Termesztésük elsősorban a középkötött és a lazaszerkezetû talajokon lehetséges, a kötöttebb talajokon tapasztalatok szerint csípősek lesznek, és hamarább megfásodnak a gumók. Az ún. japán retkek esetében – ezek hosszúak, fehér színûek, hasonlítanak a jégcsap retkekre, csak azoknál lényegesen nagyobbak – nagyon fontos a mélymûvelés, ellenkező esetben a termésük deformált, elágazó lesz. A vetés előtt nem igényelnek szerves trágyázást, de egy alapos ásást – talajforgatást – mindenképpen el kell végezni. Nem tûrik az árnyékot és a félárnyékot, ezért szőlősorokba vagy gyümölcsfák alá ne vessük! A hőmérséklettel szemben különösebb igényeket nem támasztanak, egyaránt jól tûrik a meleget és a fagyot is.
Augusztus elején-közepén lehet vetni, tenyészidejük megközelítőleg 90-100 nap, így október végére, a nagyobb fagyok beállta előtt már felszedhetők. Későbbi vetésekből csak fejletlen terméseket kapunk, amelyeknek a tárolhatósága is rosszabb. Tekintettel arra, hogy nemcsak nagy gumót, de jelentős lombozatot is fejlesztenek, széles sorokba /35-40 cm/ és nagy tőtávolságra vessük /kb. 10-15 cm/, vagy sûrûbb vetés esetén a kelés után egyeljük. A vetésmélység 2-2,5 cm legyen. Fajták közül a Müncheni sörretek jöhet számításba, amely fehér színû, megnyúlt gumójú, a tárolást kevésbé bírja, mint az Erfurti retek, amely kívülről fekete, megközelítően kerek és a húsa szép fehér színû.
Száraz augusztusi időjárás miatt a vetést követően gyakran, kis vízadagokkal kell öntözni. Később, amint a gyökérzetük mélyebbre húzódik – főleg a japán retkek esetében – ritkábban, de nagy vízadagokkal lássuk el.
Legtöbb munkát az ápolás során a gyomlálás és a kapálás jelenti. Különösen a tenyészidő elején, amikor még nem takarja a talajt a lombozat, akkor kell gyakran gyomlálni. Miután a 4-5. lomblevél is kifejlődött, két alkalommal kb. 2-3 hetes különbséggel, vízben jól oldódó mûtrágyával /pl. Volldünger, Ferticare, Kristalon, Agrosol'O, Poly-feed vagy Buvifer/ szórjuk meg. Egy-egy alkalommal 1,5-2 dkg/m2-nél többet ne adjunk. Felszedésük, mielőtt a nagyobb hidegek beállnának és a talaj lefagyna, ásóval vagy nagyobb felületen ekével lehetséges. Felszedésnél arra kell ügyelni, hogy a termést az ásóval vagy az ekével ne sértsük meg, mert az ilyen termés tárolásra alkalmatlan.
Téli eltartása a sárgarépához vagy a gyökérpetrezselyemhez hasonlóan pincében nedves homok között történik, de rövidebb ideig rétegezés nélkül a padozaton is jól eltartható. Míg a Müncheni sörretek csak a rövidebb idejû, ún. átmeneti tárolást bírja, addig az Erfurti fekete egészen tavaszig is kiváló minőségben eltartható.
Augusztus végétől szeptember közepéig újból lehetséges a hónapos retekfajták termesztése, amelyek esetében a nappalok rövidülése miatt, már nem kell a felmagzástól tartani. Szabadföldi körülmények között ugyanazzal a módszerrel termeszthetők, mint a tavaszi hónapokban a fóliák alatt. Tekintettel arra, hogy a szabadban nagyobb a hasznosítható felület, célszerûbb a hajtatott reteknél valamivel nagyobb tenyészterületre, legalább 10x10-re vagy 12x12 cm-re vetni.
Fajták tekintetében is a tavaszi választékot tudjuk javasolni, amelyeknek a színe skarlát vörös, alakja kerek, a hollandok által termesztett fajtákhoz képest nagy testûek és csak kicsi, vékony, fejletlen gyökerük van. Ezek a következők: Saxa, Tavaszi piros, Korai piros, Róza, Flamingó, Szentesi óriás vaj, Tempo, Liza, Balkar F1, Gloriette, Sora, Helro, Rondeel, Wiela.
Nagyon ügyeljünk, hogy a retek ne legyen túlöntözve, mert az október végi párás, borús időben ez könnyen bekövetkezhet, és a termése gyorsan felreped. Arról nem is beszélve, hogy a retek legveszedelmesebb gombabetegsége a peronoszpóra ebben az időben különösen gyorsan terjed.
Dr.Terbe István