Gyomtalanítás szempontjából más feladatot jelent a kultúrállapotban tartott gabona és egyéb kultúrnövényekkel bevetett szántóföldek gyomirtása, mint az elhanyagolt parlagok, vasúti pályatestek, ipari területek gyommentesítése.
Közigazgatási szempontból a gyommentesítés elmulasztását ugyanolyan eljárási rend illeti meg, mint más növényvédelmi permetezéshez, -szállításhoz, -tároláshoz kapcsolódó ügyet. Azonban a gyorsan növekedő, magot érlelő gyomok esetében sokkal nehezebb az államigazgatási eljáráshoz alkalmazkodni, mint az előbb említett szállítás, raktározás esetében.
Mindenesetre a gyommentesítés végrehajtása a termelők részére kötelező! A 2000. évi XXXV.tv. ill. annak végrehajtása tárgyában kiadott 5/2001.(I.16.) FVM.rend. alapján a gyomnövények irtását virágzásuk előtt végre kell hajtani. A védekezés elmulasztása esetén a földhasználó ill. a termelő határozattal kötelezhető a gyommentesítés elvégzésére. Amennyiben ennek ellenére sem tesz eleget kötelezettségének, akkor növényvédelmi bírság kiszabásáûra kerülhet sor. A bírság összege 20.000 Ft-tól 1 millió Ft-ig terjedhet.
Ebben az esztendőben különösen fel kell készülni a gyomnövények irtására, ,mivel enyhe tél volt, ráadásul meleg, csapadékos a tavasz , tehát minden körülmény kedvez a nagy tömegû, zöld növényanyag felszaporodásához.
A legnagyobb problémát továbbra is a veszélyes, nehezen irtható, ugyanakkor allergiás megbetegedéseket előidéző gyomfajok jelentik. Ezek közül elsőként a parlagfû említhető, amely rettegett gyommá nőtte ki magát. Napjainkban mindenütt előfordul az országban, úton-útfélen, lakott területeken belül és kívül, beleértve a környezetvédelmi szempontból védett területeket is. A növény terjedésében óriási szerepet játszik a rendkívül magas mag-produkciója és a magvak hihetetlenül magas élettartama is. A szántóföldeken is nagy gondot okoz; kapásokban és pillangósokban gyakran megoldhatatlan feladat elé állítja a növényvédő szakembereket, azonfelül tetemes többletköltséget okoz.
A magról kelő egyéves gyomnövények közül kiemelésre érdemes a fenyércirok, a fehér libatop, a szőrös disznóparéj és a mohar-fajok. Az évelő növények közül kimaradhatatlan a tarackbúza, gyümölcsösökben pedig újra terjed a siskanádtippan, mezei acat, valamint az aprószulák.
Nedves réteken nagy tömegben virágzik az aranyvessző is. Szántóföldeken a gyomirtási stratégiát célszerû az allergiát okozó gyomfajokra össz-pontosítani. Különösen parlagfû ellen kell nagy körültekintéssel eljárni: kukoricában a számtalan engedélyezett herbicid közül preemergensen leghatékonyabban az atrazin, cianazin, izoxaflutol és flumioxazin hatóanyagú herbicideket, míg postemergensen a bromoxinil, dicamba, izoxaflutol, klopiralid, klórmezulon, pirimiszulfuron hatóanyagú szereket célszerû számításba venni.
Napraforgóban eredményesen irthatjuk a parlagfüvet fluorkloridon, oxifluorfen és azafenidin hatóanyagot tartalmazó gyomirtókkal.
Gyümölcstermő ültetvényekben a hosszú hatástartamot biztosító alapkezeléseken kívül hormonbázisú és egyéb, felszívódó készítmények (pl.: glifozát) állnak rendelkezésre.
Parlagokon, házikertekben, zártkertekben, parkokban legegyszerûbben a mechanikai eszközök alkalmazásával érhetünk el eredményt. Természetesen ide sorolhatók a különböző talajmûvelő eszközök is, és a szárzúzók, szártépők, kapálógépek.
A tiszta, gyommentes környezet valamennyiünk érdeke. Környezetünk tisztán tartása határozatok nélkül is elvégezhető, ezért tegyünk meg mindent, hogy kellemesebb környezetben élhessünk!
táblázat Zalaegerszeg, 2001. április 6.
Címlapkép: Getty Images
