A gyepek a felsorolt igényeknek csak racionális gyephasznosítás révén tudnak eleget tenni, a nem hasznosított területeken degenerációs folyamatok indulnak meg. Napjainkban ezek a problémák kiéleződtek, mert a legelőhasznosító állatfajok száma világméretekben csökkent, és a korábban tipikusan legelő állatok takarmányozásában is nő a szántóföldi takarmányok aránya (tejelő tehén).
Az extenzív gyepterületek hasznosítása során abból kell kiindulni, hogy minden gyeptípuson olyan állatfajt (típust, fajtát, korcsoportot) célszerû tartani, amelyek biológiai igényeit az adott gyep még kielégíti, és jelentős mértékû kiegészítő takarmányozásra nincs szükség. Tudjuk azt, hogy a különböző gazdasági állatfajok legelési sajátosságai, ill. a legelővel szemben támasztott igényei között jelentős különbségek vannak. A fajon belül a nagyobb termelésû ill. a nagyobb testtömegû állományok igényesebbek, eképpen a faji sajátosságok mellett a fajta-típus különbségeket is figyelembe kell venni.
A cél tehát az, hogy a gyephasznosítás révén a biológiai és ökonómiai szempontok összhangba kerüljenek.
Hazai viszonyok között az extenzív gyepeken a húsmarhatartás az egyik ígéretes hasznosítási mód. Erre vonatkozóan az elmúlt évtizedekben megfelelő tapasztalatokat is szereztünk a tenyésztett fajták, genotípusok, tartástechnológiai és takarmányozási megoldások terén.
Újabban felmerült az a lehetőség is, hogy az extenzív legelőkön a húsmarhatartáshoz hasonlóan lovakat tartsunk.
A ló - különösen a hidegvérû ló - jól hasznosítja a gyepeket, nagy növekedési eréllyel rendelkezik, és a választott csikó, illetve a továbbhizlalt ún. „pecsenyecsikó” a világpiacon keresett termék.
A Kaposvári Egyetemen (ill. ennek jogelődjénél, a Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Karán) végzett ezirányú kísérletek tapasztalatai számos érdekes megállapítást eredményeztek, melyeket a leendő állattartók figyelmében ajánljuk.
1. A hidegvérû lovak és húsmarhák azonos körülmények között tarthatók. A legeltetési szezonban használt legelőberendezések (villanypásztor, elektromos kerítés, labdás önitató, világítókarám stb.) mindkét állatfaj számára megfelelőek. A szakaszos legeltetés, a nyári szezonban a legelőn ill. legelőközpontban történő elhelyezés tökéletesen megfelel.
2. A legeltetési szezonban a hidegvérû csikók súlygyarapodása 20-25 %-kal felülmúlja a borjakét, és a választás idejére 60-80 kg-mal nagyobb súlyt érnek el (1. táblázat). A csikók kiváló gyarapodásának oka a nagy növekedési erélye mellett a hidegvérû kancák kiváló tejtermelése. A kancák akár napi 15-20 liter tejet is termelhetnek !
3. A kancák gyepterület-igénye a nagyobb testtömeg folytán rendszerint meghaladja a húsmarhák igényeit. Az egy ha gyepre jutó hústermelésben nincs jelentős különbség a két állatfaj között (2. táblázat).
4. Fedeztetési szezonban a mének a legelőn a kancák között tarthatók, egy ménre 20-25 kancát számoljunk. A vemhesülési % 80-85 %, a választott csikók száma 70-80 % között mozog (3. táblázat). A veszteségek a kancák szakszerûtlen takarmányozására és az ellés körüli teendők elmulasztására vezethetők vissza.
5. A hidegvérû kancák beszerzési ára meghaladja a vemhes üszők jelenlegi piaci árát, de a hasznos élettartam 10-12 év, ennél fogva a tenyészutánpótlás költségei kisebbek.
6. A húsló és húsmarhatartás jövedelmezősége között nincs jelentős különbség. A húslóra az Európai Unióban nincs kvótaelőírás, az árak a piaci kereslettől függenek. A jelek arra utalnak, hogy e különleges ún. „delikát” étel iránt a fizetőképes körökben növekszik.
Összességében a húslótartás a gyepre alapozott állattartás egyik lehetséges és ígéretes alternatívája. Remény van arra, hogy a néhány tucat húslótartó gazdaság száma a közeljövőben növekszik, és újabb agrárvállalkozóknak kínál tisztes megélhetést.
1. táblázat | |||||||||
Csikók és borjak gyarapodása legelőn (A Kaposvári Egyetemen folyó kísérletek eredményei)
| |||||||||
Megnevezés | 1992 | 1993 | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | Átlag | |
n | 22 | 26 | 25 | 16 | 21 | 18 | 29 | 24 | |
185 napos választási súly/kg | 289,9 | 310,4 | 315,2 | 310,2 | 278,6 | 273,8 | 291,2 | 296,3 | |
Napi súlygyarapodás a legelőn, g/nap | 1330 | 1332 | 1321 | 1372 | 1139 | 1156 | 1496 | 1318 | |
2. táblázat | ||
Húsmarhák és húslovak legelőterület-igénye és területegységre vetített teljesítménye extenzív gyepen*
| ||
Megnevezés | Húsmarha | Húsló |
Anyai élősúly, kg | 550 | 700 |
Választási súly, kg | 185 | 222 |
**1 ha gyepterületre jutó élősúly-termelés, kg | 194,9 | 185,6 |
* A gyep szénahozama: 3 t/ha ** Téli takarmányszükséglet nélkül | ||
3. táblázat | |||||||||
Hidegvérû kancák reprodukciós teljesítménye (A Kaposvári Egyetemen folyó kísérletek eredményei) | |||||||||
Megnevezés | 1992 | 1993 | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | Átlag | |
n | 37 | 38 | 40 | 37 | 36 | 33 | 33 | 36,3 | |
Vemhesülés, % | 81,1 | 81,6 | 90,0 | 78,4 | 86,1 | 69,7 | 84,8 | 81,9 | |
Vetélés, % | 0 | 2,6 | 0 | 2,7 | 8,3 | 0 | 0 | 2,0 | |
Holt ellés, % | 8,1 | 5,3 | 17,5 | 5,4 | 8,3 | 3,0 | 3,0 | 7,5 | |
Csikóveszteség, % | 2,7 | 0 | 10,0 | 13,5 | 0 | 0 | 6,1 | 4,7 | |
Választási arány, % | 70,3 | 73,7 | 62,5 | 56,8 | 69,4 | 66,7 | 75,8 | 67,7 | |
Dr. Stefler József
egyetemi tanár
Címlapkép: Getty Images
