LACTOP a glükogenikus energiaforrás

Agro Napló
A tej fõ alkotóelemei a víz, a laktóz, a zsír és a fehérje. Ezek közül a komponensek közül a zsír és fehérje-koncentráció viszonylag tág határok között változhat, a tejcukorszint azonban megközelítõen állandó, ezért a napi tejtermelés a napi laktóz-elõállítás mértékével egyenesen arányos. A tejzsír mennyiségét a bendõben a szintetizált ecetsav és vajsav mennyisége és a vérben lévõ szabad zsírsavak mennyisége határozza meg. A tejfehérje a tõgyben felhasználható esszenciális és nem esszenciális aminosavak mennyiségétõl függ.
A laktózt a tehén a tőgyben glükózból állítja elő, a glükózmenynyiség nagy része a bendőben szintetizált propionsavból származik. Az aminosavak egy része is lehet a glükózszintézis kiindulópontja, de ilyen esetben a tejfehérjeszint drasztikusan csökken. A vérglükóz csökkenése csökkenti a tejtermelést, veszélyezteti a tehén egészségi állapotát, hosszú távon ketózis és zsírmáj kialakulásához vezethet.

Glükózhiány az ellés előtt

Az ellést megelőző három hétben a tehén napi szárazanyag-felvétele fokozatosan csökken, melynek mértéke a 25-30 %-ot is elérheti. Egyik oldalon a napi takarmánybevitel csökkenése, másrészről az intenzív vehemépítés a vérglükóz csökkenését eredményezi. Ebben a helyzetben az energiaegyensúly helyreállítása érdekében a tehén testtartalékait, főként testzsírjait kezdi mobilizálni. Az alacsonyabb takarmányfelvétel következtében kialakuló intenzív zsírmobilizáció következtében a zsírok a máj felé áramlanak, ahol a lebontásuk történik. A máj a felé áramló nagy mennyiségû zsírt nem képes azonnal feldolgozni és energiává alakítani, hanem raktározza azt. A máj elzsírosodik, így a zsírmáj szindróma kialakulása fenyeget.
A kutatási eredmények szerint az ellés előtt kialakuló zsírmáj csaknem minden esetben ellést követő katózishoz vezet, továbbá gyakoribbá válik a magzatburok-visszatartás és nehezebbé válik az újravemhesítés.

Ellés utáni glükózhiány

Az ellést követően az intenzív tejtermelés-növekedés fázisában a tehén nem képes a számára szükséges mennyiségû energiát felvenni. Ebben a laktációs fázisban a vér glükózszintje lecsökken és az inzulin szint is alacsony marad, aminek következménye a testtartalékok intenzív mobilizációja.
Amennyiben ez az állapot az ellés előtt kialakult zsírmájjal kombinálódik, az a máj további károsodását idézi elő és elkerülhetetlenné válik a ketózis. Ha a tehén az elléskor egészséges, az intenzív zsírmobilizáció akkor is a májfunkciók csökkenését idézi elő, aminek következtében a vérben megnövekszik a ketontestek koncentrációja, végül szubklinikai, klinikai ketózis alakul ki. Ebben a fiziológiai állapotban a tejtermelés és a tejfehérje csökken, a tejzsír növekszik. A tejzsír növekedése a termelés csökkenésével magyarázható, míg a fehérjecsökkenés az aminosavak glükózszintézisében történő felhasználásának a következménye.
A glükóz laktózzá alakul és a tejben kiválasztódik, ezért az ellést követő intenzív termelésnövekedés alatt a glükózigény rohamosan növekszik. A szubklinikai ketózisos esetben a takarmányfelvétel csökken, aminek következménye a kisebb bendőaktivitás és az ennek következtében kialakuló bendőacidózis.

A zsírmáj és a ketózis megelőzése

1./ Testkondíció fenntartása
A szárazonállás idején a tehénnek nem szabad kondíciót veszítenie, mert az a zsírmáj kialakulását elősegíti. Az ellést megelőző takarmányfelvétel-csökkenés ellensúlyozására a takarmányadag energia- koncentrációját növelni kell az ellést megelőző három hétben.

2./ Takarmányfelvétel fokozása az ellés előtt
A zsírmáj kialakulásának megelőzése érdekében, amennyire csak lehet, fokozni kell a napi takarmányfelvételt. Ennek legegyszerûbb és legköltségtakarékosabb módja a jó minőségû tömegtakarmányok biztosítása.

3./ A bendő szoktatása az ellést követő adaghoz
Egyes nézetek szerint a tehenekkel ellés előtt csak kis energiatartalmú, magas rosttartalmú takarmányokat szabad etetni a bendőacidózis megelőzésére.
Kísérletileg bizonyított, hogy az illózsírsavak felszívását végző bendőpapillák kifejlődése szoros összefüggésben van az abraketetéssel, tehát a bendőacidózis kialakulása elleni leghatékonyabb védelem az ellést megelőző 2-3 hetes abraketetés. Ezalatt az idő alatt a bendőhám és a bendőben élő baktériumok egyaránt adaptálódnak az abrakos adaghoz.

4./ Glükogenikus energiaforrás biztosítása
Egy Illinois Egyetemen végzett kutatás bizonyítja, hogy az előkészítés során (ellés előtt 2-3 hét) adott glükogenikus energiaforrás csökkentette a testzsírok mobilizációját, ezáltal a zsírmáj kialakulását. Az előkészítő adagnak ezért jó minőségû tömegtakarmányokból és a bendőben a propionsav-termelést fokozó keményítő-tartalmú anyagokból (kukorica, búza, árpa stb.) kell állnia.
Ebben az időszakban javasoljuk ketózismegelőző LacTop koncentrátumunk 1 kg/tehén/nap dózisban történő etetését.

A zsírmáj és ketózis megelőzése az ellés után
Az ellést követően az energiabevitelt növelni kell. Ennek érdekében jó minőségû, ízletes tömegtakarmányokat kell etetni, melyekkel a napi takarmányfelvétel növelhető. A takarmányfelvétel a naponta többször adott, minden etetés idején azonos összetételû mix etetésével is fokozható.
Az energiabevitel fokozásának másik módja az adag energiakoncentrációjának fokozása, elsősorban keményítő-tartalmú komponensek (szemesek) alkalmazásával. Amennyiben a glükogenikus energiaellátás nincs összhangban a szükséglettel, ketózis és zsírmáj szindróma alakul ki. Ez nagyon gyakran előfordul akkor, amikor valami (takarmány minősége, management hiányossága, betegség) korlátozza a napi takarmányfelvételt.
Glükogenikus energiaforrásul szolgál az AGROKOMPLEX C.S. RT. KE 6024 LacTop koncentrátum terméke, mely 15 % antiketogén adalékanyagot, B-vitaminokat tartalmaz, melyek szerepet játszanak a májsejtek védelmében és az energiaforgalomban. Nagy előnye a szemesek keményítőjével szemben, hogy a bendőben nem keletkezik belőle propionsav, így nem okozza a bendő pH-csökkenését, bendőacidózist, hanem onnan közvetlenül felszívódva a tehén glükózellátását fokozza.
A glükóz és energiabevitel fokozásán keresztül csökkenti a zsírmobilizációt, így az ellést követő kondícióromlást. A kondícióromlás csökkentése által pozitív hatással van a vemhesülési eredményekre is.
A nyári hőség következtében kialakuló alacsonyabb szárazanyag-felvétel és a zöldetetés miatt csökkenő energiabevitel időszakában etetése még szükségesebbé válik. Etetését a laktáció első 60 napjában 1,5-2 kg/tehén/nap dózisban javasoljuk.

Elek Péter, szarvasmarha product manager
Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?