik számos gyomnövényfajjal szemben, de például az árvakelésû napraforgó és mezei acat ellen már nem biztosít megfelelő hatást.
A konferencián is megerősítést nyert, hogy a Granstar-t mezei acat ellen 20-25 g/ha-os dózissal szükséges használni. A DuPont cég, illetve a Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok számos vizsgálata bizonyítja, hogy a Granstar 20-25 g/ha-os dózisban megfelelő hatékonysággal pusztítja a mezei acatot. A hatékonyságot a Trend nedvesítőszer alkalmazása 0,1% arányban, javította.
Gyakorlatilag ezt erősítette meg Péter János gyombiológus is (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei NTSZ), aki azt a Kengyelen beállított vizsgálatot ismertette, ahol az őszi búza táblában négyzetméterenként 140-160 mezei acat volt. Mint elmondta a Granstar 75 DF önmagában (20 -) 25 g/ha dózisban (+Trend nedvesítőszer), illetve 15 g/ha Granstar 75 DF 0,3 l/ha Starane 250-nel tankkeverék formájában kiadva jó hatékonysággal alkalmazható őszi búza állományban erős fertőzés esetén is a Cirsium arvense elleni védekezésre. A megfigyelések szerint a Granstar-al kezelt területeken az aratáshoz közeli időszakban is megfelelő volt a hatékonyság, nem úgy mint a standard kezelések esetében, ahol ez látványosan leromlott és jelentős volt az acat újrahajtása is. Akárcsak a többi szakember, Péter János is megerősítette: a Cirsium arvense évelő egyedeinek kiírtása egy kampánnyal nem oldható meg, ez összetett feladat. Vizsgálatai alapján íme a megoldás:
1./ Rendszeres szántás (36-42 cm-es);
2./ 3-4 évenkénti altalajlazítás;
3./ Ésszerû vetésforgó rendszer;
4./ Tarlókezelés
5./ A vegyszeres kezelés hatékony készítménnyel;
6./ Az ezt követő években a magrólkelő egyedek folyamatos írtása minden kultúrában.

A kezelések Cirsium arvense elleni gyomirtó hatásának értékelése , Szolnok, 2001
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
A búza rézigénye és hasznosulása

A búza rézigénye és hasznosulása

Az őszi búza a legnagyobb területen termesztett kultúrnövényünk. A legtöbb megyénkben első helyen áll a vetésszerkezetben. Eredményessége nagyban befo...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?