Az almát károsító levélaknázó molyok (lombosfa-fehérmoly, almalevél-aknázómoly stb.) jelentős kártétele volt jellemző a tenyészidő végére az ország több megyéjében. E kártevők jelentőségét tükrözi, hogy országosan az almások 25%-án közepes és 19%-án erős lombkártételt okoztak. Az alma két fontos betegsége a lisztharmat és a varasodás az idei évben is próbára tette a termelőket. A kötődést követően, a májusi csapadékos időjárás kedvező feltételeket teremtett a varasodás fertőzéshez, a fiatal levelek valamint a kötődött gyümölcskezdemények megbetegedéséhez. A csapadékos napokat követően többször fennállt a fertőzésveszély az év során. Ez különösen ott volt veszélyes, ahol nem sikerült blokkolni az aszkospórás fertőzést. A tenyészidő végére a levél- és gyümölcsfertőzöttséget vizsgálva a termőterület mintegy 35%-án gyenge, 18%-án közepes és 5%-án erős megbetegedés alakult ki. A lisztharmat a fakadástól kezdődően fertőzött. Mivel a kórokozó a fertőzött rügyekben telel át a megbetegedés az elhanyagolt, öreg nem megfelelően kezelt ültetvényekben kezdettől fogva jelentős problémát okozott. Ezt igazolja, hogy augusztus végére a termőterület 29%-án közepes, 18%án pedig erős megbetegedést tapasztaltunk.

A hûvös, csapadékos áprilisi időjárásban az őszibarack tafrinás levélfodrosodása, már április első felében közepes és erős fertőzöttséget is kialakított. Május végére a fertőzött területek 76%-a gyenge fertőzöttségû szinten maradt. A tavaszi felmelegedés április végén, kedvezően hatott a levéltetvek szaporodására és júniusra, ahol a védekezések elmaradtak jelentős fertőzöttség alakult ki. A lisztharmat első tünetei június első napjaiban jelentek meg és az érzékeny fajtákon fokozódtak június - júliusban. A barackmoly és a keleti gyümölcsmoly rajzása április végén indult és szinte folyamatos volt.

A gyümölcsmolyok károsítása kajszi ültetvényekben a hajtáson és a gyümölcsön is, gyenge ritkán közepes mértékû volt. A gnomóniás és sztigminás betegségek a védekezések hatására gyenge mértékben jelentek meg, főként az érzékenyebb fajtákon.

A cseresznye és meggy ültetvények moníliás betegsége április közepén észlelési szinten jelent meg. A meggyben, a virágzáskori kedvező időjárás miatt az elhanyagolt ültetvényekben és szórványban alakult ki erős fertőzés és fapusztulás, de a szakszerûen védett ültetvényekben a fertőzöttség észlelési szinten maradt. A cseresznye gyümölcsmoníliája, gyenge, ritkán közepes mértékben jelent meg az ültetvényekben. Cseresznyében a blumeriellás levélfoltosság tünete május végén jelent meg és július közepéig helyenként levélhullást okozott. Május első felében a cseresznyelégy rajzása indult meg. Júniusban, az ültetvények 39%-a volt fertőzött, zömmel gyenge mértékben.

A szőlőben, április végén a lisztharmat számára kedvező környezeti feltételek után az első tünetek májusban jelentek meg. A tünetek ezután elsősorban a leveleken erősödtek, a nyári szárazság miatt. Júliusban a fürtök fertőzöttsége gyenge, ritkán közepes mértékû volt. A szüret kezdetén, már egyformán jelent meg a lisztharmat levélen és fürtön egyaránt. Szeptember közepétől kialakultak a kleisztotéciumok a leveleken. A peronoszpóra is május közepén jelent meg, gyengén. A levelek fertőzöttsége, július végén erősödött a csapadéknak köszönhetően, míg a fürtöket kis mértékben fertőzte. A levéltünetek a szüret előtt erősödtek. A szürkepenészes rothadás korai tünetei májusban, csak néhol jelentek meg (Heves megye). A kórokozó újabb fellépése augusztus elején kezdődött és a hónap végére közepes - erős fertőzések alakultak ki, ami miatt a szüretet több termelő előbbre hozta. A tarka szőlőmoly rajzása április végén kezdődött és a védekezéstől függően változatos kártételi szintek alakultak ki a nemzedékeknél (gyengétől a gradációs szintig). Az idei évben a levélatkák mellett a gubacsatka kártétel volt kiemelkedő.

Az uborka termesztő körzeteiben a szárazságnak köszönhetően folyamatosan nagy egyedszámban voltak jelen a levéltetû kolóniák. Helyenként felszaporodtak a tripszek és az üvegházi molytetû is. Az atkák károsítása július végére gyenge - közepes mértékû volt, de Bács és Szabolcs megyében ennél erősebb kártétel is kialakult. A baktériumos szögletes levélfoltosság csak helyenként jelent meg gyenge mértékben. Az uborkaperonoszpóra, az aszály következtében júliusig csak egy - két táblán okozott gondot, majd a csapadék hatására, július második felében gyenge - közepes fertőzöttség alakult ki, a vetésterület 45%-án.

A paradicsom legveszélyesebb betegsége a paradicsomvész az idei évben is veszélyes mértékû megbetegedést okozott az ország több körzetében. Az országos vetésterület 43%-án gyenge, 28%-án közepes és 9%-án erős megbetegedés alakult ki. Emellett más kórokozók - Septória, Alternária - is veszélyeztették a termesztés biztonságát, amit az is jelez, hogy egyenként a vetésterület 20-23%-án közepes és 4-5%-án erős megbetegedést okoztak.

A paprika vetésterületének meghatározó részén sikerült alacsonyan tartani a levéltetvek kártételét. A vetésterület 48%-a gyakorlatilag mentes volt a kártételtől, 50%-on volt gyenge mértékû, 2%-on közepes mértékû a kártételük. Jelentősebb felszaporodásukat csak kis területeken tapasztalták országosan. A különböző bagolylepkék lárvái ennél lényegesen jobban veszélyeztették a paprikát. A termőterület mintegy 30%-án gyenge, 10-12%-án közepes és 3-5%-án erős kárt okoztak a termésben. A baktériumos betegségek közül a pszeudomónászos bogyórothadás a paprikaültetvények 46%-án gyenge, 6%-án közepes és 1%-án erős megbetegedést okozott a termésen. A paprika xanthomónászos betegsége a területek 25%-án közepes és 10%-án erős lombfertőzést okozott.



Nagy Krisztina - Veszprém Megyei NTSz

Prohászka Péter - Komárom-Esztergom Megyei NTSz